1500 éves bazilika romjait találták meg az Iznik-tóban
A Törökország nyugati részén található Iznik-tóban végzett ásatások során egy 1500 éves bazilika maradványait tárták fel.
A teológia hasznáról és káráról
Az agykutatók és pszichológusok körében elfogadott elméletek szerint az agyunk és gondolkodásunk modellezi a valóságot. Ez alapján reagálunk környezetünkre és válaszolunk a minket ért kihívásokra is. (Amennyiben helyesen tükrözi a valóságot a modellünk, annyiban helyes a válaszunk is.) Hasonlóan lehet beszélni a nagy keresztény teológiai rendszerekről is. Minden ilyen teológia – amennyiben egyáltalán igényt tarthat erre a megnevezésre – önmagában koherens és a rendszeren belül választ ad a felmerülő kérdésekre. De mi van akkor, ha hirtelen a rendszeren kívüli nézőpontot veszünk fel? Ha a valóság nem akar „a rendszer szerint elvárható módon” működni?
A Szeretetláng Lelkinapló a megpróbáltatásokról és a megújulásról
A Szeretetláng Lelkinaplóban több helyen is olvashatunk a világra váró megpróbáltatásokról és a megújulásról, valamint arról a lelkületről, ahogy ezt nekünk fogadni kell. Ezt a magánkinyilatkoztatást egy hatgyermekes magyar családanya, Kindelmanné Erzsébet asszony kapta és írta le a Lelkinaplóban. A Napló világszerte elterjedt, a Szeretetláng Lelki Mozgalom egyházi felügyelet alatt és jóváhagyással működik, hazánkban is. Ide most két rövid idézetet választottam ki, érdemes elolvasni:
Két nagyszerű ember története
Somos László kaposfői római katolikus plébánost decemberben nemzetiségi díjjal tüntették ki a cigányság körében végzett áldozatos cigánypasztorációs munkájáért. Dr Kármán Judit romológus, egyetemi tanár szintén nagyon sokat tesz a cigányságért, járja a cigánytelepeket, viszi magával az egyetemi hallgatókat. A regnáló kormányok figyelmét a valóságra igyekszik felhívni, ajánlásokat tesz a problémák megoldására. Néhány gondolat, történet tőlük:
Azok a firkás ötletek! - Placid atya történetei
2014.május 4 én vasárnap 11 órakor lesz a szeretett Placid atya PLATINA Miséje (felszentelésének 75. év emlékére) a Budai Cisztercita templom: Bp.XI. Villányi út 25. Ennek tiszteletére közöljük ezt a vele készült interjút:
Böjte Csaba OFM: A Szeretet Forradalma!
l ötvenöt éves lettem! tt édesapámmal az élet mellett döntött! Létem alapja nem más, mint két fiatal tiszta álma, mely eggyé forrt, két lábra állt és elindult a nagyvilágba!
A magyar valóság Szent István színre lépése előtt
Valószínűleg sokan ismerik az "István a király" rockoperából Torda, a táltos dalát. Ő Koppányt harcra biztatva egy csodálatos képet fest fel a magyar jövőről:
Véletlen vagy prófétai jel? - Egy sirály és egy varjú támadta meg a pápa békegalambjait
Ferenc pápa békét kért Ukrajnára, majd szabadon engedtek két békegalambot. Az egyikre egy sirály, a másikra egy varjú támadott.
A fotózás káros az emlékekre
Egy új tudományos kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány szerint nem érdemes lefényképezni azt, amire emlékezni szeretnénk, mert ezzel épp az ellenkező hatást érjük el. Azok, akik egy múzeumban mindent lefotóznak, később rosszabbul emlékeznek a látottakra, mint azok, akik csak megbámulják a kiállított tárgyakat.
Szent István király személyiségrajza
Ábrázolták már ércbe öntött, k?be faragott szigorú és er?teljes alakként, de megfestették a koronát a Sz?zanyának felajánló öregemberként is. Hol er?szakosnak ábrázolják, hol megalkuvónak – ahogy épp az írónak hasznosabb. Mi nem szeretnénk így eljárni. Nem akarjuk ?t a saját korából kiragadva értelmezni, hanem épp azt szeretnénk megmutatni, hogy az akkori viszonyok és körülmények közül kimagasló, kivételes jellem? és kivételes életm?vet megvalósító ember volt Szent István király.
Szent István királyról – tiszta forrásból
Az alábbi idézetek Szent István király nagyobbik legendájából valók, amely 1080 körül keletkezett. (A legenda itt nem mesés történetet, hanem a műfajt jelenti). István 1038-ban halt meg, tehát a legenda szerzője a még életben lévő szemtanúk, kortársak szavait, igaz történeteit jegyezte le, amelyek igazságában nincs okunk kételkedni. Most csak néhány idézetet közlünk és mellőzzük a külön magyarázattal járó eseményeket. (Például István irgalmasságát bizonyítja, hogy amikor merényletet kísérelnek meg ellene, a tetteseket nem öleti meg – ámbár halálbűnt követtek el -, csupán fegyverforgatásra alkalmatlanná teszi őket, ami abban a korban egészen szokatlan „lágyszívűséget” jelent…)
