Munkásokat az aratásba
Egyházközségünkben még 2007-ben volt egyházközségi zsinat, amelyet egyéves felkészülési folyamat előzött meg. Ennek is köszönhető, hogy ma is élénk élet van nálunk, kis közösségekkel, csoportokkal, rengeteg feladattal és munkával, és 4-500 templomba járóval. A tizenötezres városban, ahol elvileg több, mint hatezer katolikus él…
Istenhiány-betegség
Mindannyiunk lelkében van egy Isten-alakú rész, amit csak Isten tud betölteni. Hiánya testileg-lelkileg megbetegít minket és az egész világot, hiába próbáljuk bármilyen pótszerrel betömködni az űrt. Súlyos baja ez a világnak, de még súlyosabb, amikor a keresztények életében alakul ki az Istenhiány-betegség.
Milyen nagy szükségünk van a Szentlélekre!
Október 4-én kezdődik nálunk a Szentlélek szeminárium a Szeretetláng közösségi házban, ennek örömére az Eheti:
„Azt gondolhatnánk, hogy ha valakinek, hát Jézus Krisztusnak nem volt szüksége a Szentlélek külön kiáradására az életére, vagy a Szentlélek felkenésére a munkájához. Hiszen Ő a Szentlélektől fogant Szűz Mária méhében! Ő a Fiú, - a Szentháromság második személye – megtestesülése, Ő a tökéletes Isten és tökéletes ember. Miért is kellene neki még a Szentlélek külön kiáradása? Ehhez képest az evangéliumok ennek pont az ellenkezőjéről számolnak be.
Tévutak
Egy később világhírűvé vált magyar filozófus az Első Világháború kitörése előtt ezt írta: „a központi hatalmak előreláthatólag legyőzik Oroszországot; ez a cárizmus bukásához vezethet: eddig a dolog rendben van. Van bizonyos valószínűsége, hogy a Nyugat győz Németország fölött; s ha ez a Hohenzollernek és a Habsburgok bukását eredményezi. Ez is rendben. De akkor felmerül a kérdés: ki ment meg minket a nyugati civilizációtól.”
Megismerhetjük-e teljesen Isten akaratát életünkben?
Megismerhetjük-e, felfoghatjuk-e Isten akaratát teljes mértékben életünkben? Ez a kérdés egy kicsit hasonló ahhoz, hogy megismerhető-e a világ, megérthetjük-e, átláthatjuk-e teljes mértékben? Nos, elméletben mindkettőre igen a válasz.
Néhány szó a Kongresszusról és a következő időszakról
Az első szavak mindenképp az elismerésé és dicséreté: a magyar egyház megmutatta, hogy képes egy ilyen nagyságrendű feladatot megszervezni, hívők tízezreit megmozgatni és ellátni, minden különösebb fennakadás nélkül. Az is kiderült, milyen óriási potenciál van az egyházi közösségekben és civil szervezetekben - elég csak a szombati, Margit-szigeti családi napra gondolni a hetven sátorral, rengeteg programmal, s hogy az egész nap főszervezői civil közösségek voltak.
Hogyan lettem szentségimádó keresztény?
"Az 1970-es években, kisgyermekként eljutottam az elsőáldozásig, és ezzel akkor véget is ért egyházi életem. Édesanyám halála utáni lázadó ifjúságom buzgó ateistává tett, még az emlékeimből is kiveszett, hogy én keresztény, pláne, hogy katolikus keresztény lennék.
Isten tágasságáról
Az interneten lehet látni néhány kisfilmet arról, amikor látás- vagy hallássérült kisbabák olyan készüléket kapnak, amivel látni vagy hallani tudnak. Csodálatos nézni örömüket, ahogy végre látják, hallják édesanyjukat… Egy másik kisfilmben színvak emberek kapnak olyan speciális szemüveget, amivel képessé válnak látni a színeket. Megdöbbennek, örülnek, és elsírják magukat… És mindez csak halvány visszfénye Isten megtapasztalásának!
Az önismeret fontosságáról
A delphoi jósda felirata – Ismerd meg önmagad! -, máig nem vesztett érvényességéből. Töredékes önismeretünk miatt önmagunkat sem értjük, s hogyan érthetnénk meg Istent, amikor Ő a valódi személyiségünkkel folytatna párbeszédet?
A meghívottak között
„Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak.” (Mt 22,14) – mondja Jézus a tanítványainak. Isten minden nemzedékben kiválaszt néhány embert, hogy rajtuk keresztül jó irányba mozdítsa a világ sorsát. Ilyen volt Ábrahám, Mózes, Józsué, vagy Keresztelő János, Szűz Mária és az apostolok. Meghívni azonban mindannyiunkat meghívott, hogy az Ő gyermekei és Isten országának polgárai legyünk.
Képesség, tehetség, lehetőség, kegyelem
Az idei Szeretet Földje Találkozóra jelenik meg kettős könyvünk Isten akaratának megismeréséről. Ebben szeretnénk megmutatni, hogy Isten nem kockázik velünk, nem csak úgy belevet a világba, beledob a vízbe, aztán vagy kiúszunk, vagy boldogulunk, neki már nincs gondja ránk. Épp ellenkezőleg!
