Történetek a világosság határvidékeiről
A múlt héten a sötétség határvidékeiről való történeteket tettem közzé, így most következzenek történetek a Világosságból, ahol megmutatkozik a szeretet, a jóság és a segítőkészség, azaz a Szeretet megtermékenyítő ereje mindennapjainkban:
Történetek a sötétség határvidékeiről
A Szentírás szerint a sátán is a világosság angyalának tetteti magát, hogy elbolondítsa a világot. Nem csoda, ha mi is a csapdájába esünk és még jól is érezzük magunkat benne. Milyen jó lenne, ha ilyenkor mások figyelmeztetnének, hogy rossz úton járunk – már ha még hajlandóak vagyunk egyáltalán hallgatni az okos szóra. Most jöjjön néhány történet, illusztrációként a sötétség határvidékeiről:
Erdő Péter bíboros a megváltásról
Az Ehetiben most - szokásunktól eltérően -, nem saját írást teszünk közzé, hanem Erdő Péter bíboros úr beszédét a megváltásról, amely a karizmatikus megújulás tanulmányi napján hangzott el, február 3-án tartottak az Országos Lelkipásztori Intézetben:
"Azt a felkérést kaptam, hogy a megváltásról tartsak ma előadást. Ez azért látszott a meghívók számára - ahogy hallottuk -, szükségesnek, mert korábban tetszetős és félrevezető állítások fogalmazódtak meg olyan műsorokban, amelyek még katolikus médiumokban is elhangzottak.
Néhány megjegyzés az Egyház válságáról
A rendszerváltáskor településünkön tízezren éltek, ebből több, mint hatezer vallotta magát katolikusnak. Most tizenötezren vagyunk, ebből mintegy négyezren vallották ugyanezt, s ennek is csak 10-15 százaléka jár templomba – igaz, hogy ezek egy része buzgó, közösségekbe járó, imádkozó és szolgáló testvér. Akár igazolhatnánk is ezzel a próféciát, hogy a jövő egyháza kisebb, ám buzgóbb és szentebb lesz – de azért ne elégedjünk meg ilyen olcsó válasszal.
Természetes és természetfölötti
A természetfeletti a természetesre épül – valljuk igen helyesen -, és a természetesben nyilvánul meg. Testünkben gyógyulunk, még ha természetfeletti módon is. Szánkkal mondjuk ki szavainkat, még ha természetfeletti tartalmat közvetítenek is. Megkülönböztetés nélkül azonban könnyen összekeverhetjük a kettőt, vagy ami még súlyosabb, azt, hogy a természetfölötti ihletés honnan ered: Istentől, vagy a gonosz lélektől?
Látlelet korunkról és a remény
Romain Rolland Nobel-díjas regényíró (aki a díjjal járó összeget a Vöröskeresztnek adományozta) az Első Világháború után, 1923-ban ismertető monográfiát írt Mahatma Gandhiról és annak indiai erőszakmentes mozgalmáról. Ebben a könyvében tökéletes látleletét adta korának, amit aztán a Második Világháború újra igazolt, s ami napjainkban sajnos újra hihetetlenül érvényes. Olvassuk el ezt, hogy aztán példaként korunkból Kindelmanné Erzsébet asszonyt, a Szeretetláng lelki napló íróját is ide sorolhassuk:
Ilyen lehet a jövőnk – két forgatókönyv
A világ két világháború árán és egy hidegháborúban tanulta meg, hogy a világégést csak úgy lehet elkerülni, ha a nagy hatalmi tömbök kölcsönösen és kötelezően érvényes szerződéseket kötnek egymással és garantálják azok betartását is. Ez elvezetett az enyhüléshez, a közösségi jogok – munkához, pihenéshez, szociális és egészségügyi biztonsághoz, stb. -, és a személyes szabadságjogok megerősödéséhez is. A XXI. században azonban a megegyezésre törekvést egyre inkább felváltja a régről jól ismert erőkultusz, annak minden rettenetes következményével együtt.
Nézőpont-váltás
Számunkra, keresztények számára talán az egyik legnagyobb kihívás, hogy már ne ebből a világból tekintsünk az Isten országára, hanem Isten országából erre a világra. Nehéz dolog ez, hiszen születésünk óta ezt a világot „tanuljuk”, ennek szabályai között élünk és próbálunk előre jutni. Magától értetődő, hogy ebből a világból nézünk Isten felé – holott épp ellenkezőleg, Isten felől kellene erre a világra tekinteni.
Gandhi példájából tanulni
Mahatma Gandhi Dél-Afrikából tér haza Indiába. Ott már hírnevet szerzett magának az elnyomott indiai munkások védelmezőjeként, s hazájában is hasonló munkát végez, egyre nagyobb sikerrel. Többen óvják őt ettől, nekik ezt írja 1920. május 12-én: „Ha látszólag részt veszek a politikában, ez csak azért történik, mert a politika ma úgy szorongat bennünket, mint egy kígyó gyűrűi: nem lehet megszabadulni tőle, bármit tegyen is az ember. Küzdeni akarok tehát a kígyóval… Megpróbálom bevezetni a vallást a politikába.”
Örömök és nehézségek a missziós munkánkban
Valaki biztatott arra, hogy adjak egy mélyebb bepillantást munkánkba. Ugyan szoktam feltenni a honlapunkon a Munkanapló menüpont alá ilyen tájékoztatókat, meg a havi hírlevelünkbe is, de akkor most kicsit bővebben írok a nehézségeinkről és örömeinkről, hogy mit, hogyan, miből és miért csinálunk.
Újjászületés
A bűnbánat és megtérés meghirdetése nem öncél. Amikor Keresztelő János bűnbánatot hirdet, nem az a célja, hogy lelkiismeret-furdalást ébresszen – ez csak eszköz -, vagy hogy kínozza az embereket, esetleg ilyen módon nyerjen befolyást felettük. János célja a Messiás útjának előkészítése, hogy az emberek az újjászülethessenek Isten országába. De hogyan lehetséges ez?