Amit nem szívesen hallunk Jézustól
Ismerjük Jézus életét – vagy legalább hallottunk róla -, időnként eljárunk a templomba is, és fel tudjuk idézni néhány mondását, leginkább azt, ami kedves számunkra és passzol életünkhöz. Most, nagyböjt kezdetén azonban nézzünk szembe Jézus azon szavaival is, amiket legszívesebben elfelejtenénk.
Fogyókúra, önsegítő kurzusok, és a nagyböjt
Stresszes, testünket-lelkünket megterhelő világban élünk, nem csoda hát, ha keressük azokat a praktikákat, kurzusokat, amelyek azt ígérik, hogy segítenek harmonikusabb életet élni. Az élet azonban régen se volt könnyebb, akkor is segítségre volt szükségük az embereknek. A nagyböjti időszakban az egyház pont ezt a segítséget kívánta megadni nekik. Nézzük ennek néhány lépését:
Bűnbánat, bűnbánat
Múlt hét szerdán, a youtube-os élő adásban a rövid buzdítás és a közbenjáró ima után rövid csendet tartottam, hogy Istenre figyelhessünk. Ekkor egy erőteljes sugallat érkezett a szívembe, egy szó, kétszer egymás után: bűnbánat, bűnbánat!
Isten építkező szeretetéről
Nem is értjük meg, hogy mekkora ajándék nekünk az Egyház, ha nem látjuk, hogy milyen volt az élet a Szentlélek nélkül, milyen volt az élet az Egyház nélkül. Számunkra természetes dolgok, értékek, igazságok a bűnbeesés óta egyáltalán nem „természetesek” hanem kegyelmi ajándékok!
Mit ajándékozzak a feleségemnek?
Mert ajándékozni muszáj, nekem belső vágyam, valószínűleg azért, mert gyerekkorunkban csak ritkán kaptunk ajándékot, s akkor is sokszor olyat, ami „hasznos” (pizsama, zokni), amiről ugyan értettük, hogy „hasznos”, de azért annyira nem tett boldoggá. Talán az ajándékozás a „szeretetnyelvem” (divatos kifejezéssel), de ezzel boldoggá tenni a feleségemet nem is olyan könnyű dolog!
Az utolsó pillanatban
Édesapám 77 éves korában hunyt el. Utolsó ötven évében templomot se nagyon látott közelről, pappal se beszélt, ellenben meglehetősen zűrös és bűnökkel teli életet élt. Ha említettem neki, hogy szóba kellene állnia Istennel, azt mondta, hogy ő megegyezett Vele: „én se szólok bele az Ő dolgába és Ő se az enyémbe…” Mondtam neki, hogy nagy bajban lenne, ha Isten is így gondolkodna, szerencsére Ő nem ilyen…
A babiloni nagy parázna
A bibliai Jelenések könyve többször beszél a babiloni nagy paráznáról, aki „a nagy vizek fölött ül, akivel a föld királyai paráználkodtak, és akinek paráznasága borától megrészegültek a föld lakói”. Ő a „föld paráznaságainak és utálatosságainak anyja” és a „nagy város, amely a föld királyai fölött uralkodik”. A történelem során már sok embert, várost és nemzetet azonosítottak ezzel a nagy paráznával, és az elmúlt évtizedekben egy újabb esélyes jelölt is csatlakozott a listához.
Öröm
A bulvársajtó szerint január harmadik hétfője az év legdepressziósabb napja – ami persze butaság, de ettől még jól hangzik, mondhatnánk, hírértéke van, nekünk főleg, mert mi amúgy is hajlamosak vagyunk a borúlátásra. Nem árt azonban figyelmeztetnünk magunkat, hogy Isten országa az öröm és a vidámság, a béke és a szeretet helye – mit keresnénk mi ott búsképű lovagként? Csak elrontanánk a menyegzős lakomát…
Isten évszázada
A sokak számára ismert történet szerint XIII. Leó pápa (1878-1903) egy szentmiséjét befejezve épp kivonulni készült, amikor természetfölötti látomást kapott. Ebben – a bibliai Jób könyve elejéhez hasonlóan - a sátán beszélt Istennel. Időt és felhatalmazást követelt, hogy csapásokkal sújtsa az Egyházat és a világot.
Szabad-e a problémákról beszélni?
A Ferenc pápáról készült dokumentumfilm tetszett, de nézése közben egyre feszültebb lettem. A film ugyanis kiütött a komfortzónámból és olyan dolgokkal szembesített, amiket szívesebben elkerülnék. (Az biztos, hogy ha egyszer menekülnie kell egy pápának Rómából – mint némely próféciák jövendölik -, az nem teológiai különbségek miatt lesz, hanem azért, mert mi emberek nem szeretünk a valósággal szembesülni.)
A 2019. évi vezérigéről
Minden évre kérek az Úrtól egy szentírási igét, amely vezérfonalul szolgálhat. (Ez nyilván nem jelent kizárólagosságot, de mindenképp segítség, hogy mire figyeljünk, merre menjünk - ez gyakorlattá vált a közösségeinkben is, ahol mindenkinek imádkozunk egy személyes igéért…) A 2019-es évre szólót most különösen is aktuálisnak érzem, mert egyébként is hetek óta hasonló dolgokon töprengek.
