Egy járvány tanulságai
Az elmúlt egy évben a járvány mint egy lakmuszpapír mutatta meg, hogy milyen állapotban van hazánk, és benne mi mindannyian, nemre és pártállásra való tekintet nélkül. (Többes szám első személyben írom, „mi”, még ha ennek egyik vagy másik része nem is érint minket, vagy nem a mi bűnünk, azért mégis csak közös a felelősségünk, ez alól nem bújhatunk ki…) A megbetegedések és halálesetek nagy száma talán kikerülhetetlenné teszi – már ha hajlandóak vagyunk tanulni a leckéből -, hogy szembe nézzünk a helyzetünkkel:
Úgy tűnik, valamit félreértünk
Nemrég olvastam egy interjút, amit egy közismert és buzgó vallásos, hitvalló emberrel készítettek. Ő a beszélgetésben kemény szavakkal ostorozta a liberális világ bűneit, amikor azonban a saját meggyőződése szerinti keresztény politikai oldalról esett szó, inkább a mentegetés és felmentés szavait szólta. De vajon Jézus így cselekedett-e, vagy épp ellenkezőleg?
A hazaszeretetről
Ezt az írást még 2004-ben követtem el, de aktualitását nem vesztette. Nemzeti ünnepünkön szeretettel ajánlom figyelmetekbe:
Bevezető
Az ELTE Pedagógiai Tanszéke az elmúlt években felmérést készített a középiskolás és egyetemista korosztályok etikai normáiról. Többek között egy előre megadott listán kellett a felsorolt értékeket fontossági sorrend alapján rangsorolni. A felmérés kiértékelésekor kiderült, hogy a hazaszeretet értéke az utolsó helyet foglalja el a rangsorban.
De valójában értik-e a gyerekek a hazaszeretet fogalmát? Képesek-e egyáltalán megfogalmazni magukban, hogy mi a hazaszeretet?
Covid-válás, Covid-baba, egyebek
Nemrégiben beszéltem egy ismerősömmel, boldog, sokunokás nagypapa, aki azt mesélte, hogy egyik fiánál most jön a harmadik gyerek. Igaz, ezt nem tervezték, de a járvány miatt sokat volt együtt a család… ő mondta mosolyogva, ez covid-baba lesz!
Felkészül: a názáreti Jézus
Hogy egy hasonlattal kezdjem: a sportolók a mérkőzések előtt egy intenzív fizikai-lelki felkészülési időszakon mennek keresztül a győzelem érdekében. Ilyen felkészülési időszak Jézus életében, amikor negyven napot tölt a pusztában, hogy felkészüljön szolgálatára. Ez alatt a negyven nap alatt nagyon súlyos kérdésekben kell döntést hoznia, ami kihat a családjára, közösségére és egész életére. Néhány ezek közül:
Lelki fegyverzet a gonosz lélek ellen
Ha nem állunk készen a küzdelemre, óhatatlanul elbukunk: “Egy úton sétáltunk felfelé mindannyian, az egész családdal. Mintha itt lett volna, ebben a faluban, az út egy emelkedő szakaszán. Egyszer csak láttuk, hogy két nagy madár közeledik felénk, majd leszállt egy előttünk álló fa csupasz ágaira. Úgy néztek ki, mint két repülő dínó-madár, amilyeneket mostanában látni a rajzokon. Közelebb mentünk, hogy jobban megnézzük őket. Akkor az egyik felemelte az ökölbe szorított kezét - nagy, izmos emberi karja volt -, és rettenetes hangon átkozódni kezdett. Mi nagyon megrémültünk és ellenkező irányba futni kezdtünk, azok meg üldözni kezdtek bennünket. Akkor valahogy ott termett egy liftajtó, abba gyorsan betuszkoltuk a gyerekeket is, bezártuk az ajtót, a lift pedig elindult felfelé, a magasba. Úgy éreztem, talán megmenekültünk - erre ébredtem fel…” (A látó leveleiből)
Isten néhány tulajdonságáról
Isten inkább férfi(as), vagy inkább nő(ies)? Erőszakos vagy erőszakmentes? Egyáltalán, keresztény-e az Isten? Nézzük meg ezen a néhány példán keresztül, milyen csapdába eshetünk, ha helytelenül gondolkodunk…
Keresztény Magyarország – mítosz vagy vízió?
Mítosznak nevezzük azokat a nagy gondolati rendszereket, amelyek magukban hordják saját igazolásukat s egy közösség, társadalom szellemi összetartó erejét, hitét adják. Ilyenek a vallások, de ilyen volt kommunista ideológia vagy a liberális piacgazdaságba vetett hit, de ilyen volt a két világháború között a „keresztény Magyarország” mítosza is (benne a kultúrfölénnyel és a határrevízió követelésével). Egy mítosz azonban csak addig tudja betölteni szerepét, amíg a közösség tagjai azt elhiszik és céljaikat ehhez igazítják.
Egy problémás ember
Mi történt ezzel az emberrel? Egyszerű, de rendes és tisztességes ember volt, rendes szakmával és békességben a családjával, rokonaival. Aztán egyszerre otthagyja mindezt, csavarogni kezd, embereket gyűjt maga köré – hát honnan vette erre a bátorságot? Prófétának mondja magát, vagy ki tudja, még többnek, megbotránkoztatja az embereket és még arra is vetemedik, hogy ostorral űzze ki az árusokat a templomból - ki hatalmazta őt fel erre? Tanítani akar, de milyen alapon?
Jézus szedett-vedett társasága
Csodálkozzunk rá, miféle embereket gyűjtött maga köré Jézus. Ott van köztük a baloldali nacionalista, talán a terrortól sem visszariadó zelóta Simon és a jobboldali főember Nikodémus, a Nagytanács tagja. Az áruló és kollaboráns vámos Máté és az istennyilát az őket be nem fogadókra lehívni kívánó János és Jakab, a galileai Simon Péterről nem is beszélve, mert hát „származhat-e bármi jó Galileából”? Mi a titka annak, hogy ez a sokféle ember megfért egymással, sőt a világtörténelem legnagyobb vallási ébredését indította útjára?
Az imádság erejéről
Idén van a 17. év, hogy január 18-án, Árpád-házi Szent Margit ünnepén imádkozunk hazánkért és nemzetünkért. A közbenjáró imádság nagyon fontos és erős fegyverünk. Most következzék néhány tanúságtétel erről:
