Emeljétek fel a fejeteket! - a szabadulás ígérete
Amikor Jézust megkérdezik a tanítványai, hogy mikor jön el végre az Ő királysága, akkor olyan válogatott szörnyűségeket mond jeleknek, amiktől bárki szíve összeszorulna: háborúk, földrengések, éhínség… Aztán mégis ezzel fejezi be: „amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje.” (Lk 21, 28) Hogy is van ez? Most akkor féljünk vagy örüljünk? Vagy mindkettő? Esetleg egyik se? Két történelmi példa, nekünk:
Gyógyító showman Budaörsön
Aki hallott már Damian Stayne angol gyógyító evangelistáról, esetleg részt vett a néhány évvel ezelőtti karizma-iskolán amit ő tartott Budapesten, az örömmel vette a hírt, hogy a budaörsi Siloé katolikus karizmatikus közösség újra elhívta őt közénk.
Az idei karizma-iskolára gyorsan betelt a létszám és a budaörsi sportcsarnokba vasárnap délutánra meghirdetett ingyenes gyógyító összejövetelre is csak az tudott bejutni, aki időben regisztráltatta magát. (A többiek a bejáratnál elhelyezett kivetítőn követhették az eseményeket.)
Biztos, hogy jó volt ez nekünk?
Széchenyi István lángelme volt, aki ezt a lángoló elmét és szívet egészen összekötötte hazája sorsával. (Ennek is köszönhető, hogy amikor nézete szerint a haza végveszélybe került, idegrendszere összeomlott.) Amikor megértette, hogy az ő élethivatása a magyar haza felemelése, minden erejét, tehetségét, vagyonát e cél érdekében mozgósította. Ma már nem is értjük, milyen óriási hatása volt ennek. Hogy csak egy példát mondjak: első kezdeményezései közé tartozott a hazai lótenyésztés fellendítése, könyvet írt erről, versenyeket szervezett, mindenkit az állomány-gyarapításra és a fajta-nemesítésre ösztönzött. Ne feledjük, hogy ekkor a fő közlekedési eszköz és „mindenes” a ló volt. Ha Széchenyi ezt a programot nem indítja be, húsz év múlva a haza védelmére felállítandó magyar huszárezredek ugyan milyen lovon lovagoltak volna? Mert a néhány elrekvirálható paraszt-gebén éppúgy nem lehet csatát nyerni, mint trabanttal autóversenyt…
Szellemi zűrzavar
A nagy társadalmi változásokat mindig sajátos szellemi pezsgés, és egyben zárzavar jellemzi. Jó példa erre az I. Világháború elleni Németország. A ’20-as évek elején, a weimari köztársaságban beköszöntött a „vándorpróféták kora” (Rüdiger könyve nyomán). A kalsruhei ember „?sforgatagnak” nevezte magát és kozmikus energiákat ígért mindenkinek. Stuttgartban az „Emberfia” vegetáriánus úrvacsorára hívta híveit. Düsseldorfban egy „új Krisztus” hirdette a közeli világvégét és arra hívott mindenkit, hogy vonuljon vissza a közeli Eifel-hegységbe. Berlinben a „szellem monarchája” töltött meg óriási termeket, ahol a „jézusi ?skommunista anarchiát” hirdette és a vezér szerepében tetszelgett. Egy magát „új seregnek” nevez? csapat végigvándorolta Németországot és közben hatalmas tömeggé duzzadt, vezet?jük az „Új Id?r?l” beszélt és közben táncolt – ezrek követik és zenélnek, táncolnak vele, olykor az egész város megmozdul, 5-6 ezer ember ropja der?sen, vidáman, mint a „jókedv keresztes hada”. Ebben a közegben dolgoznak a bal- és jobboldali politikai próféták és szabadcsapataik is, és ebb?l a háttérb?l emelkedik ki majd Adolf Hitler…
Nem hisznek a szemüknek
Nyáron két másik családdal együtt nyaraltunk az ?rségben. Egyszer az asztal körül beszélgettünk a kamasz gyerekekkel és elmondtam, hogy id?nként milyen tévesen rögzülnek bennünk az ismeretek. Például látjuk a középkorban játszódó filmekben, olvassuk a könyvekben, hogy a kocsmáros ráharap az aranyra és így ellen?rzi, hogy hamis-e. Általánosan elterjedt vélemény, hogy ha meglátszik a fognyom, akkor valódi az arany – holott ennek pont az ellenkez?je az igaz. (Egyébként is nyilvánvaló, hogy csak az aranynál puhább, kisebb olvadáspontú és könnyen hozzáférhet? anyaggal lehetett hamisítani – például „ólombélést” kapott a pénz…) Ebb?l nagy vita kerekedett, mert senki nem értett velem egyet, meggy?z?déssel mondták, hogy látszania kell a fognyomnak, akkor valódi az arany. Végül a legnagyobb fiam elkérte a karikagy?r?met és teljes er?vel beleharapott – persze eredmény (fognyom) nélkül. Ami elképeszt?, hogy ezek után se hitték el az igazságot!
Mária titka
2010-ben tartottam egy három részb?l álló el?adás-sorozatot, aminek ezt a címet adtuk: Mária titka. Nem mintha a Sz?zanya titkolni akarna el?lünk bármit is, épp ellenkez?leg! Azonban azt gondolom, hogy mi id?nként teljesen félreértjük ?t és ebben szerepe van azoknak az egyébként helyes teológiai, dogmatikai igazságoknak is, amit egyházunk vall Jézus Krisztus édesanyjáról.
Így például hitigazságként valljuk, hogy Máriát Isten megóvta az átered? b?nt?l – én is hiszem és vallom ezt. De milyen következtetést von le ebb?l a hív? katolikus ember? Ezt mondja: könny? volt Máriának b?n nélkül valónak lenni, hiszen Isten megóvta ?t, még az átered? b?nt?l is.
Tényleg könny? volt neki?
Amatőrök, profik és Isten gyermekei
Amikor Napóleon megtámadta az osztrák császárságot, a hű magyar alattvalóknak az osztrák császár és magyar király (egy személyben) nemesi felkelést hirdetett. Meg is érkeztek a magyar nemes vitéz urak a Győr melletti gyülekező helyre. Szépek voltak, díszesek, ahogy egy magyar úrhoz illik. Nem is volt addig semmi baj, amíg a húszéves gyakorlattal rendelkező, tapasztalt francia hadsereg meg nem érkezett. Akkor aztán kiderül, hogy a szép ruha és a fényes kard meg a nagy szavak mit sem érnek a kis francia ellen…
66 év béke
Évszázadok óta nem volt ilyen hosszú ideje béke Európában. Igaz, hogy megel?zte két rettenetes világháború, amit európai hatalmak robbantottak ki. Igaz, hogy 1945 óta is voltak helyi konfliktusok és volt délszláv háború is, ami könnyen kiterjedhetett volna az egész kontinensre. (Hogy ez nem történt meg, abban igen nagy szerepet játszott a Medjugorjéból indult békeüzenet és imahadjárat a Sz?zanya vezetésével). Igaz az is, hogy Európa keleti fele szovjet megszállási övezet maradt még 44 évig. És persze lehetett volna pusztító háború a Kárpát-medencében is a rendszerváltás után, amikor a több nemzet visszanyerte autonómiáját és területeit – azt hiszem, ez a tragédia azért nem történt meg, mert a magyar engesztel?k és imádkozó krisztusi emberek imái ezt meghiúsították. (A gépfegyver-szállítási botrányból bármi kisülhetett volna). A béke megmaradt. És hová jutottunk?
Kis lépések
Minden évben kapunk két-három visszajelzést olyan családoktól, ahol már régóta vártak a gyermekáldásra, együtt is imádkoztunk erre a célra, aztán Isten kegyelméből elhárult az akadály és jön a baba… Kérdezhetik: amikor évente egy kisvárosnyi emberrel vagyunk kevesebben – kihaló nemzet lettünk -, mit számít akkor két-három új élet? És hányan vannak, akik szintén régóta szeretnének kisbabát, imádkoznak is érte, és mégsem jön össze!?
Jákob, Egyiptom, IMF, és az őrjöngő káröröm
Ha tudni akarod, hogy milyen egy ország lelki állapota, olvasgasd az internetes kommenteket. Itt ugyanis névtelenül és büntetlenül lehet a legvadabb dolgokat is leírni, így aztán sokan minden gátlásuktól megszabadulva mondják a magukét. Itt aztán „ami a szívemen, az a számon” – de hogy mi lakozik a szívben, attól néha bizony elborzadunk.
Kétféle jövő
Kétféle jöv?r?l is beszélhetünk. Az egyiket Isten készíti el?, a másikat a sátán akarja megvalósítani. Mindkett?nek meg vannak a maga apostolai és prófétái. Hogy pedig a jöv?nk végül hogy alakul, annak megértéséhez érdemes néhány szempontot figyelembe venni.
