Kezdődik a szentév - határozzuk el, hogy szentekké leszünk
"Ne nehezítsd meg a dolgomat!" - mondta nevetve Manócska (a feleségem) rögtön, amikor elárultam, miről fogok írni az Ehetiben. Pedig épp ellenkezőleg: ha komolyan vesszük, hogy szentek akarunk lenni, az meg kellene, hogy könnyítse a körülöttünk élők életét is. (Na persze nem kanonizált szentekké, az nem a mi dolgunk és esélyünk sincs rá, de olyan módon mindenképp, hogy előre akarunk haladni a tisztulás és az életszentség útján, azaz egyre jobban szeretni, türelemmel, békességgel szolgálni, még ha ez időnként lehetetlennek tűnik is...) Ha már a remény szentéve a 2025. év, mi is reménykedjünk...
Teológiai igazság, hogy Krisztus Testének tagjai és a Szentlélek templomai vagyunk, a Szentben élünk és a Szent van bennük, tehát mi is szentek vagyunk - de ezt az elméleti igazságot még gyakorlati valósággá kell tennünk, mert Ő ugyan már bennünk van, de mi még kilógunk itt-ott, mi még nem lettünk tökéletessé a szeretetben. Tegyük fel tehát ugyanazt a kérdést, mint amit Péter pünkösdi beszéde után feltettek az ott lévők: Mit tegyünk testvérek?
Az egyik válasz, amit az Úr sokszor megmutatott nekem: válj kisebbé! Ahogy Keresztelő János mondta: Neki (Jézusnak) növekednie kell, nekem pedig kisebbednem. Isten úgy tud növekedni bennünk, ha mi hajlandóak vagyunk elfoglalni a "második helyet" az életünkben. (Avagy: sok utolsókból lesznek elsők, és elsőkből utolsók. Foglald el az utolsó helyet, és Isten majd előre hív, amikor annak eljön az ideje...)
A másik: maradj csendben. (Erről van egy jó személyes tanúságtételem, tervezem, hogy idén felmondok egy csomó ilyen tanúságtételt videóra, amivel persze máris megszegem a jó tanácsot...)
Aztán lehetne még sokat írni és beszélni a testi-lelki önfegyelemről, Isten és ember egyre mélyebb megértéséről, Szentírásról és imáról, kitartásról és hűségről... év végi ajándékul most annyit tudok tenni, hogy én is rövid leszek és itt abba is hagyom - de csak ezt az írást, hiszen a szentév csak most kezdődik. Kalandra fel!
Hálaadással az együtt töltött időkért, azért, hogy ezt a cikket is elolvastátok, imádsággal és szeretettel, így kívánva boldog, reménységgel teljes új évet mindannyiunknak!
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
