Don Bosco, a csodálatos szent
XI. Pius pápa, aki szentté avatta Bosco János áldozópapot, így nyilatkozott róla: ,,Az ő életében természetesek voltak a természetfeletti dolgok, s ami másnál szokatlan, az nála megszokott volt. Csodái megszámlálhatatlanok, a rábízottak lelkében úgy olvasott, mint egy könyvben, látta a jövendőt, és olyan hihetetlen szeretet és öröm sugárzott belőle, hogy az utcagyerekek nemcsak a parancsát teljesítették, hanem lesték a kívánságait, hogy eleget tehessenek neki."
5 dolog, amit a haldoklók megbánnak életükből
Bronnie Ware éveken át betegápolóként dolgozott, hospice-nővérként az utolsó 3-12 hetet töltötte a haldoklókkal. A betegei már csak meghalni tértek haza a kórházból. Meglátása szerint az emberek sokat fejlődnek, amikor szembesülnek a saját halandóságukkal. “Néhány eset rendkívüli volt. Valamennyien átélték az elutasítást, a félelmet, a dühöt, a bűntudatot, majd a még több elutasítást és végül az elfogadást. Minden egyes ápolt megbékélt, mielőtt eltávozott. Mindegyik” – számolt be a sokat látott nővér.
Amikor megkérdezte tőlük, mit sajnálnak, vagy mi az, amit másképp csinálnának, ugyanazokat válaszolták mind, újra és újra. Íme a legtöbbször említett megbánások.
Mohamed válasza a személyét érő sérelmekre
A nyugati világot sokkolja az a felismerés, hogy rendszeresen akadnak olyan muszlimok, akik úgy érzik: az iszlámot ért kritika kezelésének egyetlen módja a véres bosszú és a megfélemlítés. Pedig a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap székházában történt mészárláshoz hasonlóan Mohamed is nem egyszer a merénylet módszerét használta arra, hogy leszámoljon ellenfeleivel.
A gonsztikus és ateista "harmadik kultúra" és apostolai
Az angol író, fizikus és politikus, Charles Percy Snow 1959-ben írta meg a The Two Cultures and the Scientific Revolution (A két kultúra és a tudományos forradalom) című könyvét. Ebben kifejti, hogy a nyugati világban az intellektuális élet két kultúrára szakadt szét, és a közöttük létrejött konfliktusos kapcsolat a gátja annak, hogy az emberiség megoldást találjon a világ problémáira. A kilencvenes években aztán egy újabb, az úgynevezett harmadik kultúra is megjelent, ami leginkább a számítógépek drámaian gyors elterjedésének volt köszönhető.
Az új ateizmus érvei Isten ellen
Az új ateizmus éllovasai szerint az istenhit irracionális, logikátlan és teljességgel összeegyeztethetetlen a tudományos gondolkozással. Szerintük a legjobb dolog, ami történhetne a világon, az, ha a vallások, és köztük mindenekelőtt a kereszténység elveszítené a társadalmi tekintélyét, és tanait visszaminősítenék a babonák, a legendák szintjére. Most az új ateisták által gyakran hangoztatott érvekkel és a kereszténység részéről az azokkal szemben megfogalmazott cáfolatokkal foglalkozunk.
Ferenc pápa: Az apák és a társadalom árván hagyják a gyermekeket
Ferenc pápa szerdán délelőtt az általános kihallgatáson katekézisében arról beszélt, hogy az apák és a társadalom napjainkban gyakran nem vállalják fel a gyermekek nevelésének felelősségét, akik ezért árván nőnek fel, még ha családban élnek is.
Az élet menete az abortusz és euthanázia ellen
Negyvenötezer ember vonult az utcára a francia fővárosban január 25-én, vasárnap, hogy tanúságot tegyen az emberi élet értéke mellett, és tiltakozzon az abortusz és az eutanázia ellen – az Avvenire olasz katolikus napilap híradása.
A cseh elnök szerint az iszlamisták olyanok, mint a nácik
Vallási hovatartozástól függetlenül újabb holokauszt fenyegeti a világot, amennyiben a nemzetközi szövetség, beleértve Oroszországot, nem indít egységes katonai akciót az Iszlám Állam ellen - mondta Miloš Zeman cseh köztársasági elnök Prágában, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott két napos konferencián.
Ferenc pápa: Tegyük élővé a hitünket!
Ferenc pápa Szent Pál Timóteushoz írt második leveléről elmélkedett a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmiséjén január 26-án, Szent Timóteus és Titusz emléknapján. A hit továbbadásáról, a félelemről és szégyenkezésről. A hitről nem lehet egyezkedni...
Miért pont a németek, miért pont a zsidókat?
George Mosse, a német-amerikai kultúra-történész egyszer eljátszott a gondolattal, mit felelt volna egy tájékozott ember, ha 1900 körül megjósolják neki, hogy fél évszázadon belül napirendre kerül az európai zsidóság kiirtása. Azt felelte volna, hogy bizony az lehetséges, például Oroszországban micsoda vad pogromok követik egymást, Franciaországban pedig, mint a Dreyfuss-ügy bizonyítja, egészen befolyásos körökben is hódít az antiszemitizmus. De hogy Németországban? Ugyan! A 19. században a német zsidóság páratlanul sikeresen asszimilálódott és a legkülönfélébb területeken elismerésre méltó módon járult hozzá az ország felvirágzásához, habár az államigazgatás legfelső szintjei zárva maradtak előtte.
Böjte Csaba a keresztény radikalizmusról
"Mások igazságát sárba tipró önző emberek között merek tanúságot tenni arról a végtelen szabadságról, melyet nemcsak a mi Urunk élt meg a kereszten, hanem oly sok szent vértanú is!?" - Böjte Csaba írása.
