Kultúra
Jegyzetlapok 60. (Pokoli félreértés)
Többször hallottam már emberektől, hogy ők inkább a pokolba mennének mint a mennyországba, mert a pokol a bulis, jó hely. Milyen tragikus félreértés! Hiszen a pokolból még az ördögök is szabadulni akarnak, olyan szörnyű hely. Minden szenvedés és fájdalom, amit itt a földön elkerülni akarnánk, minden üresség, amit a bulikkal elnyomnánk, minden magány, elhagyatottság és minden kínzás a gyűlölet és viszály urával, a sátánnal együtt a pokolban kínoz és kínlódik, ahol – Jézus szavai szerint -, „a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik”.
Jegyzetlapok 59. (Ami egyszerre a legkönnyebb és legnehezebb)
Szeretni a legkönnyebb, gondoljuk általában, hiszen mindannyian szeretünk valamiket és valakiket, így aztán azt hisszük, tudjuk mi a szeretet. Ugyanakkor a szeretet a legnehezebb, mert a tökéletes szeretet tökéletes önátadással jár, önmagunk elajándékozásával és a másik teljes elfogadásával. De ki az, aki erre képes?
Jegyzetlapok 58: (Ember képére és hasonlatosságára)
Azt olvassuk a Teremtés könyvében, hogy Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette, majd az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze azt. És valóban, még a Bukás után is képesek vagyunk jó értelemben művelni és őrizni a Földet, gazdagítani, szépíteni, változatosabbá tenni.
Jegyzetlapok 57. (Kapszulás kávé)
Kezdetben volt a fekete leves – ahogy azt egykor nagyuraink megismerték Buda megszállásakor -, azaz darált kávé forró vízzel leöntve. Barátságos megoldás komposztálható zaccal. Aztán jött a kotyogós kávéfőző, víz és kávé, alágyújtottunk és már csurgott is a forró ital. Ezt már gyártani kellett, nagyobb lett az ökológiai lábnyom, de ha már megvolt, sok szemetet nem csinált, ámbár az elektromos változathoz kábel is kellett és persze elektromos hálózat.
Jegyzetlapok 56. (Vajon Isten miben reménykedik)
Mielőtt az első kapavágás megtörtént volna, állítólag Isten előre eltervezte az egész mindenséget. De ha látta előre Ádám bukását, Noé bukását, Ábrahám Izsák és Dávid bukását, a legtöbb kegyelmet kapók, a legjobbak bukását, akkor vajon miben reménykedett?
Jegyzetlapok 55. (A megátalkodottságról)
Van, aki makacsul ragaszkodik a véleményéhez, még ha tízszer bebizonyították is neki, hogy nincs igaza. Már nem is az igazság érdekli, hanem önmaga (kissé mindannyian önmagunk rögeszméi vagyunk), nem engedhet, mert akkor sérülne az egója.
Jegyzetlapok 54. (Agyonstresszelt szülők)
Kezdődik az iskola, az agyonstresszelt szülők megkapják a hosszú listát, mi mindent kell beszerezniük, megvásárolniuk – jobb esetben rokonoktól, ismerősöktől elkérniük, nagyobb testvértől megörökölniük -, a gyerekeiknek a tanórákhoz. De az agyonstresszelés nem ekkor kezdődik, hanem attól a pillanattól, hogy kiderül, az anyuka áldott állapotban van.
Jegyzetlapok 52. (Tűznek fenntartva)
A Szentírásban több olyan prófécia van, amit régen csak közvetlen isteni beavatkozásként lehetett elgondolni, ma viszont már látjuk, hogy az ember keze munkájaként is létrejöhet. A Jelenések könyvének szavai a megelevenedő képekről megvalósult a mozival és tévével, a pénzmozgás teljes kontrollja pedig a számítógépes rendszerekkel. Péter apostol jövendölései a végső időkről szintén más fényben tűnnek fel, mint egykoron. Ezt írja:
Jegyzetlapok 51. (Egy felvetés a magyar szent koronáról)
A magyar szent koronáról sokféle tanulmányt olvastam már, de sem a történészek, sem az ötvösök, vagy más, a koronával foglalkozó szakemberek és laikusok nem tudtak közös nevezőre jutni, hogy pontosan mikor készült a korona – még István előtt, az ő idejében, vagy később -, egységes szerkezetű-e vagy két külön – egy latin és egy görög -, részből barkácsolták-e össze.
Jegyzetlapok 50. (Az öregedés, mint Isten áldása)
A Szentírás szerint az Özönvíz után radikálisan, tizedére csökkent az emberek életkora. Ez Isten gyógyszere volt, ugyanis a hosszú életű emberek életében rettenetesen el tudott hatalmasodni a bűn. De nem csak arról van szó, hogy a rövidebb élet kevesebb lehetőséget kínál – hiszen mi ennyi idő alatt is el tudjuk kárhoztatni magunkat -, hanem arról, hogy az öregedés segít elengedni az életünket, az ifjúkori vágyainkat, a nagy terveinket, ambícióinkat, ragaszkodásainkat.
Jegyzetlapok 49. (Vízió)
A vízió egy olyan gondolat, terv, elképzelés, ami annyira megragadja az embert, hogy azt életcéljává teszi és kibontakoztatja. Ez a vízió jöhet Istentől, az ördögtől, illetve az ember belső világából. Jézus Krisztus Istentől jövő nagy víziója az ember megváltásának műve és Isten országának megalapítása volt a földön, és ez máig növekszik közöttünk. Adolf Hitler ördögtől való nagy víziója az ezeréves birodalom megalapítása volt a földön és épp 12 évig tartott.
Ennyi egyes állatok és az ember reflexideje
Egy macska reflexe 20–70 milliszekundum, ami 1,5-szer jobb, mint a kutyáké.
Egy átlagos kígyó reakcióideje 44–70 milliszekundum. Ebből következik, hogy a macska le tudja győzni a kígyót, mert gyorsabb a reflexe.
