Galgóczy Erzsébet
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 4. rész - Vágyak és remények
Naplójában írja: ,,1920. március 18-án, egy szombati napon annyira belázasodtam az iskolában, hogy eszméletem vesztettem. Kocsin vittek haza. Csak másnap délelőtt tértem magamhoz. Épp ott volt a doktor úr, őt vettem elsőnek észre. Hamarosan újabb eszméletlenségbe zuhantam. Tüdőgyulladást állapítottak meg, ami egykettőre átment szövődménybe, s olyan gyorsan roncsolta a tüdőmet, hogy gyors tüdővészt kaptam. Többet már nem mehettem iskolába. A félévi bizonyítványom írták át az évvégibe.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete 3. rész - A meghívás
1929 nagyböjtjén különös álma volt. Tüskés, köves országúton haladt bajjal, ahol stáció volt fölállítva. Mintha ? is végezte volna. A II. stációnál egy hordágyon fekv? súlyos beteg volt, nagyon meggyötört, de mégis vonzó valaki.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete, 2. rész - A szép hölgy
Beszéljen Erzsébet!
,,1929 július elején, egy szombati napon, kora délutáni órákban egy nagyon kedves, kimondhatatlan bájos, szép és finom fiatal úrinő látogatott meg. Az első alkalommal már olyan nagyon kedves és közvetlen volt, mintha mindig ismert volna. és a legszorosabb kapcsolat kötne össze bennünket. Fehér ruhában volt, a fejét érdekesen fátyol takarta, de úgy, hogy nagyon jól láthattam aranyos barna haját, amely néha aranyszőkének tetszett.
Galgóczy Erzsébet életrajzából - 1. rész: A puha fészek
Így ír magáról: "Még kétéves koromban sem tudtam járni. Azt mondták, hogy angolkóros vagyok. Születésemtől kezdve mindig beteges voltam. Édesanyám nagyon sokat aggódott értem és sok anyagi áldozatot hozott, hogy fölerősödjem. Mikor végre megtanultam járni, gondatlanságból ottfelejtett lúgkövet ittam és nemsokára eltört a bal lábam. Ez megint hosszú hónapokra ágyhoz kötött és fokozta Édesanyám aggodalmát.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet misztikus álmaiból 7. - névnapi párták
" 1940 november 18-án hajnalban álmomban, - hogy hogyan vagy ki hozta, nem tudom, - két virág-csoda volt az asztalon. Korona alakú párták voltak. Mellette kis cédulán írva: melyik az enyém és melyik Katié.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet misztikus álmaiból 6. - Hattyúdal, aranyalmafa
1940. okt. 15-én hajnalban megint nagyon érdekeset álmodtam. Egy szép nagy kertben jártam. Az egyik fa különösen fölkeltette a figyelmemet, mert néhány hatalmas-növésű, csodás szép gyümölcs volt rajta. De voltak jóval kisebbek is, sőt egészen jelentéktelenek, szinte csúnyának hatottak. A gyümölcsökben gyönyörködve a legszebb után nyúltam. Egy hang figyelmeztetett: "Ne vedd azt le! Nem igazi az, csak szép!" Ennek ellenére levettem s kézbefogva még szebbnek és igazinak találtam. Nagy vággyal és kíváncsisággal kezdtem bontani, de az érintésre nemcsakhogy puha lett, de szét is mállott. Belül teljes bűzt és rothadást takart ez a csodálatosan szép külső, de még kukacok is hemzsegtek benne. Félelemmel vegyes undorral dobtam el: Jaj ha ez a kukac a lábom sebébe kerül!!
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet misztikus álmaiból 5. - Koronafonás
1939 talán októberében a következőt álmodtam. Azt már elfelejtettem, hogy ki küldött bennünket, hogy keressünk meg valamit Kati testvérkémmel. El is indultunk nagy igyekezettel. Gyönyörű pázsitos mezőre értünk, ahol tengersok különböző, ismeretlen virágra találtunk. Táblákban sokféle szín! Gyönyörködve néztük és elhatároztuk, hogy keresés közben virágot is szedünk.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet misztikus álmaiból 4. - Hármas ítélet
1940 december 7-én hajnalban álmomban Kati testvérkémmel egy hatalmas nagy réten sétálgattam, kézenfogva. Mintha virágot akartunk volna szedni, de mégse szedtünk. Ahogy így sétálgattunk, hirtelen nagy sötétség szakadt a földre, az ég teljesen fekete, sötét volt és körülöttünk is minden. Ez nem olyan volt, mint egy éjszakai sötétség, hanem nyomasztó, iszonyúan ható, semmihez sem hasonlítható. De a legcsodálatosabb az volt benne, hogy mégis láttam az emberek nyüzsgését, mozgolódását, mert szinte pánikszerűen menekültek, sírva, jajgatva, hajukat tépve, hogy most lesz a világ vége, Isten ítélete.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet misztikus álmaiból - 2. Szent Katalin, Ruhák, fátyol, Kereszt
1940. április 29-én álmomban Sziénai Szent Katalin a szobám ajtaján jött be és egy igen nagy dobozt hozott. Mikor megláttam, olyan öröm fogott el, hogy a szívem majd megszakadt, úgy dobogott. Mire ágyamhoz ért, már Kati kistestvérem is itt ült az ágyam mellett. Nagy várakozással és még nagyobb örömmel gondoltuk: Ugyan mit hozott? Ajándék nélkül még sohase jött hozzánk.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet misztikus álmaiból - 3. Panni, távcső, P. Lőrinc (tisztítótűz)
"1940 október 31-én Panni testvéremmel álmodtam. Nagyon rossz hatással volt rám; haragos, tele szemrehányással. Féltem egy kicsit tőle, mert néha olyan volt, mintha élne, de a másik pillanatban már biztosan tudtam róla, hogy halott.
A stigmatizált Galgóczy Erzsébet misztikus álmaiból - 1. Bevezető és Életfa
"Megemlékezünk még Galgóczy Erzsébetnek kézírásában ránk-hagyott álmairól, amit egyesek látomásnak vélnek misztikus tartalmuk miatt. ? álomnak mondja, s a "látomás" azzal ér véget, hogy fölébred. Tehát álom.
