Pünkösd, vagy látványpékség?
Ha csak végiggondolom, milyen radikális fordulatot kellett végrehajtani az első tanítványoknak – ami felülírta egész szokásrendjüket, vallási életüket, társadalmi helyzetüket, identitásukat -, megrémülök. A Szentlélek nélkül ez sohasem sikerülhetett volna, de még így is… Nézzünk néhány egyszerű, rémítő dolgot.
Egy kis optimizmust, ha kérhetnék…
… és egy kis játékosságot! Bizakodást és örömöt – ez utóbbi a Szentlélek gyümölcsei felsorolásában mégiscsak a második helyen szerepel! El tudjuk képzelni, hogy Jézus vidáman nevet? Hogy a kánai menyegzőn együtt örül az ifjú párral és megtáncoltatja a menyasszonyt, ahogy azt illik? Hogy amikor félrevonul a tanítványokkal pihenni, akkor szóláncot játszanak egymással? Esetleg társasjátékot?
Száz év múlva az első mondat
2001. januárjában az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos magazin, a Nature címlapján ezzel a mondattal jelent meg: „A XX. századot Budapesten csinálták”. Azért írták ezt, mert friss látásmódú tudósok sokasága áradt ki innen a világba, felfedezéseikkel forradalmasítva számtalan területet. Az a szólás járta, hogy „a marslakók köztünk élnek, és egymás között magyarul beszélnek”. El tudjuk azt képzelni, hogy 2101. januárjában egy nagy nemzetközi lap ezzel a mondattal jelenjék meg: A XXI. századot Magyarországon csinálták?
Nem adom fel! (személyes vallomás)
Szakmaszerűen - népművelőként kezdtem majd harminc éve - rutinom van a programszervezésben, gyakorlott szorongó vagyok: minden rendben lesz? Eljönnek a meghívottak? Most péntekre (május 1-én) pedig, hogy egyik szervezője vagyok a regionális karizmatikus találkozónak - a Szentlélekkel való betöltekezés nagy ünnepének - pláne előmenetelnek a rémlátások és bizakodások (jobb láb, bal láb, ritmusra)! Jobbat nem tudok, mint hogy - magamnak is biztatásul - felteszem ide személyes vallomásomat Isten csodálaos szeretetéről, a Szentlélek kiáradásáról, a győzelemről és II. János Pál pápáról...
A remény rombolói, a remény élesztői
Az elmúlt 25 év alatt már a harmadik nagy „világvége-hullámot” érjük meg. A ’90-es évek elején arattak hazánkban Little Pebble hamis magánkinyilatkoztatásai. Jön a világvége, II. János Pál pápa rövidesen meghal, utána ő (a „kis kavics”) lesz az utolsó pápa Péter néven, addig is gyűjtsünk konzerveket és Benedek-éremmel igyuk a teát… Az üzenetek nagy károkat okoztak, elsősorban az engesztelő mozgalmakban. Sok buzgó ember követte az utasításokat és Pebblének egész „próféta-koszorú” volt segítségére, többek hazánkban is.
Keresztény megújulás – esélyek és akadályok
Békaperspektívából nézve elönt a remény: most vasárnap az esti misén tizenegynéhány felnőtt katekumen vallotta meg hangosan az oltár előtt, hogy a krisztusi közösséghez szeretne tartozni. (És így volt ez tavaly és tavalyelőtt is.) Igaz, van hová előre menni: városunk tizennégyezres lakosságának többsége a népszámláláskor ugyan kereszténynek vallotta magát, de csak töredékük jut el a templomig…
Iszlám probléma
A „Nyugat” – és általában véve a valamikori keresztény kultúrkörbe tartozó országok – nemzetállamban gondolkodnak és politikai-jogi kategóriákban. A szovjet birodalom összeomlása után ezért vált népszerű, és a világpolitikát is meghatározó nézetté, hogy „eljött a történelem vége”, mert a modern liberális demokráciának már nincs alternatívája. Ezért az óriási tévedésért hatalmas árat kell fizetnünk!
Érthető szokások, érthetetlen Isten
„A húsvétot kivételes pompával ünneplik, ilyenkor az emberek rengeteget esznek, ami érthető is, mivel a nagyböjtöt szigorúan betartják. Ezekben a napokban leírhatatlan öröm, sőt inkább őrület vesz rajtuk erőt. Úgy vélik, aki pár nap alatt nem rúg be legalább tízszer-tizenkétszer, az nem ünnepli megfelelő alázattal a húsvétot.”
Emberszelídítés
Embervadításban, sőt, nemzetvadításban az egész világ nagyon jól teljesít. Lám, a rendszerváltás után mi is szabaddá váltunk döntéseinkben, követhettük szívünk vágyait, Isten felkínálta nekünk a megtérés lehetőségét is – emlékszünk még a ’90-es évek elejének megtérési hullámára? -, aztán az „arab tavaszban” felkínálta a Kelet népeinek is… és lám, kiderült, mi lakik a szívünk mélyén.
Időnként csak kapkodjuk a fejünket...
Köveskálra mentünk vasárnap, amikor előttünk, a sima és egyenes úton száztízes sebességnél egy autó hirtelen cikázni kezdett jobbra-balra, majd kifutott az útról a mezőre, ott pörgött egyet a levegőben, majd a kerekein landolt. Egy fiatal család szállt ki belőle, apa, anya és egy kisgyerek. Az autó összetört, de csak az apa karján volt egy jelentéktelen karcolás, különben az utazók sértetlenek voltak. Mondtam is a férfinak, hogy Isten nagyon szeretheti őt, hogy ennyivel megúszta…
A kiugrott pap esete a polgármesterséggel
Hogyan lesz egy fiatal és népszerű papból megválasztott, majd megutált polgármester? Tanulságos történet a mai Magyarországon arról, hogyan értjük teljesen félre magunkat és a minket körülvevő világot.
