Napközis mesék - füzet?
Kedves Olvasó Barátaink!
A napközis mesék sorozatát most befejezzük. Azon gondolkodunk, hogy a tíz mesét esetleg egy kis fűzetben - nagyon egyszerű, fekete-fehér kivitel - száz példányban kinyomtatjuk, egyrészt a gyerekeknek, mástrészt, meg aki még akarja, annak.... :-) Az önköltségi ár kb. 400 Ft/db. Ha valaki szeretne belőle, akkor jelezze, címével együtt (írhatsz az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre).
Megértéseteket kérve, szeretettel: Gyula
Napközis mesék 10. – Sikerül vagy nem sikerül?
R. Csenge, Cs. Dóri, Sz. Csenge és B. Bulcsú által mondott szereplők: vérszívó királykisasszony, Garfield, titkos ügynök
Sípos (S) Gyula: Sikerül vagy nem sikerül?
A család férfi ága csendes, szerény és visszahúzódó volt, a nők azonban épp ellenkezőleg! Anyja és nővérei is legendás vérszívóknak számítottak, de még közülük is kiemelkedett a vérszívó királykisasszony. Az ő röpte oly csendes volt, hogy az emberek észre se vették, mikor megcsapolta vérüket. Míg a többiek zümmögtek, szörcsögtek, ő csak odarepült, szúrt, és már ment is tovább, jóllakottan. Nem csoda, hogy igazi sztárnak számított a szúnyogok között.
Napközis mesék 9. – Emberke
K. Lili által mondott szereplők: emberke, űrhajó, Vénusz bolygó
Sípos (S) Gyula: Emberke
Megszületése után nem sokkal egy doktornő azt mondta róla: milyen aranyos kis emberke! Ezzel szülei is tökéletesen egyetértettek. A nagymamáknak és nagypapáknak már így dicsekedtek vele: megszületett a mi kis emberkénk! Így aztán rajta ragadt ez a név: Emberke. Így szólították szülei, nagyszülei, így becézték az ismerősök az utcából. Amikor első nap az óvodában megkérdezték, hogy hívják, ő magától értetődő természetességgel mondta, hogy Emberkének.
Napközis mesék 8. - Felhőlakó
H. Bori, M. Csenge és T. Eszter által ajánlott szereplők: Felhőlakó, törpehörcsög, balerina
Sípos (S) Gyula: Felhőlakó
Felhőlakó fordult egyet a levegőben, és csukafejest ugrott a felhőbe. Szép nagy felhő volt, bodros, boltozatos, kékes és fehéres, Felhőlakó pont az ilyeneket kedvelte a legjobban. Szeretett a felhők között siklani, cikázni, a tetejükön pattogni, néha pedig csak azért ütköztetett egymásnak két felhőt, hogy aztán alájuk repülve jót zuhanyozzon az eleredő esőben. Aztán kifeküdt az egyik tetejére és napozva szárítkozott. Édes élet!
Napközis mesék 7. – A bűntény
K. Péter által ajánlott szereplők: kommandós, terrorista, horgász
Sípos (S) Gyula: A bűntény
Hatan éltek a szobában, amikor a bűntény történt. Horgász, aki egyszer már egy bálnát is fogott, Kommandós, aki katonai nyomozóként is működött, Szürkemaci, aki egy cipősdobozban aludta téli álmát, Barbie és Ken, akik saját rózsaszín házukban laktak a könyvespolc alatt és Nagy Ő, mindannyiunk hőse és szuperembere, aki azonban nem volt jelen, mert téli sítáborban pihent napok óta.
Dallam, avagy ahogy egy zenerajongó magyarázza
Kezdetben nem volt semmi csak Isten, és Istenben a dallam és Isten Önmagát szemlélte a dallamban. A dallam erősödött, kibontakozott, mint magból kinövő hajtás, levél, virág, a dallamból szimfónia lett, kiáradt és körbeölelte Istent. A megszülető angyalok, mint hangjegyek a vonalas kottában szolgálták az összhangzatot és minden angyal egyszerre volt hang, illat, szín és íz.
Napközis mesék 6. - Ha jön a manókirály
Éva néni által ajánlott szereplők: 4. a osztály, kobold, varázspálca
Sípos (S) Gyula: Ha jön a manókirály
Ma már kevesen tudják, hogy ez a szép dimbes-dombos terület, ahol most élünk, régen kobold királyság, magyarul manó királyság volt. (Hasonlóan, ahogy most hazánkat mi Magyarországnak mondjuk, más nyelveken azonban Ungarn, Hungary, vagy Vengrija.) Nagyszerű hely volt ez a koboldoknak. A kis kobold kölykök nyulakon lovagoltak, később őzeken és szarvasokon. A patakban versenyt úsztak a halakkal, fára másztak a mókusokkal, télen pedig vaddisznó-szánon suhantak a réteken.
Napközis mesék 5. – Mit tesz Demóna, ha unatkozik?
H. Lili és T. Zita által ajánlott szereplők: Demóna, Eiffel-torony, nyaklánc
Sípos (S) Gyula: Mit tesz Demóna, ha unatkozik?
Demóna unatkozott. Na jó, ha kisétált az erdőbe, az elszórakoztatta egy kicsit. Hagyta, hogy a hangyák végigmeneteljenek a karján és csiklandozzák a bőrét. Érdeklődve figyelte, egy kis kaméleon milyen gyorsan változtatja színét, ha a zöld levélről leteszi a barna földre. Hallgatta a madarak csiripelését, versenyt futott a szarvasokkal – de azért egy idő után ezt is unta.
Néha már bánta, hogy elaltatta a kastély egész személyzetét Csipkerózsikával együtt, de ezen már nem tudott változtatni. Akkoriban azonban haragudott rájuk is! Ha sakkozott valamelyik inasával, az mindig hagyta győzni – így pedig mi értelme az egésznek? Ha viccet mesélt, mindenki illemtudóan nevetett rajta, akár humoros volt, akár nem. Minden parancsát azonnal teljesítették, kedvére ugráltathatta őket – ez is csak untatta.
Fekete István: Az ima
Az ima nálam nagyon régen kezdődött. Szinte emlékeim legelején. Ülök az ágyban és egy pár száraz, öreg kéz összefogja az enyéimet.
– Mondd, kisfiam...
És én mondtam utána az imát. Az ágy puhasága simogatott, az est zsongított, az álom a szemem körül járt és én mondtam az imát, és gyönge gyermeki képzeletemmel felemeltem lelkem az Istenhez.
Napközis mesék 4. - Lali bácsi, a feltaláló
Napközis mesék – B. Bulcsú által ajánlott szereplők: Feltaláló, kutya, tetű
Sípos (S) Gyula: Lali bácsi, a feltaláló
A szomszédunkat mindenki csak Lali bácsinak emlegette, a felnőttek is, és mi gyerekek is. Csak Kati néni, a felesége mondta neki néha, hogy Lajos, de akkor azt mindig felszólító módban: Lajos! Ez olyankor történt, amikor Lali bácsi annyira elmerült valamelyik hóbortos találmányában, hogy nem látott, nem hallott, s főként, nem végezte el a feladatot, amivel Kati néni megbízta.
Napközis mesék 3. - Ignác kukucskál
I. Andris által mondott szereplők: Zimándy Ignác, Éva néni, macska
Sípos (S) Gyula: Ignác kukucskál
Zimándy Ignác éjszakánként, amikor minden elcsendesült, kicsúszott festményéből, ami a róla elnevezett általános iskola egyik falán lógott, és sétára indult. Szerette az iskolát, mint ahogy szerette hajdani faluját is, aminek jótevője volt annak idején. Végigment a folyosókon, kezét húzva a falon, nézegette a képeket, benézett az osztálytermekbe, vizsgálódott, csodálkozott, hümmögött.
