Szőke Pál: "KÉRJETEK ÉS MEGADATIK NÉKTEK" - (Jézus)
Mint a kiaszott földnek az áztató, kiadós eső,
Éhezőnek az idejében megadott kenyér,
Úgy kell most mindenkinek a drága Üdvözítő,
Hisz' Jézus nékünk az Élet, a Szeretet, s a Remény.
Mikor életed hajója viharos tengeren halad,
Vad villámok cikáznak a haragos égboltból,
Rájössz, hogy egyetlen reményed maradt:
Istenhez kiáltani teljes torokból!
Ó, mond, micsoda az ember, ha közeleg a halál?
Mit ér ekkor a pénz, a rang s e föld dicsősége?
Ha bűneidet térdeiden meg nem bánnád,
Tőrként hatolnának azok remegő szívedbe!
Ébredj fel jó barátom, hisz' nincsen még késő,
Hagyd e föld kincseit, csak lehúznának a mélybe,
Válaszolj Istennek, hiszen régtől keres Ő,
És szaladj Urunk szerető, védő kebelébe!
Ám ne feledd: mikor elül a vihar, lecsendesedik a tenger,
A Nap meleg, aranyló sugaraival betakar,
És az úgy várt békét elhozza a közelgő reggel;
Mondj köszönetet az Úrnak, szívedből jövő hálaimáddal!
