- Részletek
- Kategória: Irodalom
A Kafarnaum városáról szóló alábbi jézusi próféciát sokáig annak bizonyítékának tartották, hogy a Szentírás tele van mesékkel. („És te, Kafarnaum! Vajon az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában mentek volna végbe a csodák, amelyek benned történtek, még ma is állna.” - Mt 11,23) A városnak ugyanis nyomát sem lelték a Galileai-tó partján. Gondos történeti kutatások során azonban kiderült, hogy egy földrengés miatt a tó partja eltolódott, és a régi partvonal mentén a régészek megtalálták a romba dőlt, „elsüllyedt” és elhagyott város maradványait.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Ötödik fejezet, amiben találkozom a turullal, aki utat mutat a nagy király felé.
Kicsit elfáradtam, mire az Anna-hegyi kilátóhoz14 értem, ennek ellenére örültem, hogy, végre célhoz érek. Gondoltam, hogy gyorsan felmegyek a tetejére, onnan kinézem a legjobb utat hazáig, aztán már csak lefelé vezet az út, s az biztos könnyebb lesz, mint felfelé. Azonban ahogy felfelé lépdeltem a lépcsőkön, nagy köd keletkezett, és egészen beborította a tájat, szinte alig láttam néhány méternyire. Mentem körbe-körbe a kilátón, néztem, honnan láthatnék valamit. Hirtelen madár vijjogást hallottam. Felismertem, hogy az ölyvek15 vijjognak így. Talán épp az a madár pár, akik a felsővári rész felett szoktam hallani? Magam se tudom miért, de felkiáltottam hozzájuk:
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Ha megszületett volna, talán kiváló tudós válik belőle, aki felfedezésével hozzájárul az emberiség jobb életéhez – de nem született meg, így ebben a nemzedékben ez a jó már nem valósulhat meg.
- Részletek
- Kategória: Irodalom
A Szeretetláng lelki naplóban 1963. szeptember 24-i bejegyzése szerint Jézus ezt mondja Erzsébet asszonynak: „Az alaptermészeted megmarad, de mindez a rossz természet, ha alárendeli magát isteni kezemnek, Én mesterművet alkotok belőle. Csak hagyd Rám magad. Úgy, mint a megtaposott szőlőszemek, melyek az átalakulás után borrá lesznek, és ebből lesz szent Vérem.”
- Részletek
- Kategória: Irodalom
Negyedik fejezet, amiben az erdei úton különféle próbatételeken kell keresztülmennem, hogy eljussak a Kilátóba.
Az orromig se láttam a sűrű ködben. Óvatosan lépkedtem előre kinyújtott kézzel, hogy el ne essem valamiben, és ütközzek semminek. Így haladtam előre, míg valami érdeset tapintottam. Egy fához érkeztem. De nem is fához, hanem sok-sok fához! Megörültem, hogy megérkeztem a Nagyerdőhöz. Most már csak az utat kell megtalálnom, s mindjárt célhoz érek!