Galgóczy Erzsébet
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet versei
Erzsébet verseit nem irodalmi értékük iatt közöljük. Nem volt irodalmár, versei nem költészeti remekművek - viszont bepillantást engednek egy egyszerű, engesztelő lélek belső világába. Édesanyja halálakor ezt írta:
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 14. rész - Máriaremetén
Utolsó levele Katihoz:
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 13. rész - Engesztelés
"...Máriácska megáldoztatott. Sokat, nagyon sokat kértem mindenki számára. Százszor és százszor ajánlom fel minden szenvedésemet, pillanatomat, szívdobbanásomat engesztelésül. Hálaadás alatt megértette velem Máriácska, milyen nagy tisztulásra van szükség, hogy kiérdemeljük Isten irgalmát..."
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 12. rész - A stigmák és ami még vele jár
A szenvedés nagy tanítómester. Ezen elmélkedik 1947. jún. 27-én, 42. születésnapján. Lelkiatyja parancsára le kell írnia gondolatait. "Szent áldozás után az Úr Jézushoz és Máriácskához mentem, mert nagyon-nagyon csordultig volt a szívem imádsággal és gondolatokkal.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 11. rész - Új környezetben
Első levelében, amit Katinak írt, beszámol az utolsó szolnoki napokról.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 10. rész - Súlyos megpróbáltatások
1949. ápr. 3-án XII. Pius pápa aranymiséje alkalmából az Ég különös kegyét élvezhették.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 9. rész - Lángban az ország
"Az engesztelés műve - amit annyira sürgettek az Égiek Natália nővéren keresztül- elodázódott, így helyébe lépett a háború minden borzalmával.
Erzsébet nem szeretett írni. Érthető is. Ágyban ülve, görnyedve, nem asztal mellett s egyébként is nem óhajtotta közölni magát. Amit leirt az 1934-ig terjedő időről, a váci püspök úr határozott parancsára tette. Tovább nem sürgették, így nagyon szívesen hallgatott. De 1944 októberében, - amikor kezdetét vette a II. világháború (helyesen: amikor hazánkat is elérte teljes súlyával - sipos), ami Erzsébetre súlyosabb engesztelő aktusokat rótt, - a Szűzanya határozott kívánsága, hogy írásban rögzítse le élményeit.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 8. rész - Kiváltságok kiváltsága
Az advent nehéz id?szak volt Erzsébet számára. A Sz?zanya el?re figyelmeztette, hogy szorgalmasan készüljön a Kis Jézus születésnapjára. Szeretné, ha a legtöbb virágot t?le kapná s a legtöbb örömet ? szerezné neki.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 6. rész - Evezz a mélyre!
A Szűzanya változatlanul naponta látogatta Erzsébetet, az első naptól kezdve. Mindig oktatta, mind mélyebbre vezette az áldozat világában:
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 7. rész - Nagyboldogasszony
"Már közel egy hónapja volt, hogy jött Máriácska. Most augusztusban voltunk, kezdődött a Nagyboldogasszony nyolcada. Mondottam Máriácskának, hogy én annyi szépet tanultam Tőle és úgy érzem, most kezdem csak megérteni a szenvedés szeretetét is, és most látom, hogy milyen nagyon messze állok a tökéletességtől. Különös gonddal szeretnék most készülni a Szűzanya ünnepére és megkérni Őt, segítsen nekem mindazon jóföltétel megvalósításában, amit mostanában tettem. Segítsen nekem, hogy valóban tudjam szeretni az Úr Jézust, és fogadjon el engem engesztelő áldozatul. Áldozat szeretnék lenni szeretetből.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 5. rész - Betlehem
"Karácsony előtt felszólított Máriácska, ha jó leszek, elvisz Betlehembe. Szeretné nekem megmutatni a Kis Jézust. Szerezzek sok örömet" gyakoroljam az erényeket, főleg az alázatosságot és az engedelmességet. Ez időben mindig arra tanított, hogy legyek alázatos és engedelmes. Sokszor adódott alkalom az alázatosságra, Ezeket nyilván az Úr Jézus küldte.
