Amikor a legjobb védekezés a támadás
A címben leírt közhelyet sokan és sokféle helyzetben mondták már. Abban viszont eléggé biztos vagyok, hogy az elmúlt évtizedekben a keresztények nem nagyon hangoztatták. Ez érthet? is, hiszen Isten a Szeretet, ? a jóság, türelem, megértés, alázatosság példaképe – hogyan is férne vele össze a címben leírt támadó, harcias magatartás? Meg aztán emlékszünk az Egyház két évezredes történetének olyan id?szakaira, amikor magukat kereszténynek mondó emberek er?szakosan és támadóan viselkedtek, háborúkat viseltek és embereket öltek – ezek az id?k nem tartoznak történelemkönyvünk fényes lapjai közé. Ha azonban a „szelíd és alázatos szív? Jézus” életét tanulmányozzuk, akkor azt látjuk, hogy egy bizonyos területen folyamatosan offenzíven és támadóan lépett fel.
Baal Sém Tóv története
Ezt a szöveget hat évvel ezelőtt írtam le, aktualitásából sajnos mit sem vesztett. Bizonyos körülmények arra késztettek, hogy most újra elővegyem a dossziéból és feltegyem a honlapra, az Eheti rovatba. Íme:
Lehet-e kapcsolat a meghalt emberek és az élők között?
"...Még egy esetben elmondható, hogy van kapcsolat az él?k és elhunytak között. Mivel a családokat és nemzedékeket lelki-szellemi szálak is összekötik, megtörténik, hogy ezek a szálak a halál után is összef?zik ?ket. (A kiengesztel?dés hiánya, a vádolás, nemzedékeken át ható lelki sebek és a gonosz lélek megkötözöttségei.).."
Fekete lyukak és a béka
Úgy tartják, hogy minden politikai nézetkülönbségen túl Széchenyi azért nem kedvelte Kossuthot, mert az állítólag fiatal korában elszerette Széchenyi egyik barátja feleségét. Bírál az a Széchenyi, aki fiatal korában maga is szívtipró volt, daliás magyar kapitány, a bécsi bálok egyik kedvence. Lehet, hogy így történt, lehet, hogy nem, mi nem e tetteik miatt tartjuk őket számon hazánk nagy fiai között... Na de!
Miért akarta ezt Isten?
Amikor valami rossz történik velünk, amikor megbetegszünk, anyagi nehézség ér minket, esetleg meghal egy szeretett hozzátartozónk, barátunk, amikor a nehézségek száma és súlya csak n?, könnyen kiszalad bel?lünk a kérdés: Miért teszi ezt velem az Isten?
Miért akarja, hogy megbetegedjünk? Miért akarta, hogy ilyen állapotba kerüljek?
A sátán tudja
Szeretjük az illúzióinkat. Azt mondjuk, milyen jó idő van, kellemesen süt a nap… de ha megkérdezünk egy mezőgazdát, akkor ő rögtön megmondja, hogy több havi vízmennyiség hiányzik a földekről! Az egész élővilág szenved ettől és veszélybe kerül a jövő évi termés is. Ha meg a hét második felében esetleg megjön az eső (viharokkal, hirtelen lehűléssel) akkor panaszkodunk… A föld pedig nem tudja felszívni a hirtelen áradatot, aszály után jön az árvíz, a csapadék haszontalanul elfolyik… Miért van ez így, mit mond a próféta? „Emeld föl tekintetedet a kopár magaslatokra és nézd meg: van-e még egyetlen hely is, ahol nem becstelenítettek meg? Az utak mentén ültél és úgy vártál szeretőidre, mint az arab a pusztában. Megfertőztetted az országot kicsapongásoddal és gonoszságoddal. Ezért tartottam vissza a korai esőt, és nem jött meg a kései eső sem. Ám továbbra is úgy tartod homlokod, mint a céda asszony, s nem akarsz pirulni.” (Jer 3, 2-3) De mi nem akarunk mi szembesülni a valósággal – még hogy a bűneink miatt nincs eső? A tudomány és a meteorológia korában? Ugyan kérem…
A sátán tudja, hogy szeretjük illúzióinkat és szívesen partner élethazugságainkban.
Kétszemélyes szélhámosság
Egy klasszikus átverés: Bemegy az egyik szélhámos a kocsmába hegedűtokkal a kezében, rendel egy italt, majd amikor fizetnie kellene, nem találja a pénztárcáját. „Ó, a fenébe, ott hagytam a testvéremnél, elmegyek érte, addig itt hagyom a hegedűmet. De nagyon vigyázzon rá, nem valami értékes ugyan, de az apámtól örököltem…” meg is mutatja, valóban ott a hegedű a tokban.
Hogyan gondolhatja bárki?
Hogyan gondolhatja bárki is, hogy ezt megúszhatjuk? Na jó, nem „bárki”, hiszen vannak, akik eszük használatára soha el nem jutnak, aztán vannak, akik örömmel hágnak át minden szabályt – de azért még így is elég sokan vagyunk, akikben legalább pislákol az értelem fénye, a lelkiismeret világossága… Vagy szűkítsünk még jobban: hogyan gondolhatjuk mi keresztények, hogy ezt megúszhatjuk?
Egy egyházközségi zsinat margójára
Múlt hét péntek-szombaton, az egyházközségi zsinatunk 5. évfordulóján egyházközségünk zsinati munkacsoportjainak tagjaival közösen, Bohn István plébános atya vezetésével elvonultunk a váli lelkigyakorlatos házba, kiértékelni az elmúlt öt évet. Már ez önmagában példamutató és értékes dolog.
Meglepő fordulat
A gyógyító miséken az áldozás utáni csendben szoktuk bemondani, ha az Úr mutat valami gyógyulást, szabadulást, vagy próféciát ad a közösségnek, stb. A szombati Szeretet Földje Találkozón is így történt – azaz nem egészen így. Először elhangzott ugyan néhány kijelentés gyógyulásról, de utána egészen más szavak jöttek…
Miért Néri?
Néri Szent Fülőp. A nevető szent. A csodatevő. A bohóc. Róma második apostola. A Szentlélek szerelmese. Egyszer odavittek hozzá egy lányt, akit megszállottnak tartottak, különleges viselkedése miatt. Ő ránézett és azt mondta: „Adjátok férjhez, akkor majd meggyógyul.” Nos, ma már minden fiatal különlegesnek akar látszani, és nagy szükségük van arra, hogy valakik a külső helyett a belső értékekre figyeljen, és így segítse át őket ezen a nehéz életszakaszon.
