Az önismeret szükségességéről
A delphoi jósda felirata – Ismerd meg önmagad! -, máig nem vesztett érvényességéből. Töredékes önismeretünk miatt önmagunkat sem értjük, s hogyan érthetnénk meg Istent, amikor Ő a valódi személyiségünkkel folytatna párbeszédet?
Pál apostol a szeretet-himnuszban röviden összefoglalja a lényeget: „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek.” (1Kor 13, 12)
Képzeljük el…
Képzeljük el, hogy Isten van, de még csak Ő van, az egyetlen létező (és az egy Istenben a három személy, de erről majd máskor), és képzeljük el, amint elgondolja a világot. Alkot. Játszik. Öröme, kreativitása extatikusan árad, ahogy előre elgondolja mindazt, amit megalkothat.
Iskola – egy nehéz döntés lélekrajza
Az elmúlt hónapokban az volt a legnehezebb, hogy eldöntsem, maradjak-e az iskolában dolgozni, vagy felmondjak. Mindkettő mellett és ellen is szóltak érvek, s úgy éreztem, bármelyiket választom, a lelkem nem nyugszik meg. Végül nem maradt más, mint a „szentek tudományát” segítségül hívni…
A szeretet tényleg mindenkié?
Amikor 30 évvel ezelőtt azon gondolkodtam, a Szeretet földje logóhoz milyen mottót írjak, egyszerűnek tűnt a választás: A szeretet mindenkié! (Szövegrészlet egy kis dalból, amit máig eléneklünk a gyerekműsorom elején.) Könnyű kézzel írtam oda, s éppúgy fogalmam sem volt arról, hogy mit beszélek, mint ahogy Jakabnak és Jánosnak se, amikor azt bizonygatják Jézusnak, hogy ők is ki tudják inni ugyanazt a kelyhet, amit Mesterük…
A szentek segítségének megtapasztalásáról
Az apostoli hitvallásban megvalljuk a szentek közösségét, és én komolyan hiszem, hogy Krisztus Testében valóban közösségben vagyunk egymással – a mennyben lévő megdicsőültek, itt a küzdők, és a tisztítótűzben lévő szenvedők. Szeretek a szentek életéről olvasni és minden nap kérem a segítségüket – ráadásul egyre hosszabb a szentek neveit tartalmazó listám is, aminek több oka is van…
János ereje, Mátyás bukása
A mondás szerint, aki nem tanul a történelemből, az arra ítéltetik, hogy elkövesse ugyanazokat a hibákat. Így hát tanuljunk most mi is Hunyadi János, és második fia, Mátyás király történetéből:
Volt-e Jézus nyaralni?
A kérdés némileg történelmietlen, hiszen ez a fogalom (nyaralás) nem volt használatos akkoriban, kivéve talán az ókori arisztokráciát. Sokat elárul azonban Isten "hozzáállásáról" e témához, hogy a mózesi törvényben minden hetedik napot pihenőnapul rendelt! (A zsidó népet ezért lustának is tartották akkoriban...)
Komoly téma, mesés köntösben
Kikapcsolódásként, nyárra… A Mózes botja című novelláskötetben jelent meg az a felnőtt mese ciklus, ami a Bukás utáni világ elbeszélése, a mondák nyelvén. Ennek első története az Amikor a totemek népet választottak maguknak című történet, amit itt most közre adunk, egy másikkal együtt, aminek a címe: Égi szikra. Tessék parancsolni:
Tanúságtételek az Egység imájáról
A katolikus karizmatikus megújulás levelezőlistájára tett fel egy kedves testvérünk több tanúságtételt is az Egység imájával kapcsolatban. Ennek apropóján úgy gondoltam, hogy akkor én is leírom, hogyan találkoztam – még évtizedekkel ezelőtt -, ezzel az imával, és közzé teszem itt a Misi által közreadott tanúságtételekkel együtt:
Amikor feljutok a mennyországba
Írhatnám úgy is, hogy „ha” feljutok a mennyek országába – de Jézus biztosít minket a szavaival az evangéliumokban, hogy akik megvallják őt az emberek előtt, azt ő is megvallja a mennyei Atya előtt, és akik hisznek benne és a tanítása szerint élnek, azok már nem esnek ítélet alá. Ettől még persze van tisztítótűz, amit jobb lenne elkerülni, de ezt most tegyük félre. Szóval, amikor feljutok…
