Kultúra
Sípos (S) Gyula: Sámson haja
No igen, a hajam, az én szép, hosszú hajam, amit kés, olló sohse ért. A hajam, ami messziről hirdette: itt van Isten embere Dán törzséből, itt van az anyja méhétől elhívott vezető, nazír, Izrael bírája.
Az lettem volna?
A magyar kultúra napjára
József Attila utolsó versével tisztelgünk kultúránk előtt: (IME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT...)
A tanártartásról
Az idei iskolai tanári karácsonyra készült ironikus írás - Sípos (S) Gyula: A tanártartásról
Modern korunkban elterjedt, hogy a családok növényeket, állatokat tartanak, és gyermekeiket is bevonják ezek gondozásába. Ez jót tesz azok testi-lelki fejlődésének, figyelmesebbé, érzékenyebbé válnak. A legfejlettebb társadalmak, amik közé mi is tartozunk, azonban már előre léptek: a családoknak a növény- és állattartás mellett jó szívvel ajánljuk a tanártartást is.
Keresztes Szent János: Sötét éjszaka
Egy csodálatos vers a mai nap szentjétől az Istennel való misztikus találkozásról és egyesülésről:
Lantosi Nóra: A varázspálca
Néhány hete egy napsütéses napon a szegedi Dóm terénél jártam. Advent első vasárnapján sétáltam a karácsonyi vásárban a lányommal, az unokámmal és a kedvenc férjemmel. A kolbászos-fahéjas füst már ismerős volt, szólt a zene, még körhinta is volt. Annácska boldogan nézelődött, kereste a kincseket. Angyalkák, hó gömbök, amerre csak néztünk. Kézműves portékák, gyönyörű kerámia virágok mellett a játékárusok.
Lantosi Nóra: Kaparás
A szerda volt a kedvenc napja. Nem kelt korán, amíg kotyogott a kávé elővette a listát. Mi legyen az első, a húsos, aztán a zöldséges, mikor legyen a kaparás? Ha a végére hagyja, elfárad, nem tud majd jól koncentrálni, hiszen a múltkor azért volt szerencséje, mert először kapart, aztán vásárolt. Nem mindegy melyik jegyet választja, hitt a horoszkópjának, minden jelzésre figyelt. Ha átérek a villamosig a zöld jelzésnél, nyerek, ha nem, akkor buktam háromszáz forintot.
Kereszteld meg a halloweent - Tököcskék
Én egy állami általános iskolában napközizek, ahová kikerülhetetlenül beszűrődnek a világi divatok, így a töklámpásos őrület is. Tavaly ráadásul engem kértek meg, hogy írjak történetet, amihez a gyerekek rajzolhatnak. Itt volt az idő, hogy én is azt tegyem, amit az Egyház legjobb pillanataiban mindig is tett: "megkeresztelte" a pogány ünnepeket, a babonaság helyébe valami szebbet és jobbat állítva. Most újra közzé teszem a mesét, hátha valakinek segítség: Tököcskék
Irgalmam asztalánál... - Dr. Szathmáry László verse
Irgalmam asztalánál egy csodálatos életre hívlak meg:
Szilvási Zoltán: Mennyországi történet
Első alapvetés: Jézusnak földi élete során sok „magányra”, nemes egyedüllétre volt szüksége nyilvános fellépése alatt is. Ezt leginkább éjszakai, csendes virrasztásai során tudta megvalósítani, mikor mennyei Atyjához, az Abbához imádkozott.
Kezdődik az iskola - és egy kis vidámság:
Tanár:- Itt ez az A4-es lap, írjátok fel a neveteket a bal felső sarokba!
Diákok:
Jerikó fala
Sípos (S) Gyula: Jerikó fala
Az angyalok aggódva néztek a Jerikó felé menetelő népre.
-Nézz rájuk! – mondta az egyik. – Negyven éve vándorolnak, de még most is úgy vonulnak, mint egy ökörcsorda. Hogy akarják így bevenni a várost?
Dömdödöm úr összepakol
Körülnézett a szobában. A bútorok a helyükön maradnak, azokkal együtt adta el a lakást. Szerencsére, így nem neki kell lomtalanítania. Ugyan hová vitethetné máshová a kitérdelt fotelt, teste súlyától elformátlanodott régi, rugós ágyat, kisasztalt?
