Menedék 3. - Topi és a fia
Egy hétmilliárdos bolygón nem sokáig maradnak üresen a helyek. Ahol elöregszik, ahonnan elvándorol a a lakosság, oda jönnek mások, a még rosszabb körülmények között élők, a menekültek és üldözöttek. A Kárpát-medence és benne Magyarország pedig már nem csak tranzit-állomás, hanem egyre vonzóbb célpont. Hely, ahol csapból folyik a hideg-meleg víz, ahol tele vannak a boltok és üresek a falvak. Ahol termékeny a föld és még mindig esik az eső. Ahol kevesebb a természeti csapás és összehasonlíthatatlanul békésebb az élet, mint azokban a háborús zónákban, ahonnan érkeznek. Ország, ahol megszülethetnek a gyerekek.
Menedék 2.- Az Öreg és a Menedék-házak
Az Öreg személyiségét a Látóról[1] mintáztam, akiről egyébként már megjelentettünk egy könyvet. A célom azt volt, hogy megmutassak egy embert, aki krisztusi életet él egy haldokló faluban és az ennek következtében a falu életében beálló pozitív változásokat.
Menedék - Bevezető és I. rész: A gyilkosság
Bevezető
Mélységesen hiszem, hogy Isten azt akarja, hogy a XXI. században, ebben az összeomló és megújuló időszakban hazánk és a Kárpát-medence egyfajta kegyelmi kehely, menedék legyen minden jóakaratú embernek. Ezért azt terveztem, hogy Menedék – esetleg Túlélők, vagy Menedék - túlélők címmel – regényt írok, amiben ennek történetét mesélem el. Realista-regény valóságos helyszíneken (Magyarország, Szolnok és környéke), valóságos szereplőkkel és kalandokkal, ugyanakkor kicsit sci-fi is, amennyiben már szokásszerűen használnak benne olyan technikai eszközöket is, amelyek most még újdonságnak számítanak. Az éghajlati változások, a gazdasági és kulturális válság és egyáltalán mindaz, ami a megatrendekből előre következtethető, az a könyvben már a jelen valósága. Ebben a környezetben élnek és cselekednek a szereplők - gazdagok és szegények, hatalommal bírók és hatalomra törők, ateisták, keresztények és okkultisták -, ki-ki a saját motivációi szerint, hogy szeresse vagy birtokolja a körülötte lévő embereket, tárgyakat.
Egy szép vers: "Így szól az Isten....
A falu
"...Nagy volt aztán a meglepetés, amikor két évre rá (1920-ban) mégis megérkezett, mint kiderült, eddig tartott az út Szibériából hazáig, gyalog, némi kerülővel, de toronyiránt. Akkor aztán összeadtak neki a testvérek itt-ott egy kis tanyát, földet...."
Újabb három rövid történet
Újabb három rövid történet, egy kis olvasni való. Szívesen várom az észrevételeket:
Újabb rövid történetek
Újabb rövid történetek - hogy humoros vagy sem, elgondolkodtató vagy sem... a szerző ennek eldöntését a tisztelt olvasóra bízza, hátha az megosztja vele egy hozzászólásban...
Három rövid történet
Ma kezdődik az Ünnepi Könyvhét - ennek tiszteletére három rövid, humoros és/vagy elgondolkodtató történetet tettem fel. Jó olvasást, jó szórakozást!
Végül - Kátai László versei
Megvilágosodás
Távol, utcán, templomban, téren,
Ha hátat fordítva is,
De értem !!!
Hat rövid történet
Örkény István emlékév van. Az ő drámáiban, regényeiben és novelláiban - valamint a híres "egyperces" történetekben - megjelenő groteszk látásmódja méltán tette őt nemzetközi hírű íróvá. Most előtte tisztelgünk hat rövid saját (Sípos (S) Gyula) történettel:
Így is történhetett volna
Anyu és apu már tudták, hogy ketten jövünk. Fiatal házasok voltak, anyu hamar állapotos lett, büszkén simogatta szépen domborodó pocakját. Talán egy este döbbenhettek rá, hogy ketten vagyunk idebenn, amikor egyszerre kétfelé mozdultunk és a feszülő bőrön két kis dombocska vándorolt a csípők felé. Rossz jel volt ez, nagyon rossz jel. Nálunk a Tajgetosz szakadékába dobják a gyenge, így valószínűleg életképtelen újszülötteket. Spárta kemény világa nem tűri a gyengeséget, a testi hibát, de még a csúnya fejformát sem – hát mi esélyünk lehetett nekünk? Apám hamar beletörődött a helyzetbe. Hisz még fiatalok vagyunk – mondta anyámnak -, ez a csapás többet úgysem ismétlődhet meg, Hellász istenei ezt nem engedik! Inkább a hűségünket és kitartásunkat vetik próba alá – és mi nem fogunk elbukni!
