Változások az arab világban
A Princeton egyetemmel együttműködő „Arab Barometer” statisztikai kutatóintézet az eddigi legszélesebb körű reprezentatív felmérést végezte el 11 észak-afrikai, illetve közel-keleti országban. A LaCroix francia katolikus hetilap összeállítást közölt a felmérés előzetes eredményeiről.
A részletes eredményeket szeptemberben fogják közölni, de a BBC nemrég közzétett pár meglepő adatot. „Hátat fordítanak az arabok a vallásnak?” – teszi fel a kérdést a 2019. június 24-én megjelent angol nyelvű írás, melyben 25 407 megkérdezett személy véleményéből szűrnek le tanulságokat.
A kutatás Algéria, Tunézia, Marokkó, Líbia, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Irak, Szudán, Jemen és a Palesztín Autonóm Terület lakosságát érintette. Az arab világban 2013 és 2019 között a magukat „nem vallásosnak” vallók aránya nyolc százalékról 13 százalékra növekedett. A 30 évesnél fiatalabb korosztályban ez az arány 18 százalékig emelkedik.
Akkor is, ha összességében nézve erős kisebbségről van szó, egy párhuzamos jelenség is észlelhető: az iszlamista csoportok, pártok felé megnyilvánuló bizalom drasztikusan csökkent. Libanonban a Hezbollah, Palesztínában a Hamasz, Tunéziában az Ennahda veszített népszerűségéből. A Muszlim Testvériséget sem kerülte el e jelenség. Irakban a legjelentősebb a visszaesés mértéke: 40 százalékról 15 százalékra. Az egyetlen kivételt Jemen jelenti.
Az említett országokat ezzel együtt intenzíven áthatja az iszlám kultúra, ahogyan azt a társadalmi szokások szigorúsága jelzi: a „becsületgyilkosságok” elfogadottsága Algériában és Marokkóban 25-27 százalék közötti, de Jordániában is 20 százalék fölötti eredményt kapunk. Ezen kívül szinte minden országban a megkérdezettek 50-75 százaléka véli úgy, a nőket is beleértve, hogy a családi döntéseket a férjnek kell meghoznia. Ezzel szemben meglepő eredmény, hogy a válaszadók fele nem utasítja el egy esetleges női miniszterelnök létét. Ez utóbbi támogatottsága Libanonban a legmagasabb (75 százalék), s Algériában a legalacsonyabb (30 százalék).
Ami a külpolitikát illeti: a legtöbb országban Izraelt tekintik a „legfőbb ellenségnek”, mögötte második helyen gyakran az Egyesült Államok áll. A legnépszerűbb politikai vezető Recep Tayyip Erdoğan török elnök 51 százalékkal, Vladimir Putyin összességében 28 százalékpontot, Donald Trump amerikai elnök pedig 12 százalékpontot kapott.
Forrás: La Croix/Kaposvári Egyházmegye
Fordította: Hantos-Varga Márta
Magyar Kurír
