Szerelmi vallomás a családunkról
Ágyunknál az ébresztőóra az én oldalamon van (függetlenül attól, kinek kell először kelnie). Amikor csörög, néhány csendes percre még odabújok Manócskához, együtt szunyókálni a felkelés előtt. Voltunk már olyan bolondok, hogy összevesztünk és nem békültünk ki lefekvés előtt… Reggel dacosan feküdtem az ágyban (elvégre nekem van igazam!), csak megböktem az asszonyt, hogy kelni kell – és közben nagyon rosszul és elhagyatva éreztem magam…
Az élet írta, Bálnazsírgyertya
Télidő, és különösen farsang a játékosság, az ismerkedés, a zene, ének, mesélés, barátkozás, farigcsálás, szerszám- és ajándék készítés ideje volt. Így aztán most mi is két novellát hoztunk az Ehetibe. (Nem a témájuk farsangi, de az alkotás öröme…) Balog Elemér cigány zenész, író „Az élet írta” című írását és tőlem a „Bálnazsírgyertyát”.
Iskolai ügyek
Van egy alapvető ellentmondás az iskola körül, amit nem veszünk kellően figyelembe. Miközben egyre több a problémás és/vagy szétesett, csonka családból érkező, testi-lelki nehézséggel küzdő gyerek, és miközben az iskolát és a pedagógust egyre jobban megfosztják cselekvési szabadságától és lehetőségeitől – aközben a szülő és a társadalom azt várja, hogy a tanár valamiféle mindenes szuperhősként kezelje és oldja meg azokat a problémákat, amiket a szülő, a család és a társadalom nem tud megoldani.
Csak széttárom a kezem
Egy édesanya mondta: nem szabadna megtörténnie, hogy a szülők temetik el a gyerekeiket (hanem fordítva)! Igaza van, hogyne lenne igaza. Mégis megtörténik és érthető, ha a szenvedő felteszi a kérdést: hol van ilyenkor Isten? Hol van, amikor vezetőink (politikai, vallási, kulturális – lehet választani) hűséget kérnek tőlünk, de közben – a hatalom és pénz, befolyás és hírnév mámorában -, hűtlenné válnak ígéreteikhez?
Isten kemoterápiája?
A kemoterápia rettenetes módszer, a szervezetbe juttatott méreg a rákos és egészséges sejteket egyaránt pusztítja – mégis, olykor már csak ez a lehetőség marad, amit abban a reményben kezd el a beteg és orvosa, hogy a legyengült testben az egészséges sejtek majd újraélednek, míg a rákosak végleg elpusztulnak. Lehet-e Isten „kemoterápiájáról” beszélni, és ha igen, milyen „vitaminokkal” lehet megerősíteni a méregtől haldokló szervezetet?
Isten tanúságtétele rólunk
A Jézus-korabeli Izraelben, amikor egy fiú elérte a megfelelő kort, apja kiállt vele az egész közösség elé, és ünnepélyesen bemutatta a gyülekezetnek: Ez az én kedves fiam! Most képzeljük el, mit érezhetett Jézus, amikor a Jordán vizében megkeresztelkedett, és a mennyei Atya mindenki füle hallatára ugyanígy tett tanúságot róla: Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik!" (És persze hányféle módon reagálhattak mindazok, akik ezt hallották...) Ami még ennél is csodálatosabb, Isten többszörös módon rólunk is ugyanilyen módon tesz tanúságot...
A 2018. évi vezérige
Minden év elején imádságban kérek egy igét az évre, mintegy sorvezetőül. Most is ezt tettem, és a Makkabeusok könyvéből kaptam egy részt, amin erősen elgondolkodtam. Van ugyanis ennek az igének egy könnyű olvasata, szinte magas labda, amit lecsaphatunk (lám-lám), de ha komolyabban végig gondoljuk, hogy ez rólunk szól…
Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak
Jézus születésének történetében olvashatjuk. Az angyalok hírül adják a pásztoroknak az Örömhírt, a pásztorok pedig szintén tovább adják, és „mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik.” (Lk 2, 18) Most olyan korban élünk, ahol repülhetünk, élhetünk a víz alatt, sőt kint az űrben, műszívvel hosszabbíthatjuk meg napjainkat – úgy megszoktuk ezeket a csodákat, hogy már nem tudunk csodálkozni. Rácsodálkozni.
Izrael – mint Isten világórájának kismutatója
Ez a mondás az 1970-es években lett népszerű, elsősorban az újprotestáns keresztény körökben, és nem alap nélkül, hiszen olyan dolgok történtek akkoriban, amelyek még néhány évtizede is elképzelhetetlenek lettek volna. Mintha Isten bibliai ígéretei teljesednének…
Szemben
„A próféta feladata: szembeszállni a királlyal, és még inkább, a történelemmel” – írja Martin Buber. II. János Pál pápa pedig úgy jellemezte Illés prófétát, mint aki „szót emelt a népért, bátran hirdette Isten akaratát, védte Isten jogait és a szegényeket a világ hatalmasai ellen.” Jézus Krisztus – a botlás köve -, botrányt botrányra halmoz… A helyzet ma sem változott, a prófétai tettek ma is botrányt okoznak.
