„Benne ragadtam.”
Nemrég láttam egy dokumentumfilmet a rendszerváltás idejének kis agresszív szubkultúrájáról. Régi rajongók, zenészek ültek egymás mellett és beszélgettek. Azóta felnőttek, családjuk, munkájuk lett - csak egyikük lógott ki a sorból. Ő lepukkantan, keserűen mondta: „én benne ragadtam”. De nem csak emberek, hanem közösségek, sőt egész nemzetek és egyházak ragadhatnak benne valami rosszba, amiből már rég szabadulniuk kellett volna…
A csodák realitásáról
Bár sokan szeretnék a fantáziák, a képzelődés és a tudatlanság világába sorolni, Isten csodái a tudományosan leginkább igazolt, legvalódibb és legreálisabb dolgok a világon, és ezt nagyon könnyen és egyértelműen lehet bizonyítani.
Hol van a megígért fatimai békekor?
A kis fatimai látnokok által 1917-ben kapott második égi üzenetben többek között ezt mondta a Szűzanya: „Végül az én Szeplőtelen Szívem győzni fog. A Szentatya föl fogja ajánlani nekem Oroszországot, mely meg fog térni, és a világ egy békés korszakot kap ajándékul.” Tudjuk, hogy II. János Pál pápa a világ püspökeivel együtt 1984-ben megtette a felajánlást, és a szovjet birodalom 5 éven belül összeomlott. De mi van a megígért békekorral?
Mi a bűn?
Ha megkérdeznénk az embereket, hogy szerintük mi a bűn, illetve soroljanak fel ilyeneket, néhány dolgot valószínűleg mondanának: lopás (feltéve, hogy nem én lopok, hanem tőlem lopnak), paráznaság és hűtlenség (feltéve, hogy engem csalnak meg és nem én lépek félre), hazugság, gyilkosság… Jézus Krisztus azonban egészen mást nevezett bűnnek, a bűn gyökerének, amiből minden rossz fakad.
Nyerésre állunk!
Nemrég olvastam egy könyvet, amiben a főszereplő férfi egyik nehéz helyzetből a másikba kerül. Amikor azonban megkérdezik tőle, hogy érzi magát, mindig azt válaszolja: nyerésre állunk! Szeretnék most én is megosztani néhány apróságot, amiből kiderül, a nyerő csapathoz tartozunk és nyerésre állunk!
Végtelen de nem határtalan
Isten szeretete végtelen, de nem határtalan. Hogy egy hasonlattal éljünk: a számegyenesen két egész szám között végtelen sok törtszám található – hiszen mindig lehet még egy tizedesjegyet (tized, század, ezred, tízezred, stb.) beírni, az eddigiek mellé. De mégis van két határpont: a kezdő és a végső egész szám..
Érdekes idők
Ha egy kínai rosszat akar kívánni a másiknak, azt mondja neki: Élj érdekes időkben! Azaz olyan nyugtalan időszakban, amikor hiányzik a béke, a stabilitás, stb. Kétségtelen, hogy most ilyen „érdekes időkben” élünk, amit ki-ki a maga vérmérséklete, kultúrája szerint él meg és kommentál. Nos, a közösségünkben egy nőtestvérünk kapott egy próféciát, ami erről az időről szól, s amit magam is hitelesnek tartok.
Mit mondana Jézus?
Tápiószentmártonban jártam, a tápiós nagytáborban. (Nagyon szép hely, fantasztikusan helyrehozták az ottani keresztény közösségek, engem is nagyon kedvesen fogadtak. Előadás, imaóra, szentmise – egy jó délutáni program… :-) ) A magyar nemzet hivatásáról, megújulásáról beszéltem, s utána egy hallgató megkérdezte: ha most megjelenne Jézus Krisztus közöttünk, magyarok között, mit mondana nekünk?
Mi a kereszt?
Jézus azt mondja tanítványainak, hogy „aki nem veszi föl keresztjét és nem követ engem, nem méltó hozzám” (Mt 10, 38). Arról azonban, hogy mi is lenne ez a kereszt, amit fel kell venni, sok félreértés kering az emberek között. Nézzük meg tehát, először is azt, hogy mi nem „a kereszt”, és mi az, ami valóban kereszt, és amit el kell hordoznunk.
Egy erőteljes beszéd margójára
El kell ismernünk, hogy Orbán Viktor tusványosi beszédével megint bebizonyította, hogy azon kevés magyar politikus közé tartozik, akinek legalább van valami víziója arról, hogy merre tart Európa és merre felé kellene, hogy menjen az ország. Nagyon hatásosan fejezte be mondanivalóját, amikor azt mondta, hogy a rendszerváltáskor úgy hittük, hogy nekünk van szükségünk Európára, most pedig úgy látjuk, hogy Európának van szüksége ránk, a keresztény és nemzeti identitását őrizni akaró országra. De mit is jelent ez pontosan?
Átfogóan és részleteiben is látni
Alexander Humboldt korának kimagasló személyisége volt. Gyermekkora óta mért, kísérletezett, számolt, az egész világot akarta megismerni és felfedezni. Huszonévesen aztán megnyílt számára a nagy lehetőség. 1802-ben Dél-Amerikába utazhatott egy expedícióval. Elhatározta, hogy megmássza az akkor a világ legmagasabb hegyének tartott Chimborazot (Csimborasszó, 6268 m) A csúcson érte a megvilágosodás, ami megváltoztatta nemcsak az ő szemléletét, hanem az egész tudományos világét.
