A Szeretet ereje
A szeptember 18-i Szeretet Földje Találkozó el?adásainak témája a Szeretet ereje lesz. Épp a mai (hétf?i) szentleckében olvashatjuk, amit Pál apostol írt a korinthusi gyülekezetnek: „Gyöngeségem tudatában félve és nagyon elfogódottan mentem hozzátok. Tanításom és igehirdetésem ezért nem a bölcsesség elragadó szavaiból állt, hanem a lélek és az er? bizonyságából, hogy hiteteknek ne emberi bölcsesség, hanem Isten ereje legyen az alapja.” (1Kor 2, 3-5) Pedig ha valaki, hát Pál apostol valóban tanult ember volt, aki „oda-vissza ismerte” az Írásokat és azok kommentárjait is. Mégsem ezzel, hanem „a lélek és er?” tanúbizonyságával akarta megnyerni az embereket Krisztusnak.
A Szeretet erejér?l beszélnünk kell – a Találkozó el?adói ezt meg is teszik majd, mindannyiunk hasznára -, de a Szeretet erejét meg is kell tapasztalnunk! Igen, a Szeretet ereje átalakít és krisztusivá tesz minket, gyógyít és szabadít, kiengesztel és megújít…
Most csak egy rövid történetet szeretnék elmesélni, ami a múlt héten történt. Egy cigány családnál tartottunk összejövetelt – Teréz anya n?véreivel együtt -, s az alkalom közben szóba került, hogy a családf? beteg (leukémiás), így imádkoztunk érte. Aztán az egyik kis unokáért is, akinél izomgyengeséget diagnosztizáltak az orvosok. Akkor az egyik fiatal férfi – er?s, elég vad kinézet?, tetoválásokkal (egyik karjára akkora ördög volt rajzolva, hogy majd leugrott onnan) -, azt kérte, hogy imádkozzunk érte is. Természetesen odamentünk hozzá is. Imádság közben megkérdeztem t?le, hogy szeretne-e elmondani egy rövid imát Jézushoz – beleegyezett, így közösen elmondtunk egy életátadó imát. Utána félrehívott a fiú, és azt mondta:
„Én azt hittem, hogy ez az egész csak hülyeség. De amikor imádkoztatok értem, én tényleg éreztem, hogy valami átjár teljesen – én megtértem…”
Azt hiszem, mi órákig vagy napokig is beszélhettünk volna neki, mondhattuk volna az okosságokat, „oszthattuk volna az észt” – minden hatás nélkül. Amikor azonban Isten ereje átjárta ?t, akkor valóban megértette, hogy „valami van”, amire neki válaszolnia kell.
Tegyük hozzá, hogy mindez nem volt el?zmények nélkül való, hiszen elég régóta folyik már cigány-misszió itt, és ennek következtében ezek a családok már többször megtapasztalhatták Isten szeret? jelenlétét. A mostani összejövetelen is ott volt az a házaspár is, ahol az állapotos asszonynak azt mondták a terhességi vizsgálatok után, hogy a gyereke down-kóros lesz. Ezután a templomban imádkoztak érte, majd ezt követ?en, amikor elment az új orvosi vizsgálatokra, azt mondták, hogy a gyermeke teljesen egészséges…
Igen, nagy szükségünk van Isten szeretetére, nagy szükségünk van a Szeretet erejére! Kérjük ezért ?t, áldjon meg minket ezzel!
Imával és szeretettel: Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
Egyszerű kereszténység
Sipos Gyula rövid tanítása az egyszerű keresztény életről.
Az ima a keresztények lélekzetvétele
"Hajnalban Jézus nagyon korán kelt. Kiment (a házból), elment egy elhagyatott helyre, és ott imádkozott." (Mk 1,29–39)
Imádság nélkül nincs eleven kapcsolatunk Istennel.
Miatyánk, aki a mennyekben vagy... ámen. (S)
---
Ingyenes mobiltelefonos app. letöltése: http://szeretetfoldje.hu/index.php/hirek-esemenyek/11749-elkeszult
Magyarok Ausztriában - röviden
Ausztriában a legfrissebb adatok szerint 94,7 ezer magyar él, öt évvel ezelőtt számuk 79 ezer volt. A kint élő magyarországiak mellett tízezrek dolgoznak Ausztriában ingázóként: a hivatalos adatok szerint csaknem 125 ezer magyar állampolgár dolgozik ott bejelentve. Egyébként minden külföldön született népcsoport növekedett 2019 óta, az egyetlen kivételt a csehek adják, az ő számuk 37-ről 33 ezerre csökkent.
Trükközés a statisztikával
Nagy cikkben elemzi a Válasz Online, hogy a KSH 2018-ban és 2022-ben is nagyon furcsa szegénységi adatokat hozott ki egy rakás kutató és szakember szerint is. Irreálisan sok olyan családot szerepeltettek ugyanis a statisztikákban, akiknek a jövedelme éppen a szegénységi küszöbértéket jelző vonal feletti sávba esett. Mindeközben az éppen a határérték alatt keresők száma gyanúsan csökkent.
Az elköteleződésről
Vasárnap Vácott voltam egy nagyon szép alkalmon, ahol több mint kétszázan ajánlották fel önmagukat Sz?z Máriának, és rajta keresztül Jézus Krisztusnak. Tele volt a templom – és aznap még az ország több pontján is volt hasonló elkötelez?dés -, a szervez?k igazán jó munkát végeztek. Én is sok ismer?s arcot láttam, voltak Mária légiósok, szeretetlángosok, id?sebbek, fiatalabbak – bár inkább id?sebbek, középkorúak és attól felfelé.
Persze nézhetjük ezt a másik oldalról is: az elvileg sokmilliós magyar katolikus közösségb?l ennyi embert lehetett – komoly munkával, imával -, meggy?zni és felkészíteni egy teljesebb elkötelez?désre Isten és a Sz?zanya iránt. (Szerencsére a program folytatódni fog, úgy látom Bocsa József atya és munkatársai elszántak ez ügyben…)
Hát igen, nehéz nekünk az elkötelez?dés. Valahogy olyan a természetünk, hogy mindig szeretnénk magunknak legalább egy kiskaput fenntartani, a „kimenekülés útját”. Régen se volt másképp. Amikor Jézus a házasságban (és Istenben) való, kivételt nem ismer? elkötelez?désr?l beszél, a tanítványok megjegyzik: ha így áll a dolog, jobb meg sem házasodni…
Tiltakozik a természetünk a teljes és feltétel nélküli odaadástól. Megrettenünk, félünk attól, hogy visszaélnek a bizalmunkkal, szeretetünkkel. Még Istennel szemben is fenntartásokkal vagyunk: hátha valami olyat kér, amit mi nem szeretnénk?!
Gyanakvásunk megfert?zi egész életünket. Egyébként is olyan korban élünk, ahol semmi sem bátorítja az embereket az elkötelez?désre, s?t! A fiatalok nem házasodnak össze, mert „mit lehessen tudni!”, mi jöhet még. A családtagok is elszakadnak egymástól, s a valahová tartozást más módokon akarják megélni – például pártokhoz csatlakoznak, ami pedig a visszaélés valóságos terepe -, s végül, szinte törvényszer?en csalódva, elzárkóznak minden komolyabb együttm?ködést?l és elkötelez?dést?l.
Nem véletlen, hogy a Szentírás szolíd fordítói az apostol szavait – amivel Jézus rabszolgájának nevezi magát és erre a rabszolgaságra hív minket – nem szó szerint fordítják. Grignon Szent Lajos még nem volt ilyen szemérmes, használta ezt a teljes alávetettséget jelent? szót Istennek és Sz?z Máriának való elkötelez?désében. Mindezt azért tehette, mert teljes bizalma volt bennük, s jól tudta, hogy Jézus és Mária nem élnek vissza ezzel a bizalommal, nem használják ki, nem fordítják rosszra…
Vajon él-e bennünk a szeretetnek és a bizalomnak ez a tüze? Merünk-e vakok lenni, hogy Isten szemével láthassunk? Bénák lenni, hogy Istenben és Istennel járhassunk és cselekedhessünk?
Remélem, hogy a válasz – határozott, vagy bizonytalan – igen lesz, még sokaknál. Akkor is, ha Isten különös útra hív bennünket. Akkor is, ha nem látjuk a következ? lépést. Akkor is, ha hinnünk és bíznunk kell, családtagjaink, barátaink tanácsai ellenére is. Akkor is, ha szívünk legmélyén érezzük a félelmet és remegést: mi lesz ebb?l?
Pedig tudhatjuk: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik ?t szeretik.” (1Kor 2, 9)
Mégis csak jobb Isten követni, mert az „Istent szeret?knek minden javukra szolgál” (Róm 8, 28), míg akik a saját szívük indulatait követik, azok – bármilyen keserves is ezt belátni –, önmagukat középre állítva, magukat istenítik… és azt is tudjuk, mi a bálványok sorsa…
Sípos (S) Gyula
Mészáros Domonkos atya előadása
Mészáros Domonkos atya előadása - elhangzott Törökbálinton, a 2018. évi Regionális Szeretetláng Találkozón.
Megesett rajtuk a szíve
"Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve." (Mk 6,30–34)
Jézus most is ilyen megértő, gyöngéd szeretettel fordul felénk.
Adj erőt Uram, gyenge vagyok, nélküled élni nem tudok! Kérlek segíts... ámen. (S)
---
Ingyenes mobiltelefonos app. letöltése: http://szeretetfoldje.hu/index.php/hirek-esemenyek/11749-elkeszult
Kiürülő országrészek és a lakásárak növekedése
2024-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékből egyenként 16–20 ezer ember költözött el az ország más részeibe – derül ki a KSH előzetes belföldi vándorlási adataiból. Ennek apropóján az egyik ingatlanközvetítő iroda megvizsgálta, milyen vándorlási tendenciák voltak megfigyelhetők kicsit hosszabb időtávon, az elmúlt öt évben, illetve azok milyen hatással lehettek a lakásárakra.
A Szűzanya rendkívüli üzenete Medjugorjéból
Ivánnak 2024. október 24-én: "Ma, amikor nagy szeretettel tekintek rátok, arra hívlak benneteket, hogy nyissátok meg szíveteket arra a mérhetetlen kegyelemre, amelyet Isten kínál nektek. Ti a különleges kegyelem idejében éltek, egy olyan időben, amikor a Mennyország közeledik a Földhöz a köztetek lévő jelenlétem által. Mégis oly sok szív marad zárva, a világ figyelmének elterelésével, félelem és zavarodottság terhével. Gyermekeim, ismét arra kérlek benneteket, hogy hozzatok határozott döntést Isten mellett. Nélküle nem találhatjátok meg az igazi békességet.
Kemény szavak, lágyan ejtve
(A Látó olykor nagyon kemény szavakat használ, de nagyon lágyan ejti őket. Soha nem éreztem belőlük elítélést, de még csak szenvtelen tárgyilagosságot sem, vagy épp felszínes sajnálkozást. Inkább azt mondanám, hogy részvéttel beszél, de tudom, ez a szó sem fejezi ki teljesen azt, amit és ahogy ő mond.)
Ha Istent tagadjuk, akkor legelőször nem az ateizmushoz, hanem a háromezer hindu istenhez jutunk, a babona világának rettenetes börtönéhez. (Aki járt már Indiában, tudhatja, mit jelent az állandó félelem és rettegés. Ott nem lehet úgy útra kelni, bármit elindítani, hogy előtte ne jósoltatnánk, ne kérnénk valami szellemecske jóindulatát, ne mutatnánk be áldozatot halott köveknek és élő állatoknak.) Ha Isten van, akkor Ő Úr és Győztes a hamis istenek és démonok világa felett is. Ez a hatalmas lelki felszabadulás az elemek nyomasztó hatalma alól az egyik alapja annak a hatalmas megújulásnak, amit ma európai tudománynak és művészetnek hívunk.
Isten azonban nem csak van, hanem szeret is minket. Fontos ezt hozzátenni, hiszen enélkül Isten kényúr, mint a mohamedánok istene, aki teljes alávetettségben tartja követőit, kiszá-míthatatlanul és eleve determináltan. (Hogy pedig mi következik ebből, láthatjuk a muszlim társadalmak belső hierarchiáján és a nők, gyerekek, gyengék és elesettek teljes alávetettségén.) Isten szeret – ez a párbeszéd és az autonómia világa.
Keleten nincs Isten és nincs szeretet – ezért haldokolhatnak az utcán az emberek, hiszen előző életük bűnei miatt történik mindez. Ez a közöny világa és a kasztrendszeré. Az arab világban van isten, de nem szeret – ezért bármit meg lehet tenni az emberrel és bármit lehet kérni tőle, akár azt is, hogy robbantsa fel magát, meg még ezer embert. Hiszen minden Isten dicsőségét szolgálja, akinek természete bármi és bárminek az ellentéte is lehet.
Mi azonban tudjuk, hogy Isten van és szeret minket. Az Ő természete Szeretet. Ezért lehetséges, hogy szabad akaratunk legyen, ezért lehetséges kutatni a teremtett világot (ami nélkül lehetetlen a valódi tudomány – nem véletlen, hogy a keresztény világon kívül sehol nem alakult ki a modern értelemben vett kutatás és fejlesztés…).
Minden ebből következik. Ha Isten van és szeret minket, akkor az ember is lehet objektív létező és szerethető. Akkor a világ is objektív és kutatható, megismerhető. Ha Isten szeret, akkor a világ alapvetően jó – még a bűn megromlottsága ellenére is. Akkor a testünk és lelkünk valóságos, szerethető. Hamissá válik minden életellenes test-gyűlölet (bár a bűn miatt fegyelmezettségre van szükségünk). Istentől jövő értékes és megőrzendő ajándékká válik minden létező, az egész teremtett világ.
Ebből is látható, hogy a világ mai szomorú állapota nem a kereszténység miatt, hanem épp a kereszténység elsorvadása miatt következhetett be. Amíg erős keresztény alapokon állt a társadalom, addig, minden bűne ellenére, előre haladt. Volt ereje szembenézni önmagával is. A „szabadság, egyenlőség, testvériség” bibliai fogalmak, a nem keresztény kultúrákban nincs központi szerepük.
Csak a keresztény Európa hirdethetett harcot a kasztrendszer nyomora ellen, nevezhette pedofíliának és kényszerítésnek a gyereklányok kiházasítását középkorú fér-fiakkal, ítélhette el a nők körülmetélését, az öngyilkossági kultuszt – és még sorolhatnánk. És a kereszténységében meggyengült Európa (és Amerika) beszél újra a „kultúrák egymás mellett éléséről”, hogy ilyen módon megússza a szembenállást az újra feléledő rossz gyakorlattal – de már nem csak a keleti és arab világban, hanem Európában is.
A Látó életének középpontjában Isten áll – látszólag paradox módon épp ezért olyan emberközpontú. Többször megfigyeltem már, milyen osztatlan figyelemmel és megértéssel fordult a vele beszélgető felé (felém is).
Sípos (S) Gyula
(Részlet a Látó - a teljes könyv című kiadványunkból, "A Látó filozófiája" című fejezetből.)
