Gyermektörténetek az iskolából
Egy első osztályos kisfiú mondta: Gyula bácsi, én azért szeretem a horrorfilmeket, mert azok megborzongatnak. Nos, nem gondolom, hogy a mondatban szereplő „horror” és „megborzogat” szavak egy hatéves kisfiú aktív szókincséhez kellene, hogy tartozzanak és elképzelni sem tudom, mit gondolhatott a szülő, (vagy nagyobb testvér/rokon/jóbarát), aki a gyereket a filmhez engedte. Esetleg reménykedjünk, hogy csak henceg a fiú valamivel, amiről hallott de nem látott…
A gonosz stratégiája és Isten válasza
Az, hogy a gonosz lélek káoszba akarja taszítani a világot, napjainkban nem szorul különösebb bizonyításra. Stratégiája jól kivehető, és csak azért írunk róla, hogy szembe állíthassuk ezzel Isten válaszát, amely látszólag erőtlen, de végül mindig célt ér és győzelmet arat.
Halloween kapcsán: ami ördögi és ami nem az
Egykor az életerős és felívelő kereszténység „megkeresztelte” a pogány ünnepeket és keresztény tartalmakat adott neki. Így vált a téli napforduló ünnepe Jézus Krisztus születésének ünnepévé, karácsonnyá, vagy vált nálunk a Boldogasszony a Szűzanya egyik nevévé. Most egy ellenkező folyamat játszódik le, pogány tartalmakkal töltődnek meg szakrális elevenségét veszítő ünnepeink. A két végpont között azonban van egy hatalmas szürke zóna, ahol megkülönböztetésre van szükségünk, hogy ártatlan meséket, maszkabálokat, farsangokat ne démonizáljunk, de ellent tudjunk állni a valóban démoni befolyásoknak.
A magyar jelenség
A Nemzetközi Csillagászati Unió által bevezetett egységes Holdtérkép szerint 1988-ig 801 holdkrátert neveztek el természettudósokról, abból 16-ot magyarokról. Ez meg-közelítőleg a nevek 2%-a. E szám nagyságát akkor értjük meg, ha néhány összevetést teszünk. Ha az államok száma alapján adnák a helyeket - jelenleg 190 tagja van az ENSZ-nek -, akkor 16 kráter helyett 4-et nevezhettek volna el magyar tudósról. (Ha az ismert és beszélt nyelvek számát nézzük, ami közel 3000, akkor meg csak néhány porszemet.) Ha az egyes nemzetek által lakott földterületek nagyságát vesszük összehasonlítási alapul, a magyar nemzet számára ismét csak töredék százalékot kapunk...
Az erdei ösvény és Jézus keskeny útja
A templomunkhoz egy kis erdei ösvényen keresztül is el lehet jutni. Néhány helyen a meredély szélén fut, morzsalékos, és hogy ne porladjon el, ágakkal, kövekkel erősítjük folyamatosan. Néhány napja valaki az egészet szétgyalázta, letaszította – tudatlanságból, nemtörődömségből, rosszindulatból, vagy épp rendet tett, míg kő kövön nem maradt? Jelképes erejű történet ez egyházunkról és világunkról is…
A gonosz tombol, vesztét érzi…
A gonosz lélek őrjöng, vesztét érzi – mondták az imádságos lelkű nénik, ha egyszerre túl sok baj, nehézség zúdult rájuk. E szerint a gonosz lelkek tombolása most elég nyilvánvaló, de az is igaz, hogy „ahol elhatalmasodik a bűn, ott túlárad a kegyelem is” (lásd: Róm 5, 20). Péter apostol szerint „legyünk józanok, és vigyázzunk, mert ellenségünk, az ördög, mint ordító oroszlán jár körül, keresve, kit nyeljen el” (Lásd 1Pét 5, 8) – de az is igaz, hogy „az egész teremtett világ sóvárogva várja Isten gyermekeinek megjelenését" (lásd: Róm 8, 19), és ezek a gyermekek mi vagyunk.
Csak az illúzióinkat veszíthetjük – egyházunk a statisztikák tükrében
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk kevesebb, mint fele vallja, hogy bármilyen valláshoz tartozna. A katolikus keresztények száma megfeleződött tíz év alatt, 1%-os felajánlást pedig összesen 870 ezren ajánlottak fel egyházunk javára. Nézzünk szembe a valósággal és a csökkenés okaival:
Egy hernyó és az Isten
In medias res, egyenesen a közepébe, az evolúcióról: képzeljünk el egy hernyót.
Most tekintsünk el az esetleg belénk nevelődött érzelmi, értelmi reakcióktól - fúj, undorító, veszélyes, ne nyúlj hozzá -, hiszen ez egy szépen fejlett, fehéres színű selyemhernyó. (Így megnyugtathatjuk magunkat, hogy ez legalább „hasznos”.)
Az önismeret szükségességéről
A delphoi jósda felirata – Ismerd meg önmagad! -, máig nem vesztett érvényességéből. Töredékes önismeretünk miatt önmagunkat sem értjük, s hogyan érthetnénk meg Istent, amikor Ő a valódi személyiségünkkel folytatna párbeszédet?
Pál apostol a szeretet-himnuszban röviden összefoglalja a lényeget: „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek.” (1Kor 13, 12)
Képzeljük el…
Képzeljük el, hogy Isten van, de még csak Ő van, az egyetlen létező (és az egy Istenben a három személy, de erről majd máskor), és képzeljük el, amint elgondolja a világot. Alkot. Játszik. Öröme, kreativitása extatikusan árad, ahogy előre elgondolja mindazt, amit megalkothat.
Iskola – egy nehéz döntés lélekrajza
Az elmúlt hónapokban az volt a legnehezebb, hogy eldöntsem, maradjak-e az iskolában dolgozni, vagy felmondjak. Mindkettő mellett és ellen is szóltak érvek, s úgy éreztem, bármelyiket választom, a lelkem nem nyugszik meg. Végül nem maradt más, mint a „szentek tudományát” segítségül hívni…
