Egyre többen nem gyújtanak rá - ezt is ünnepeljük

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2015. május 31. vasárnap

A dohányzás öl. De előtte még megöregít és csúnyábbak is leszünk tőle. Ma, május 31-én van a Nemdohányzók Világnapja, és örömteli a hír, hogy egyre többen szabadulnak meg a cigarettától, amelyben egyébként arzén, aceton, ammónia, formaldehid, sőt még radioaktív anyag is van.

•Ha a globális adatokat nézzük, akkor becslések szerint hat másodpercenként hal meg valaki dohányzás miatt, ez évente majdnem hat millió emberéletet jelent világszerte. A hazai adatokat nézve naponta 77 honfitársunk haláláért felelős a cigaretta.
•Jó hír viszont, hogy az Európai Unióban 2012-höz képest két százalékponttal, 28-ról 26 százalékra csökkent a dohányosok aránya  - ismertette a vasárnapi dohányzásellenes világnap alkalmából pénteken az urobarometer friss felmérését az Európai Bizottság. A brüsszeli testület közleménye szerint a legnagyobb arányban a 15-24 éves korosztály körében csökkent a dohányzók hányada, 29 százalékról 25 százalékra.
•Több évvel hosszabbodna meg a várható élettartamuk a 40-50 éves dohányosoknak, ha lemondanának a káros szenvedélyükről. Ráadásul a szeretteik életét is kímélnék, ugyanis a cigarettázók környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.

•A cigaretta a nikotinon kívül (melyet rovarírtószerként is használnak) még körülbelül 4000 különböző anyagot tartalmaz. Példának okáért formaldehidet (amellyel konzerválják a döglött állatokat, szöveteket), cianidot (ami a patkányméregben van), arzént (ami szintén rovarölő méreg), acetont, (körömlakk lemosóban, festékhígítóban található), ammóniát (ami a WC tisztítók egyik összetevője), benzolt (ez egy kémiai oldószer) kadmiumot (a gépkocsik akkumulátorában található), és ólmot. Ezen kívül a dohányfüst rákkeltő radioaktív anyagokat tartalmaz, mégpedig polónium 210-es atom található benne. Ahogy a "Ciki a cigi" honlapon olvasható, a polónium a mezőkön kerül be a dohányba. A dohány növény levelén ugyanis mirigyszerű szőrök találhatók, melyek összegyűjtik a levegőben e nyomokban megtalálható anyagot. Állatkísérletekkel igazolták, hogy a polónium 210 magában is rákkeltő, továbbá a radioaktív polónium más rákkeltő anyagokkal együttműködve még több rákot okoz. Sajnos a sugárzás nem korlátozódik a dohányosra; a sugárzás több mint 75%-a a másodlagos dohányfüstben található.

Szenvedély? Vagy betegség?
A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk csaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Statisztikai adatok szerint hazánk dobogós helyen áll az uniós országok tekintetében, évente körülbelül 30 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében. A 2013-as, hazai Felnőtt Dohányzás Felmérés szerint abban az évben a felnőtt magyar lakosság 19%-a naponta dohányzott.
A 2012-es felmérés eredményeihez viszonyítva a (bármilyen mértékben) dohányzók aránya 29%-ról 21%-ra, míg a naponta rágyújtók aránya 28%-ról 19%-ra csökkent.
Kétség nem fér hozzá, hogy a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst is veszélyes, amellett, hogy hoszú távon egészségkárosító hatású, zárt helységben tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget is okozhat.
A dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a szívinfarktus gyakorisága. Kimutatták, hogy a dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák elfordulása.

Függőben
- Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá:
minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást, nem beszélve arról, hogy minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt – hangsúlyozta Dr. Kiss Róbert Gábor, az Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntő részénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25, életet veszélyeztető betegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé.

- A dohányfüst alkotóelemei helyileg és a véráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt kártékony hatásukat. Azok esetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek, sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig könnyen vezet szívinfarktushoz. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúérelzáródást okozhat, a betegek harmadánál pedig bekövetkezik a hirtelen szívhalál – folytatta gondolatait Dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus.

A nikotin hasonló függőséget eredményez, mint a kemény drogok. A leszokás azonban nem reménytelen vállalkozás. A felmérések szerint a magyarok mintegy egyharmada szívja nap mint nap a cigarettát, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától.
- Nagyon sokan idejekorán felhagynak ezekkel a próbálkozásokkal, nem gondolva arra, hogy akár tíz évvel hosszabb élettartamra is számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondania a káros szenvedélyről - tette hozzá az MKT elnöke.
A Dohányzás Fókuszpont adatai szerint 2012-ről 2013-ra a leszokottak aránya 16%-ról 22%-ra emelkedett. A 2013-as eredmények alapján megállapítható, hogy 2013-ra jelentősen csökkent a dohányzók, és különösen a naponta rágyújtók aránya, és ennek következtében emelkedett a leszokottak aránya.
Egy év múlva már csak olyan cigarettás dobozokat lehet kapni, amelyekben legalább húsz, legfeljebb huszonöt szál cigaretta lesz - erősítette meg az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön az erről szóló módosító javaslatot. A változtatástól azt remélik, hogy a több szálat tartalmazó, drágább dobozokat vélhetően kevesebben veszik majd meg.

Jó érzés - katasztrofális következményekkel
Egy amerikai egyetemen 79 ikerpárt vizsgáltak, a dohányosok esetében az arcuk, álluk megereszkedett, a ráncok elmélyültek, nagyobbak lettek a táskák a szemük alatt, nem beszélve a koszorús erekben a nagy kockázatú veszélyes felrakodásokról, melyek könnyen vezethetnek szívinfarktushoz.
A dohányzás egyrészt gyulladásban tartja a szervezetet, az ereket, ami trombózisra hajlamosít. A gyulladt érfalra felrakódott plakkok az érintett terület elhalását, szívinfarktust okozhatnak. Másrészt a cigarettázás a férfiaknál az impotencia egyik fő oka. Ahogy a szervezet egyéb ereire káros hatással van, úgy, ahogy a pénisz vérellátására is. Mindemellett a gyermeknemzés másként is nehezítetté válik: a dohányzó férfiaknak több a károsult vagy deformált spermiuma, és kisebb az ondószáma, mint a nem dohányzóknak.
A nők szervezetét is roncsolja a dohányzás. Egyrészt megboríthatja a női és férfi hormonok arányát, így a dohányzó nőknél a zsír a csípők és a mellkas helyett a hasi tájékon raktározódik el. Az ilyen, alma típusú elhízás pedig hajlamosít a cukorbetegségre és növeli a szívroham esélyét.
Kismamáknál - ha dohányoznak vagy dohányfüstnek kitett környzetben élnek - a nikotin átjut a magzatba. Dohányos nőknél gyakori az alacsonyabb születési súly, illetve születés után légzési zavarok figyelhetők meg. Gyakoribb a bölcsőhalál is. A nikotin, illetve számos más káros anyag szoptatáskor az anyatejbe, és így a csecsemőbe is átjut.

Visszafordítható!
- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dohányzást tiltó, korlátozó jogszabályok népszerűek és leszokásra ösztönzik a dohányzókat. Amennyiben sikerülne betartatni az életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma - mutatott rá Dr. Kiss Róbert Gábor, aki szerint három-négy év szükséges még ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén.
Ha időben abbahagyjuk a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatók. Ha valaki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, akkor nála például a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna.
Ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén. A heveny szívizom elhalás esélye megegyezik a soha nem dohányzókéval.
A dohányzásról való lemondás számos egyéb nyereséggel is jár, amelyek a leszokás fontos motiváló
tényezői is lehetnek: jobb lesz a közérzetünk, javul a teljesítőképességünk, kellemesebb lesz a leheletünk,
szájízünk, fehérek maradnak a fogaink, körmeink, kitisztul a hangunk, kisimul, egészségesebb lesz a
bőrünk, a környezetünk nem fog tovább panaszkodni cigarettafüst szagú ruhánk, hajunk miatt.
Nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy a dohányzás rendkívül költséges, „luxus” tevékenységnek számít. Egy átlagos dohányos tíz év alatt közel 75 ezer darab cigarettát szív el 10 év alatt, napi egy dobozzal számolva, így akár négy millió forintot is elkölt cigarettára. Ha nem hódolna ennek a káros szenvedélynek, számos hasznos dolgot megvalósíthatna önmagának vagy családjának.
A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább ezen a napon ne gyújtson rá, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének.
(szivderito.hu)

You have no rights to post comments