akkor újra
Kategória: hsz
Megjelent: -0001. november 30. kedd
A cikk arról szól, hogy amikor a konzervatívoknak állt a zászló, a liberálisokat állandóan a pápa iránti engedelmességre szólították fel. Most, hogy "fordult a kocka", itt a lehetőség, hogy amiről eddig beszéltek, most a gyakorlatban is bemutassák. Erről például lehet beszélgetni - meddig és hogyan tart a hűség...
A végére beírt szöveg, ami párhuzamot vont a házassági hűség és az egyházi hűség között, számomra komoly dolog, van is rá bőségesen lehetőségem gyakorolni, nem annyira szeretik a mi munkánkat (finoman fogalmazok) a hierarchiában, hogy ne indokolhattam volna meg már jó párszor a válási igényemet. Csak hát én nem válok, se a házasságomban, se az egyházamban.
Kedves Judit!
Köszönöm felmentő szavaidat, amivel kimenteni vélsz - miszerint nem emlékszem a szavaimra -, és valóban, agyam mint a nokedliszaggató, tele lyukakkal. Csak hát a fenti szöveg ott olvasható, sok emlékező tehetség nem kell hozzá...
Nem véletlenül írtam, hogy nem a házasság felbonthatatlanságáról van szó a cikkben - mert valóban nem ez a téma. (Arról is megvan a magam véleménye, de az egy teljesen más téma.) És nem is akarom ezzel félre vinni a dolgot. Maradjunk csak most annál, hogy Ferenc pápa, és általában a pápaság iránti hűségünket nem csak akkor kell gyakorolnunk, ha nekünk áll a zászló, hanem akkor is, ha nem.
Ebben is ismernék természetesen kivételt, pl. ha egy pápa nyíltan és kifejezetten megtagadja a katolikus hitigazságokat (például Jézus jelenlétét az Oltáriszentségben, vagy Istenfiúságát, vagy megváltó művét, stb.), akkor ez a "válás" komoly oka lehetne. De erről egyelőre szó nincs!
(Voltak rettenetes pápáink a történelemben - de a hitigazságokat ők sem tagadták meg.)
Puszi mindenkinek!
Gyula
