A harag napja és/vagy a kegyelem ideje
A 123. élő adás pont október 23-ra esett, így adta magát, hogy a magyar történelemmel foglalkozzunk, és utána pedig kifejezetten a hazánkért imádkozzunk. A rövid előadás után egy kis csendet szoktam tartani, és ha úgy érzem, hogy az Úr sugall egy kijelentést, akkor azt elmondom. Ez általában buzdítás szokott lenni, most azonban nem ez történt, hanem egy olyan kijelentést kaptam, ami mélyen megrázott. Először azt gondoltam, hogy ezt be sem mondom. A kijelentés ugyanis így szólt:
„A harag napja közel, de Isten kegyelme mindent képes felülírni.”
Aki egy kicsit is figyeli a körülöttünk zajló eseményeket, az tudja, hogy az egész világ nehéz helyzetben van. Ezt nem lehet eltitkolni, sőt jó lenne, ha ezzel mindannyian szembesülnénk. A saját életemben azonban azt szeretném, ha nem annyira az összeomlás, mint inkább a megújulás képei, szavai, buzdításai hangoznának el, arra serkentve minket, hogy hittel és reménnyel beleálljunk Isten újjáteremtő munkájába, „hogy hazánk a Szeretet földje legyen”.
Most azonban mégis ki kellett mondani: a harag napja közel… A „harag napja” a Bibliából is ismert kifejezés, az Ószövetségben Szofoniás és Jób könyvében is olvashatunk erről, az Újszövetségben pedig Jézusnak az ítéletről szóló igéin túl a levelekben és a Jelenések könyvében: „A föld királyai, a fejedelmek, a hadvezérek, a gazdagok és az erősek, és minden szolga és szabad ember a hegyek barlangjaiba és kősziklái közé rejtőzött, és azt mondták a hegyeknek és a kőszikláknak: Omoljatok ránk, és rejtsetek el minket a trónon ülő elől és a Bárány haragja elől! Mert elérkezett az ő haragjuk nagy napja, és ki képes megállni azon?” (Jel 6, 15-17)
Isten azonban az ítélettel együtt a kimenekülés útját is megmutatja: …de Isten kegyelme mindent képes felülírni – azaz, amennyiben Istenhez fordulunk, bűnbánatot tartunk és megjavítjuk útjainkat, Isten irgalmas szeretete megállítja a pusztulást és jóra fordítja a sorsunkat. (Ahogy ezt megígérte Mózesnek is az áldásokról és átkokról szóló kinyilatkoztatásban és ez az igazság megmutatkozik az egész emberi történelemben is.)
1917-ben Fatimában a három kisgyereknek is ilyen értelmű ígéretet adott a Szűzanya, aki eljött, hogy a békéért és a megújulásért együtt imádkozzon az emberekkel. Sajnos nem sokan hallgattak rá, ezért Oroszország valóban elterjesztette tévtanait az egész világon. A Szűzanya azt is mondta, hogy ha az emberek visszatérnek Istenhez, akkor nem lesz új világháború. Az 1930-as években viszont már arra figyelmeztetett, hogy ha meglátják a nagy fényjelenséget az égen, akkor az annak a jele lesz, hogy már nem lehet megakadályozni a háborút – 1938-ban pedig egész Európában látható volt ez az északi fény – és egy év múlva kitört a II. Világháború.
Hasonlóképp figyelmeztetett 1981-ben a Szűzanya Medjugorjéban a háborúra, és biztos vagyok benne, hogy az ott kialakult és az egész világon elterjedt béke-imamozgalomnak nagy szerepe volt abban, hogy a délszláv háború viszonylag elszigetelt maradt és nem gyújtotta fel Európát és az egész világot.
Most pedig itt van az új őrült háború, de nem csak Ukrajnában, hanem az egész világon, ha nem is mindenhol fegyverekkel, de szavakkal. Hazánk is a „kölcsönös megrontás” állapotában van és úgy tűnik, a párbeszéd és kiengesztelődés, a megértés lehetőségei egyre szűkülnek. Eközben mindent elönt a személyes és közösségi bűnök áradata. Még mindig szabadon lehet a kisbabákat abortálni – ami sátáni véráldozat az ártatlanok vérével, a szülők beleegyezésével -, a média az adófizetők pénzén biztat paráznaságra, szexuális devianciákra, a gyűlölet kiélésére, elfogadtatva mindezt a „fogyasztókkal”. A szegények bérének visszatartása, az árvák és özvegyek, menekültek elutasítása, az égbekiáltó bűnök igazságtalansága magától értetődő valósággá, természetes életormává vált. Ugyan hogyan gondolhatjuk, hogy mindezt büntetlenül tehetjük és az egész nem omlik vissza a fejünkre?
Isten azonban most is felkínálja a kimenekülés lehetőségét: a kegyelem mindent felülírhat. Vagy legalább lecsökkentheti a károkat és növelheti az újjáépítés erejét.
Jónás bement Ninivébe, és végül az egész nép bűnbánatot tartott.
Ausztriában az 1950-es évek elején elindult egy imamozgalom, és 1955-ben a szovjet csapatok elhagyták az országot.
II. János Pál pápa 1985-ben megtette, amit a Szűzanya Fatimában kért, és négy év múlva a szovjet birodalom összeomlott. Láthatólag Putyin most mindent megtesz ennek a birodalomnak az újjáélesztésére, mögötte pedig ott az a sötét szellemi hatalom, amit a Jelenések könyve vörös sárkányként említ, s amely most Kínát, Észak-Koreát, Iránt és minden terrorista szervezetet és diktátort megpróbál felhasználni az egész világ lángba borítására.
Mindez azonban még mindig megakadályozható! Nekünk a munkát magunkon kell kezdeni. A bűnbánat és kiengesztelődés, a hazugságoktól való elfordulás és az Isten tanácsai szerint való élet munkáját. És családjainkon, közösségeinken és vezetőinken. Mert ha fennmarad hazánkban a kölcsönös megrontás állapota, biztos, hogy mi is beleveszünk a lángokba…
Az „Élő adás a szobából” 123. adását a hazánkért való imákkal a videók között lehet megtekinteni a honlapunkon: https://szeretetfoldje.hu/index.php/videok
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
