materialista világnézet
Kategória: hsz
Megjelent: -0001. november 30. kedd
Furcsának találom, hogy egy komoly vallásos oldal pont olyan blogról idéz, ami közismerten Isten ellenes (mivel Isten nem "megismerhető") Egyébként meg saját maguk is úgy tartják, egy jó szkeptikus azzal is vitába száll, amit korábban ő maga állított...
A tudomány egyébként maga is hiten alapul. Még abban is hinnünk kell, hogy a vizsgálatok valóban megtörténtek-e. A statisztika pedig úgy alakítható, ahogy szeretnénk(meg kell kérdezni egy statisztikust) Az ember hatalom és pénzvágya pedig határtalan...
http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/szellemirok.php
Hamer rendszere tudományos tézis nem pedig gyógymód! Arra való, hogy annak alapján megfelelő időben és a megfelelő gyógyszerrel, vagy egyéb gyógymóddal hatékonyabban lehessen segíteni a gyógyulást.
http://www.ujmedicina.hu/letoltes/istenelmenyazujmedicinaban.pdf
Ez a cikk a jezsuita Sziv magazinban jelent meg egy katolikus sebész doktor tollából.
A tudományról pedig egy könyv:
John C. Lennox "A tudomány valóban eltemette Istent?" c.könyve
Ismertető:
Teremtés, de hogyan? - evolúció, értelmes tervezés, a Föld kora és története
1. A hívő keresztények egyöntetű meggyőződése, hogy bámulatos világunkat Isten teremtette - erről olvasunk a Biblia első lapjain. Azonban a teremtés hogyanjáról már megoszlanak a vélemények. Egyesek a teremtéstörténet szó szerinti értelmezése alapján úgy vélik, hogy ez hat 24 órás nap alatt, kb. 6-10 ezer éve történt. Mások lehetségesnek tartják, hogy az egyes lépések vagy bibliai "napok" között évmilliók teltek el, így a bibliai beszámoló összhangba hozható a tudomány földtörténeti koraival, sőt akár az evolúció elméletével is. Ez azonban egyesek szerint igen nehezen vagy sehogy sem oldható meg, ha komolyan vesszük Isten Igéjét. A fenti két nézet között áll az ún. "réselmélet", mely szerint a Biblia első könyvében a teremtés kétféle története nem csupán ugyanazon események különböző megközelítése, hanem két külön eseménysorozat, melyek között akár évmilliók telhettek el. E nézet módosított változata szerint a Biblia első és második verse között telhettek el akár évmilliók (vagy évmilliárdok), melyekről egy szó sem hangzik el, de ez nem befolyásolja a bibliai beszámolók hitelességét, igazságát. Természetesen vannak materialisták is, akik szerint a világ csupán az anyagból (és/vagy energiából) keletkezett, mindenféle értelmes/intelligens lény vagy teremtő közreműködése nélkül. Jelenlegi ismereteim alapján sokkal valószínűbbnek tartom az evolúció nélküli teremtést, de mivel nem vagyok szakember, nem szeretném másokra erőltetni a magam meggyőződését; elsősorban inkább néhány általam ismert gondolatot és forrást kívánok megemlíteni, elősegítve az elmélyültebb tanulmányozást és a saját "tájékozott meggyőződés" kialakítását.
2. John C. Lennox, az oxfordi keresztény matematikaprofesszor számos meggyőző érvet sorol fel hitének alátámasztására "A tudomány valóban eltemette Istent?" c. kitűnő művében (Evangéliumi Kiadó, 2008), melyben a tudomány és a vallás viszonyát elemzi, új fényben világítva meg napjaink fő vitáit (bőséges irodalommal, pontos hivatkozásokkal is szolgálva). Szerinte (valamint Werner Gitt és mások szerint) az anyagon és az energián kívül valahogyan számot kell adni a világban található roppant információtömegről is, amire a materialista nézetek NEM ad(hat)nak kielégítő magyarázatot - és ezt a napjainkban rohamosan fejlődő informatika és a matematika segítségével várhatóan előbb-utóbb bizonyítani is lehet! A jelenleg is folyó kutatások jelentős részben annak kimutatására irányulnak, hogy az anyag és az energia mellett valamilyen értelemben az információ is megmaradó mennyiség, vagyis az élő sejtekben (a DNS-ben) tárolt információ nem jöhetett létre a "semmiből" (de még egy "ősrobbanásból" sem), csakis egy (rendkívül) értelmes lénytől származhat (164-167. o.).
3. Lennox arra is rámutat, hogy az élet (sőt egyetlen sejt) bonyolultsága (ráadásul nem egyszerűsíthető komplexitása) oly nagy, hogy az építőelemekből való véletlen összeállás kizárható, mivel arra a világegyetem tudomány által becsült korának (4-15 milliárd év) sokszorosa sem lenne elegendő. Erről maga Richard Dawkins, az evolúció harcos ateista képviselője is így nyilatkozott: "Kínzóan, nyomasztóan, halálosan nyilvánvaló, hogy ha a darwinizmus valóban a véletlenen alapulna, nem működhetne." Ezért megpróbálja valahogyan megkerülni ezt a problémát, ám csupán körben forgó okoskodáshoz jut (169-170. o.).
4. A DNS lényegében digitális módon tárolja a sejtek előállításához szükséges információt, akárcsak egy számítógépes program. Egy ilyen algoritmusban egyetlen véletlen hiba ("mutáció") is katasztrofális következményekhez vezet, ahelyett hogy megjavítaná azt. "E. J. Ambrose, a Londoni Egyetem sejtbiológusa szerint - írja Lennox - valószínűtlen, hogy ötnél kevesebb gén legyen a felelős akár egyetlen új struktúra kialakításáért, amely korábban ismeretlen volt az organizmusban. Ezután rámutat, hogy ezerből csak egy mutáció nem káros, így annak a valószínűsége, hogy egy replikáció során öt nem káros mutáció lépjen fel, egy a millió milliárdhoz. Miután megmutatja, hogy ez csak a problémák kezdete..., arra következtet, hogy 'a fajok eredetére vonatkozó mai hipotézisek megdőlnek, hacsak el nem fogadjuk, hogy az új tenyészpár elkülönítésekor nagy mennyiségű információ bevitelére kerül sor'." (116. o.) Ez az egyik oka, hogy több száz doktori fokozattal rendelkező tudós elutasítja a darwini evolúció elméletét. Emellett a tudomány különböző területein fellelhető bizonyítékok számos egykori ateista tudóst győztek meg a világegyetem teremtettségéről.
5. Megdöbbentő mértékű a világegyetem finom összehangoltsága, amely lehetővé teszi az (emberi) életet - ez az ún. antropikus elv. Paul Davies elméleti fizikus szerint ha a nukleáris és az elektromágneses erő aránya akár 1:10^16 (tízmillió milliárd) arányban eltérne, nem jöhettek volna létre a csillagok. Ha az elektromágneses és a gravitációs erőállandó aránya 1:10^40 arányban nagyobb lenne, akkor csak kis csillagok léteznének, ha ugyanilyen mértékben kisebb, akkor pedig csak nagy csillagok lennének, mindkét esetben kizárva az életet. "Davies szemléletes hasonlatával élve ez olyan mértékű pontosság, amire egy mesterlövésznek lenne szüksége ahhoz, hogy eltaláljon egy érmét az univerzum másik végén, a földtől húszmilliárd fényév távolságban." Davies még ennél is elképesztőbb (és valószínűtlenebb) tulajdonságokat is megemlít. Most azonban csak Hugh Ross asztrofizikus eredményére szorítkozunk, akinek durva, ám mértéktartó számításai szerint annak valószínűsége, hogy egy élhető bolygó legyen az univerzumban, kb. 1:10^30 (Lennox, 77-79. o.).
6. A Földön Kívüli Intelligencia Keresése (SETI) nevű programban, melyre a NASA dollármilliókat költött, a világűrből jövő jelekben előre meghatározott, "intelligensnek" tartott jelsorozatokat keresnek (pl. prímszámok hosszú sorozatát). Carl Sagan csillagász szerint egyetlen értelmes üzenetnek meg kellene győznie minket arról, hogy a földin kívül is létezik intelligencia. Akkor miért habozunk ugyanezt a gondolkodásmódot alkalmazni a saját bolygónkra? Ennek fényében vajon mi másért tiltakoznak sokan az ellen, amikor egyes tudósok azt állítják, hogy tudományos bizonyítéka van az intelligens kiváltó oknak a fizikában (lásd az antropikus elvet) és a biológiában (lásd a legegyszerűbb élő rendszerben is meglevő hatalmas információmennyiséget), mint az Isten lábnyomától való félelem miatt? Ha a legtöbb tudós a törvényszéki orvostant és a SETI-programot szívesen tudománynak tekinti, miért fél megtenni ugyanezt a az intelligens tervezés vagy kiváltó ok kutatása esetében? Vajon a tudományos gondolkodás nem alkalmazható mindenütt? S nem különös-e, hogy a régész a barlangrajzok egyszerű karcolásait látva (melyeket egyébként ősemberek helyett a társadalom kitaszítottjai is alkothattak) intelligens eredetre következtet, míg bizonyos tudósok az emberi genom 3,5 milliárd betűs sorozatát a véletlennek tulajdonítják? A tudománynak nyilván vannak korlátai: ahogyan Matild néni tortáját sokféle szempontból elemezheti, mégsem tudja feltárni létrejöttének okát/célját (amiről csak Matild néni tud), úgy az értelmes teremtő mibenlétéről sem adhat számot. Azonban az elme és az anyag elsőbbségének vitájában a jelek erősen arra mutatnak, hogy az "elfogulatlan szemlélő" számára a tudomány is az értelmes teremtő létét igazolja (Lennox, 180k, 188. o.).
7. A Wikipédia magyar és angol nyelvű oldalain egyaránt vannak a témába vágó információk, de azok szerkesztői sajnos meglehetősen elfogultnak tűnnek, mivel általában azt a benyomást keltik (sőt úgy nyilatkoznak), mintha az evolúció általánosan elfogadott, megkérdőjelezhetetlen tény volna. A hatnapos teremtés melletti érvek számos könyvben találhatók, így például a következőkben: Jobe Martin: "Evolúciótól teremtésig" (Jó Hír Iratmisszió Alapítvány, é.n., "The Evolution of a Creationist", 2002; a szerző hasonló tartalmú előadásairól készült egy 4 részes DVD-sorozat is, melynek szinkronizált változata megjelenés előtt áll a kiadónál); Henry M. Morris: "Kreacionizmus - A teremtéselmélet" (Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 2000); Werner Gitt: "Jelek a mindenségből" (Evangéliumi Kiadó, 1997); Kai-Uwe Kolrep: "Teremtés vagy evolúció - Kritikus bevezetés" (Evangéliumi Kiadó, 2009). A Harmat Kiadónál is megjelent néhány tudományos igénnyel megírt munka, így Michael J. Behe "Darwin fekete doboza" c. műve, amely a sejt biokémiai összetettsége nyomán vizsgálódik, valamint a kémikus C. Thaxton, a fizikus W. Bradley és a geokémikus R. Olsen "Az élet eredetének rejtélye" c. könyve, amely nem cáfolja, de valószínűtlennek tartja az evolúciót. E művek egy része (és sok más is) megtalálható a pardi.ro oldalon, az evolúció tárgykör alatt. Kiemelném innen a Kérdések a kezdethez c. könyvet (Szerk. Don Batten), mely választ ad a teremtéssel kapcsolatos 20 gyakori kérdésre, és szintén teljes terjedelmében elolvasható e webhelyen. 2010 őszén e témáról internetes vita indult az Értelmes Tervezettség Mozgalom (Értem) egyesülete és a Vágó Istvánt képviselő Szkeptikus Társaság között. Sajnos, a vita néhány pengeváltás után abbamaradt, de a megszületett írások (melyek szerzői között van biológus, vegyészmérnök, kulturális antropológus is) megtekinthetők a vita blogoldalán. Sok további érdekes forrás található az Értem honlapján, ahol az értelmes tervezés (Intelligent Design, ID) témáját tárgyaló angol honlapok linkjei is fellelhetők. A mindennapi.hu evangéliumi keresztény hátterű közéleti és hírportálon is olvasható néhány idevágó cikk (akad köztük a teista evolúciót pártoló is), melyek az "evolúció" szóra keresve találhatók meg - pl. a William Collierrel, az ELTE egykori vendégprofesszorával készült interjú, melynek címe: A darwinizmus elakadt - összeomlik az evolúcióelmélet? Lásd még Szabados Ádám idevágó cikkeit. A keresztény teremtéskutatásról néhány angol oldal: Answers in Genesis, The Institute for Creation Research , ChristianAnswers.net (utóbbi egy része magyarul is olvasható).
Hargitai Róbert (www.hivo.hu), 2011.01-09.
