elmélet gyakorlat
Kategória: hsz
Megjelent: -0001. november 30. kedd
Sziasztok!
Úgy tűnik én leszek az a hozzászóló, aki elvált. Nem kényszerítettek házasságra a szüleim, nem vert meg a férjem, van 3 majdnem felnőtt gyerekem. Érvénytelen házasságom ellenére se házasodtam újra és nem is áll szándékomban. Nem szeretnék belemenni abba a vitába, hogy van-e érvénytelen házasság vagy csak a gyenge emberek fölmentésére találták ki. Nem nézek romantikus filmet, mert az bizony fölzaklat. És örülök, ha ép családokat látok, mert az reményt ad, hogy a gyerekeimnek sikerülhet.
Amikor a gyerekeim még általános iskolába jártak és már nézegettem a középiskolákat, az egyik egyházi iskolát a következő szavakkal dicsérték: ez olyan jó iskola, hogy még elvált szülők gyerekei se járnak oda. Természetesen ezzel rögtön eldőlt, hogy az nem lesz a mi iskolánk.
Szabad egy kis irgalmat kérni azok számára, akik nem elég erősek ahhoz, hogy szerzetesi életet éljenek a szerzetestársak támogatása nélkül? Ráadásul nem is akarták ezt a fajta egyedüllétet. Aki keresi a másik felét, mert amikor egészen odaadta magát valakinek, az nem értékelte, hanem kihasználta és eldobta? Annak, aki azért nősült, mert családot akart, a felesége meg – tulajdonképpen meghatározott ok nélkül – kirakta? Semmi különös nincs a történetben, még csak alkohol vagy anyagi problémák sem. Semmi különös, csak az egész élete... És ha az újraházasodott hozza keresztelni a gyerekét? Akkor kitesszük az apja/anyja újraházasodása miatt azzal, hogy majd később saját jogon megkereszteljük? Visszamegy-e 8-10 év múlva?
„Betegek, szegények, elesettek, és extrém esetek mindig is voltak és lesznek.” Így van – én is közéjük tartozom. Újraházasodás nélkül is.
A görög-katolikusoknál, akiknek szintén a Ferenc pápa a helytartója, egy másik megközelítés van: akit elhagytak, az újra házasodhat. Akkor ők – a pápa vezetésével – rossz irányba vezetik a híveiket?
Bea
