Szegény Zakariás…
Pedig milyen jó választásnak tűnt! Pap volt, érett, megbecsült ember. „Igaz ember volt és feddhetetlenül élt feleségével Erzsébettel együtt” – ha rólunk csak a szomszédunk így nyilatkozna! Zakariást pedig a Szentírásban dicsérik így… Minden törvényt betartott és mégis elbukott, mert nem tudott hinni. Örülhetett volna, előre hirdethette volna Isten nagy kegyelmét – ehelyett megnémult. Nincs ezzel egyedül, néha mintha a fél egyház némasági fogadalmat tenne…
Nem mintha a törvényekkel önmagukban olyan nagy baj volna. Nem tiltakoznék, ha látnám, ahogy az egyházi méltóságok a nem méltóságokkal (azaz velünk) együtt felemelnék szavukat a járványos méretű lopkovic ellen és tiltakozó mzgalmat szerveznének… na jó, csak álmodozom. Pedig milyen szép lenne! Képzeljük el, ahogy Isten népe felemeli szavát a társadalmi bűnök ellen, a korrupció, a lejárató kampányok, a manipuláció ellen – vagy ha úgy jobban tetszik, egy igazságosabb és békésebb világért. Mégiscsak erre biztattak a XX. század nagy pápái és szentjei…
Na de hagyjuk a törvényeket, hiszen a baj ennél is nagyobb. Vajon miért nem hiszünk Isten irgalmas szeretetének Örömhírében? Miért nem hitt Zakariás az angyalnak? Miért nem tudjuk elhinni, elképzelni, hogy Istennek most is van valami jó ajánlata e bűnbe és káoszba merült világ részére?
Ferenc pápa, prófétai jelként, az idei betlehemhez odaállított egy menekült-csónakot is. („Jövevények vagytok…” és „a Szent Családnak is menekülnie kellett”…) Már kaptam is a károgó kórus legújabb üzenetét, hogy lám, a hamis pápa a migráns terroristákat támogatja. Hogy lehet ezt ennyire félreértelmezni?
(Egyszer elképzeltem, hogy én ülök ott a csónakban, összezsúfolódva a többiekkel, a hullámok egyre nagyobbak, végül felborul a csónak, én fuldoklom a parttól néhány száz méterre, onnan néznek, de hiába kiabálok, nem jönnek segíteni, közönyösen nézik ahogy haldoklom – legalább egy migráns terroristával kevesebb -, a tüdőmbe már víz került, fájdalmasan szúr… Bevallom, pánikszerűen kimenekültem ebből az elmélkedésből.)
Rendben, haldoklik és fuldoklik a világ a bűn tengerében. Az lenne a jó megoldás, hogy a parton állva kiabálunk: ugye, mi megmondtuk előre, hogy ez lesz! – és nézzük, hogyan süllyed el végleg ami szép, jó és igaz? Épp ellenkezőleg! Az a dolgunk, hogy megmentsünk, kiemeljünk mindent, ami szép, jó és igaz!
Hogy az emberek megmeneküljenek. Nekünk és egyházunknak ezt a munkát kell elvégeznünk, mert erre épül, mert ez a mi jövőnk.
A gonosz lélek is ismer egyfajta jövőt – amit ő készít az emberiségnek. Ezt megprófétálni nem nagy kunszt, tele van vele a világ. Isten akarata azonban a megmenekülés és megújulás. El tudod ezt hinni? Mered-e meghirdetni, vagy te is néma maradsz?
Minden karácsony arra emlékeztet minket, hogy amikor a világ hatalmasai a legnagyobbnak hitték magukat, amikor Augusztusz császár életében istenszobrot állíttatott magáról, amikor a gonosz szellemi fejedelemségek és hatalmasságok az egész földet uralni tudták – akkor, és pont akkor megszületett Betlehemben, egy istállóban a pénz nélküli, a hatalom nélküli, a semmilyen előjoggal nem rendelkező Kisded. Csoda-e, hogy később se fogadták el Őt a világ hatalmasai? Nem csoda. Csoda-e, hogy végül keresztre feszítették? Ezen sem csodálkozhatunk – de azt azért mégiscsak észrevehetnénk, hogy Jézus Krisztusban épp a mindenen túlnyúló szeretete volt a legmegbotránkoztatóbb. Nem azért feszítették keresztre, mert gyógyított, de azért már igen, mert szombaton is gyógyított. Nem azért kellett meghalnia, mert tanította a köréje gyűlteket, de azért igen, mert lebontotta a válaszfalakat az emberek között. Mert egy másik világot, Isten országát élte az emberek elé és ennek olyan hatása és ereje volt, ami létében veszélyeztette evilág hatalmasait.
Csakhogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból! Íme, itt van közöttünk Istennek erővel és hatalommal eljövő országa! Minden bűn legyőzhető! Minden betegségből, a gonosz minden erejétől megszabadulhatunk!
Igen, mi hiszünk a megújulásban. Nem akarunk némák maradni, hanem előre hirdetjük, hogy jön az Úr! Jön az egyházon keresztül is, de ha kell, a kövek is megszólalnak – van megoldás a világ bajaira! Ez a mi adventi várakozásunk és ebből a hitünkből táplálkoznak cselekedeteink is. Addig is kezdhetjük azzal, amivel Zakariás fia kezdte: Térjetek meg, mert elközelgett Isten országa!
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
Hozzászólások
Történések körülöttünk, kicsit távolabb, ahol szintén viharok, harcok dúlnak, fizikai és szellemi síkon egyaránt.
Daniel Kolenda (Kovács Gábor atya által említett svájci találkozó egy evangelistája) - Bouaké, Elefántcsontpart
"Nincsen megfelelő szó arra, ami a mai estén történt! Először is, a terület, ahol az összejövetelek zajlanak, zsúfolásig megtelt: több mint 210000 ember volt jelen a záróesten. Ez az egész város népességének egyharmada. Amikor megkérdeztem, hányan vannak itt első alkalommal, a tömeg nagyrésze feltette a kezét. Ez azt jelenti, hogy az előző esték részvevőkkel együtt szó szerint a város lakosainak többsége hallotta ezen a héten az evangéliumot! A pásztorok elmondták, hogy a vasárnap reggeli istentisztelete iken a gyülekezetek zsúfolásig tele voltak!
Az egész kampány csodálatos volt, de a ma este felülmúlt és túlszárnyalt minden eddigit! Miután hirdettem az evangéliumot és imádkoztam a betegekért, egy pillanatra minden elcsendesedett. Általában ilyenkor nagyon lelkes és hangos a tömeg. Már azon gondolkodtam, mi történhetett, majd hirtelen olyan volt, mintha az egész összejövetel átalakult volna: emberek elkezdtek kiáltozni, üvöltözni és táncolni. Sokan összeestek a Szent Szellem (Szenlélek) ereje alatt! Démonok megnyilvánultak . Totális káosz volt. Mankókat emeltek a magasba. Kiáltozásokat hallottam jobbról és balról, a tömeg elejéről és hátulról - bármerre néztem, mindenfelé valami csodálatos dolog történt! Csodák - 360 fokban!
A színpadon beszéltem két TELJESEN VAK asszonnyal, akik visszanyerték a látásukat! Egyikük muszlim volt.
Sok béna meggyógyult és járt, köztük egy baloldalára lebénult férfi, aki teljességgel képtelen volt mozgatni a bal kezét és lábát. Ma este szó szerint “menetelt” a színpadon!
Édesanyja felhozott egykisbabát a színpadra, aki 2014. novembere óta rettenetes tüdő fertőzésben szenvedett. Az édesanyja elmondta, hogy az előző esti összejövetelen a kislány meggógyult. Ma délelőtt elvitte őt a kórházba kivizsgálásra, és az orvosok nem akarták elhinni neki, hogy bármi probléma is volt a kicsivel korábban!
Volt egy asszony, akinek a veséje nem működött és már három éve dialízisre járt. Ő is tegnap este meggyógyult és ma elment az orvosához, aki megerősítette, hogy teljesen meggyógyult!
Ez csak egy kis ízelítő volt abból a rengeteg csodálatos dologból, amiket Jézus cselekedett közöttünk"
"Svájcban májusban összegyűlt néhány keresztény nagyágyú, akik közül Johannes Hartl magáról azt mondta, szolgálata a legkisebb ezek közül, és tudjátok, mekkora az ő szolgálata…
Keresztény szolgálatvezető k, akik vagy európaiak, vagy ide hívja őket az Úr szolgálni, gyűltek össze, hogy együtt imádkozva keressék a kontinens ébredésének útját. Johannes a résztvevőkről nagyon sokat mesélt. Európa legnagyobb evangéliumi (pünkösdi jellegű) gyülekezeteinek vezetői közül többen ...
Nos, ezen a találkozón volt Johannes Hartl is, a víziót ő hozta haza és az pedig így szól:
Az első pont, hogy a következő 10 évben 100 millióan térnek majd meg Európában. Ez olyan látás, amiben együtt részesültek (kb. 30-an voltak a svájci találkozón) és ahogy ők fogalmaztak "hitük van rá"...
Fontos volt még, hogy a svájci találkozón jelenlevők egységesen meg vannak győződve, hogy az európai ébredés a Katolikus egyházzal együtt fog zajlani, nem pedig ellene...
Az egész folyamat a társadalom gyökeres átalakulásával fog járni és persze ellenállás is lesz, de nagyon dicsőséges lesz mindez. Az imádság házainak pedig nagyon nagy szerep jut mindebben."
Európa a jólét, elkényelmesedés , elvilágiasodás irányába haladt és halad, egyre nagyobb tömegekben, mind nagyobb számosságban eltávolodva a kereszténységtő l. A megkereszteltek mind többen eltávolodnak Jézustól, szándákaitól, sokan közülük a keresztény értékeket részben felhasználva már emberközpontú vallásosság irányába formálódva, mindinkább Jézus helyett önmagukra, adott közösségeikre, elsődlegesen saját érdekeikre fókuszálva, Jézus keresztjét messzire hajítva.
Európa gyengül, megosztottá válik, lakosságga fogy, a keresztények száma csökken a jelenben is.
Lehet, hogy Európának eszmélnie kell, miközben egy ismeretlen folyó felett kényelmesen csobogva, pihenve csónakjában nem érzékeli még igazán, hogy egy mély zuhatag felé sodródik?
Lehetséges, hogy Istennek meg kell engednie a vihar kialakulását ahhoz, hogy Európa tömegei felemeljék fejüket és eszméljenek, elkezdjenek evezni már letérve a helytelen iránytól/irányo któl, hogy megtalálhassák mind többen a helyes/helyeseb b útirányt és/vagy biztos pontot, amelyhez kiköthetik csónakjukat, stabilan, akár viharok esetében is?
Bonyolult világunk, összetett minden körülöttünk, az ember magában képtelen tisztán látni, hosszabb távon előre pontosan leírni a jövőt, gondolatok, megnyilvánuláso k következményeit , azok egymásra gyakorolt hatásait, több szinten keresztül, ... magunk homályosan látunk, még akkor is, ha sokan ennek ellenkezőjéről vannak meggyőződve. Helyes megoldásnak tűnik ezen megközelítésből is, behívni az ember életébe Jézust, kérni a Szentlelket, figyelve, keresve annak vezetését.
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.