A stressz nem válogat, a rémálmok igen
Öt év után újra felmérték a magyarok lelkiállapotát. E szerint három biztos pont van a magyarok életében: a házasság, a család és a munkahelyi stressz. A házassághoz az elsöprő többségünk ragaszkodik, családot többnyire szerelemből alapítunk, a munkahelyi feszültségeket pedig már azok sem tudják megúszni, akik eddig igen. A fiatalok egész jól megtalálják a helyüket, a mai ötvenesek nem, és mindenki nagyon szeret képzeletbeli dolgokon izgulni.
A magyar nők attól rettegnek, hogy elveszítik vonzerejüket, a férfiak a befolyásukat féltik a leginkább, miközben bőven stresszelünk mindannyian, elég sokat bántjuk egymást, akár fizikailag is, és sokunkat gyötörnek rémálmok. Viszont mintha a legfiatalabbak kezdenék megtalálni a helyüket a világban.
Nagyjából ilyen a magyar emberek lelkiállapota a SOTE Magatartástudományi Intézete által készített A magyar lelkiállapot 2013 című kutatás szerint. Az utolsó hasonló felmérés 2008-ban készült, azóta általánosságban elmondható, hogy egyre kevésbé vagyunk vallásosak, fő életcéljaink között pedig megjelent a jó megjelenés és az anyagi siker. Nem annak van jelentősége, hogy valójában mennyit keresünk, hanem, hogy egy elképzelt ranglistán hová helyezzük magunkat.
Bár a depressziós tünetek az elmúlt években nem emelkedtek, a munkahelyi stresszre közel kétszer annyian panaszkodtak, mint az előző felméréskor. Míg korábban a felsőfokú végzettség egyfajta védelmet jelentett a munkahelyi stressz ellen, ma már nagyjából mindegy, hogy az embernek van-e diplomája vagy nincs. A dohányosok stresszesebbek, mint azok, akik nem dohányoznak, a család és a munkahely közötti konfliktus jelenléte pedig növeli a dohányzás előfordulását, különösen akkor, ha a munkavégzést gátolják a családi feszültségek, és egyidejűleg a munkahelyi problémák is kihatnak a családi életre. A férfiak életében a hatalmi pozíció, a nőknél pedig a nőiességük elvesztésétől való félelem jelenti az egyik legnagyobb stresszfaktort.
Mindenkit bántanak
Az idei kutatás foglalkozott először a táplálkozási, magatartási zavarokkal. A túlsúly és az elhízás gyakori a magyar felnőttek között, a probléma leginkább az idősebbekre, az alacsonyabb iskolai végzettségűekre és a házasságban, párkapcsolatban élőkre jellemző. A megkérdezettek közel 4 százaléka küzd valamilyen táplálkozási zavarral, a jelenség gyakoribb a nők között.
Szintén új területként jelent meg a kutatásban a partner általi bántalmazás: a megkérdezett, párkapcsolatban élők 30 százaléka mondta azt, hogy valamilyen módon bántja a partnere. A leggyakoribb a lelki és a fizikai erőszak, ezt követi a szexuális bántalmazás. A bántalmazásokra majdnem ugyanannyi férfi, mint nő panaszkodott. A válaszadók 20 százalékával előfordult már, hogy szülője vagy rokona megütötte, megverte vagy megrugdosta. A középkorúaknál és a többgyerekes családokban a leggyakoribb a partner bántalmazása. Az elmúlt tíz évben mind a nők, mind a férfiak között nőtt a szülőktől, rokonoktól elszenvedett fizikai bántalmazás aránya.
A kutatás másik kiemelt területe volt a magyar generációk közérzetének vizsgálata. A rendszerváltó generáció tagjai (tehát az 1951 és 1965 között születettek) a legkevésbé elégedettek az anyagi helyzetükkel. Erre a szerzők szerint magyarázat lehet, hogy ők fektették a legtöbbet a rendszerváltásba, így anyagi értelemben is többet reméltek, de csalódtak a várakozásaikban. A legfiatalabb – az X- és az Y-generáció tagjai közül utóbbiak, tehát az 1980 és 1994 között születettek a legelégedettebbek: jól érzik magukat a bőrükben, otthonosan érzik magukat a világban, mintha nekik termett volna ez a mostani világ.
Követjük a tradíciókat
A megkérdezett 18 és 35 év közötti fiatalok egyharmada házasságban élt, harminc százalékuknak pedig már volt gyereke. A magyar fiatalok házasságpártiak, mindössze 10 százalékuk gondolja idejétmúltnak az intézményt. A nőknek kétszer olyan fontos a házasság, mint a férfiaknak, de arról is eltérően gondolkodnak, hogy mitől működik jól.
hirdetés
A nők szerint a legfontosabb a hűség és a szerelem, míg a férfiak úgy gondolják, hogy a jól működő frigy fontos része a biztos jövedelem és a biztos munkahely is. Az emberek többsége valamiféle elégedettséget, egyfajta csodás dolgot remél a házasságtól és a gyerekvállalástól. A nőknél a kinézettel kapcsolatos félelmek mértéke összefüggésben van a házassághoz való viszonnyal: minél közelebb van a házasság, annál kevésbé félnek attól, hogy nem vonzók. A házasság vagy annak terve, ígérete, biztonságot nyújt nekik.
A magyar fiatalok gyerekpártiak, tradíciókövetők, ez abban is megnyilvánul, ahogyan a hagyományos női és férfi szerepekről gondolkodnak. A gyereknevelés és a háztartás vezetése mindkét nem szerint a nők dolga. Az első gyerek születése még a szülők 30 éves kora előtt ideális, ekkor még nem anyagi tényezők játszanak szerepet a gyerekvállalásban, hanem, hogy milyen jó a párkapcsolatuk. A második és a harmadik gyerek születése előtt viszont már az anyagi helyzetűk az egyik legfontosabb befolyásoló tényező.
A kutatás egyik legérdekesebb része az álmok szerepét vizsgálta. A nők gyakrabban képesek felidézni, hogy mit álmodtak, mint a férfiak, és az ő álmaik gyakrabban kifejezetten nyomasztóak. A megkérdezettek közel 8 százalékának vannak olyan rémálmai, amik felébresztik. Minél alacsonyabb az iskolai végzettségünk, és minél rosszabb az anyagi helyzetünk, annál nagyobb az esély rá, hogy nyomasztó rémálmok gyötörjenek.
Öt éve ezek voltak...
A magyarok lelkiállapotáról szóló 2008-as elemzés azt mutatta, hogy egyre inkább jellemző a magyarokra a rivalizálás, nőtt a társadalom értékvesztése, és sokan úgy vélik, hogy csak szabálysértő eszközökkel lehet jó életkörülményeket elérni. 2008-ra egyre gyakoribbak lettek a depressziós tünetek, az emberek 20 százaléka szorult volna kezelésre emiatt. A magyarokat a leggyakrabban mozgásszervi panaszok, a fáradtság és energiahiány, valamint a fejfájás kínozta. Akkor a megkérdezett férfiak 75, a nők 69 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy boldognak érzi-e magát. 38,5 százalékuk mondta azt, hogy fontolóra venné az öngyilkosságot, ha súlyos és gyógyíthatatlan betegségben szenvedne.
(Prókai Eszter, origo)
