- Részletek
- Kategória: Eheti
Nemrégiben egy szentáldozás utáni csendben kaptam ezt a gondolatot, hogy sokan úgy élünk, mintha csak turisták lennénk Isten országában. Bejövünk, szétnézünk, örülünk, aztán kimegyünk. Igaz ugyan, hogy sokan a saját életüket sem értik és a világban való helyzetükre sem reflektálnak, miért is várjuk, hogy majd Isten országát magukévá teszik? Ha pedig nincs megértés és megélés, akkor marad a sodródás és az értelmetlen csodavárás…
- Részletek
- Kategória: Eheti
Először egy jó példa Don Boscótól. Ő a 19. század második felében élt - de micsoda kor volt ez! Az olasz egység létrejöttének ideje, egy kifejezetten egyházellenes kor, amikor betiltották a szerzetes rendeket is. A pápát, valamint az egyházi államot az olasz egység ellenségének tekintették (részben jogosan). Don Boscónál is többször házkutatást tartottak, letartóztatták, minden módon vizsgálták őt és az Oratóriumot. Több ízben merénylők törtek az életére. Egyik letartóztatása után két miniszter hívatta kihallgatásra, hogy kifaggassák, végül is mi az ő politikája?
- Részletek
- Kategória: Eheti

Nyár van, pihenés ideje, ráadásul akciósan adjuk az összes novellás kötetünket, így hát jöjjön egy tanulságos novella arról, hogyan győzte le Fehérlófia főgonosz Fenevadat, a Koponyányi Manyókot. Az írás a Totemek sorozat utolsó része, a novellák témája a Bukás utáni világ elbeszélése, a mondák nyelvén:
- Részletek
- Kategória: Eheti
„Aki nem tanul a történelemből annak újra el kell szenvednie annak minden hibáját” – valahogy így szól a mondás, s úgy tűnik, most a legjobb úton vagyunk afelé, hogy újra elkövessük a történelmünk hibáit. Nézzünk most néhány ilyen tragikus félreértést:
- Részletek
- Kategória: Eheti
Amikor Isten megteremtette a világot, nem egy zárt rendszert hozott létre, mint egy óramű, amelyben minden alkatrész szorosan passzol, aztán „a gép forog, az alkotó pihen, s évmilliókig eljár tengelyén, míg egy kerékfogát javítani kell” – ahogy azt Madách Imre írta Az ember tragédiájában -, hanem egy egymással folytonos kölcsönhatásban lévő, változó és minden irányban nyitott rendszert, az pedig embert azzal bízta meg, hogy „művelje és őrizze azt” (Ter 2,15), mint gondos sáfárja, intézője a rábízott vagyonnak.
Bővebben: A kiengesztelődés szolgálata 3/3: Kiengesztelődés a teremtett világgal
