A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 14. rész - Máriaremetén
Utolsó levele Katihoz:
„Édes Drága Katikám! Szeretném aranyba mártani a tollam, hogy nagyon szépet írhassak Neked. De mivel aranyom nincsen, csak a szívem, a lelkem szeretete, szívem véré be mártva tollam, küldöm el Neked szívem-lelkem forró, hálás szeretetének jókívánságait, az Édestől kérve mindazt, amit szíved, lelked óhajt amire az életben legnagyobb szükséged van: erőt, egészséget, áldott lelki békességet.
Lélekben, szeretetben, imádságban Veled leszek, együtt leszünk. Ott leszek Nálad vasárnap éjszaka!!!
Névnapod előtt is 3 napig, - mondhatni a napnak minden órájában Veled vagyok lélekben. Három napnak minden szenvedését, fájdalmát, átvirrasztott éjszakáit, fájdalmaktól kicsordult könnyeit, mind-mind egy kis virágként ajánlom fel Máriácskának szándékaidra. Egy pici, parányi csokor lesz, de szívem, lelkem legbensőbb szeretetéből fakad.
Katikám, higgyed el, olyan emberfeletti sokat szenvedek hónapok óta, amire nincs kifejezés. Hogy micsoda roncs vagyok!! Képzeld, nyár óta a szememmel is baj van. Nem lehet elképzelni, hogy szem ennyire fájjon. Agyig hatoló fájdalom! Bizony, nagyon aggaszt és nyugtalanít, ha a szemem is oda kell adni!! Akkor is szeretném az Édest, de nagyon kell Neki is engem szeretni, hogy elbírjam ezt is.
Aztán a torkommal van baj. Több mint 1 hónapja, állandóan tele, tele gennyel. Hólyag hólyag hátán. Úgy néz ki, mikor nagyon megég valami; le van nyúzódva a bőr és csupa-csupa genny. Minden nyelés olyan fájdalom, mintha késekkel hasogatnák.
A genny ráment a vesémre; beteg a hólyagom, az ízületeim, de legbetegebb a szívem. Nagyon roncsolja a torkom. Hol a torkom, hol a szívem kezelik.
Állandó fájdalomban vagyok, nem szeretek beszélni, nem szeretek semmit. Sokan azt mondják, de megváltoztam! A fájdalom letöri az embert és arra jó, hogy állandóan összekapcsolja az Úr Jézussal. Nem tud ilyenkor megfeledkezni róla. Vagy a szeretete olyan nagy, hogy állandó összekapcsolást ad; vagy a fájdalom olyan nagy, hogy csordultig van a szíve szeretettel. Azt látom, hogy itt a földön már meg kell semmisülni lelkileg-testileg, hogy Haza' juthassunk.”
Részlet KISS MÁRIA HORTENSIA: ÚJ IDŐK APOSTOLA – A STIGMATIZÁLT GALGÓCZY ERZSÉBET című könyvéből)
