Az örvendetes esztendő harsonái
Néhány nappal ezel?tt, imádság közben úgy éreztem, hogy meg kell néznem egy igehelyet a Szentírásban. Józsué könyve hatodik fejezete Jerikó városának az elfoglalásáról szól, és az igehely pedig azt írja, hogy azokat a harsonákat kell el?venni és megszólaltatni, amiket az örvendetes esztend?kben szokás használni…
Három rövid történet, ha van idő elmélkedni
Három rövid szépirodalmi történet, ha van időnk elmélkedni arról, kik vagyunk, honnan jöttünk és hová megyünk. Az élet értelme; Miért sírnak a csigák; Bizalmi munka:
Tízezer évnyi gőg
Diadalmas hírben tudatták velünk, hogy végre megnyílt a bélapátfalvai veszélyeshulladék-tározó, ahol a paksi sugárzó atomhulladékot fogják tárolni, tízezer évig, biztonságosan. Meddig? Hogyan? Az emberi gőg határtalan magasságai ezek…
Habarcs
Jézus azt mondja, boldog az az ember, aki sziklára építi a házát és bolond az, aki homokra – mert jön a vihar, az árvíz és összedől a ház. Maradjunk az egyszerű képnél: jön Jézus, megszemléli életünk épületét és azt mondja: édes gyermekem, itt még sok a homok… mire mi azt válaszoljuk: Uram, nem homok az, hanem habarcs! Ez tartja össze a házunkat!
Eljövetel
Vagy más szóval, amit szintén az Egyház használ: Úrjövet. Advent ideje, amikor Jézus Krisztus eljövetelére várakozunk. Második eljövetelére. Igaz, hogy ma már, kétezer évnyi várakozás után inkább lebeszélni akarnak minket erről a várakozásról. Van ebben jogosság, kétezer év mégiscsak hosszú idő – de mégis téves törekvés, bármennyi teológiai, pszichológiai érvet is sorakoztatnak fel mellette.
December 21 és az isteni kemoterápia
Mostanában bárhol tartunk összejövetelt, előbb-utóbb valaki felteszi a kérdést: és mi lesz december 21-én - ez ugyanis az épp aktuális „világvége-dátum” - és mit kell tennünk? Nos, nem tudom, hogy mi lesz – szoktam válaszolni -, de az biztos, hogy én megveszem a fenyőfát karácsonyra és az ajándékokat is a szeretteimnek…
Szeretetláng-átadás
Kindelmann Erzsébet asszony 1962-ben kezdte kis füzetbe leírni azokat az égi közléseket, amiket az Úr Jézustól és a Szűzanyától kapott. Hosszú és küzdelmes élet után – özvegyen és nehéz fizikai munka mellett nevelte gyermekeit, majd egyikük halála után magához vette unokáit is, közben küzdött az egyházi előítéletekkel és világi hatóságokkal, próbálta teljesíteni Isten időnként lehetetlennek tűnő kéréseit, stb. - 1985-ben halt meg Törökbálinton, ahol egy kedves család (Hámori Ali bácsi és Angyi néni) gondozta utolsó heteiben. Itt hunyt el elhagyatottan, a világ által nem ismerten. Minden vagyona két cipős dobozban volt – rózsafüzér, gyertyatartó, szentkép, stb. -, ezek most a halála helyén épült kis Szeretetláng kápolnában láthatók egy vitrinben. Most pedig úgy tekinthetünk rá, mint egy világszerte elterjedt és elfogadott keresztény lelkiségi mozgalom alapítójára. A Lelkinaplót több, mint húsz nyelvre (köztük a világnyelvekre) lefordították, a Mozgalom elterjedt és egyházi jóváhagyással működik az egész világon. De mi is az a Szeretetláng és hogyan lehet megkapni?
Birodalmi eszme újratöltve
Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy mindenképpen szorosabb függésbe kell hozni az európai államokat és az EU-nak át kell vennie a tagállamok szuverenitásának egy részét – a pénzügyet és foglalkoztatáspolitikát mindenképp, de mint tudjuk, a politikusok fantáziájának csak a csillagos ég (és esetleg a választói akarat) szab határt. Nem újdonság ez a gondolat a történelemben, Európában, s?t a keresztény Európában sem. Nem is kell visszamennünk az antik Római Birodalom idejéig, itt van nekünk a Német-Római Császárság Szent István korában. A császárnak is számtalan jó érve (pénz, paripa, fegyver) volt arra, miért kellene a Magyar Királyságnak is – többi fejedelemséggel és királysággal együtt – h?béri függésbe kerülnie a Birodalomtól. Szent István király a korabeli gyakorlati politika csúcsát mutatta be és vitte véghez, amikor úgy tudott integrálódni a keleti és nyugati császárság közé, hogy közben meg?rizte országa függetlenségét. Élvezte az el?nyöket és minimalizálta a hátrányokat…
Rendhagyó Eheti-poszt – két rövid történet…
…ami azonban ugyanúgy a valóságra reflektál, mint a többi, csak ezúttal szépirodalmi eszközökkel. A történet olvasható az új kötetünkben – naná, hogy annak is reklámot csinálunk -, ami most jött ki a nyomdából:
Hogy van ez?
Nemrégiben megnéztem egy riportot egy híres hazai zenész-komikussal, aki nem mellesleg a keleti tanok követője (tanít is a buddhista főiskolán). Feleségével közös vegetáriánus szakácskönyvük bemutatóján arról beszélt, hogy milyen kegyetlen dolog állatokat ölni, hiszen azoknak is vannak érzelmeik – a kisborjú tévedhetetlenül odatalál az anyjához -, és ő nem akar ilyen kegyetlenségeket elkövetni. Méltánylandó szempont – gondoltam -, hogy aztán néhány mondattal később „leforduljak a székről”.
Gonosz törvények és totális kontroll – csak később?
Közkézen forognak az írások a beültethető chipekről, amik majd lehetővé teszik a totális kontrollt, ahogy azt a Jelenések könyve előre megjósolja: „Elrendelte, hogy mindenkinek, kicsinek és nagynak, gazdagnak és szegénynek, szabadnak és rabszolgának jelöljék meg a jobb karját vagy a homlokát, és hogy senki ne adhasson-vehessen, ha nem viseli a vadállat jelét: nevét vagy nevének a számát.” (Jel 13, 16-17) Hasonlóan, talán mindannyian olvastunk már olyan cikkeket, magánkinyilatkoztatásokat, amelyek előre jelzik keresztények számára elfogadhatatlan törvények bevezetését a jövőben. De biztos, hogy ez még csak a jövő? Ne ámítsuk magunkat.
