Mecsetté válhat az isztambuli Hagia Sophia?
„A Hagia Sophia mecset rövidesen újra tündökölni fog” – jelentette ki november 16-án szombaton Isztambulban Bülent Arinç török miniszterelnök- helyettes, aki szerint „egy istentiszteleti hely nem szolgálhat más célt, mint amire eredetileg épült” - tájékoztat a La Croix. (Keresztény templomnak épült - szerk.)
Sébastien de Courtois, a keleti kereszténység Isztambulban dolgozó szakértője szerint ez az új kijelentés a hatalmon lévő párt azon szándékát tükrözi, hogy az iszlámot kiterjesszék az egész török társadalomra. „Az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja, a jelenleg kormányon lévő mérsékelt iszlám párt) legkonzervatívabb ága és az MHP (Nemzeti Akció Párt) nacionalistái valójában sohasem mondtak le arról a szándékukról, hogy visszaszerezzék a Hagia Sophiát az iszlám kultusz számára.”
A miniszterelnök-helyettes kijelentése azt a mögöttes szándékot tükrözi, amely igyekszik fokozatosan aláásni Musztafa Kemal Atatürk (1881-1938) minden előremutató reformját. A török államférfi egyik legjelentősebb döntése éppen az volt, hogy 1934-ben múzeummá, azaz semleges – sem keresztény, sem muzulmán – intézménnyé alakította a Hagia Sophiát, melyet így kivont az egyházi igazgatás hatásköréből, és a kulturális minisztérium fennhatósága alá rendelt. Kemal Atatürk azt is előírta, hogy el kell távolítani a nagy, kör alakú iszlám képeket, melyek a XVI. században, Nagy Szulejmán alatt kerültek kihelyezésre az épületben.
A képeket azonban az AKP elődpártja, a Demokrata Párt 1951-ben visszahelyeztette: innen datálódik a Hagia Sophia mecsetté alakításának terve. Ugyanez a veszély fenyegeti a trebizondi templomot, mely ma szintén múzeumként működik, és amelyet az önkormányzat szeretne muzulmán istentiszteleti hellyé alakítani. Ezt a folyamatot egy bírósági döntés egyelőre megfékezte, de a niceai Szent Zsófia-templom – melyben a 787-es zsinatot tartották – ma már mecsetként funkcionál.
„Meggyőződésem, hogy csak idő kérdése, és az isztanbuli Hagia Szophia templomra is ugyanez a sors vár – folytatja Sébastien de Courtois. – A politikusok kijelentéseinek egyértelműen az a céljuk, hogy teszteljék a nemzetközi közvéleményt, és az ellenérdekeltek tiltakozásának erejét: elsősorban a keresztényekét, akik kisebbségben vannak Törökországban.”
„Azon túl, hogy ez a terv a történelem megcsúfolása, szembe megy a vallási szempontból semleges Törökország köztársasági eszméivel is. Pedig ez az állam azáltal, hogy békés övezetekké alakította a Hagia Sophiához hasonló, kiemelt jelentőségű vallási épületeket, egyszer már képes volt megbékélni a múltjával. Véleményem szerint a Hagia Sophia nem válhat mecsetté, de nem működhet templomként sem. Meg kell maradnia a török nép és az egész emberiség egyik kivételes műemlékének” – zárta a nyilatkozatát Sébastien de Courtois.
„A török állami vezetőknek a bizánci keresztény templomok mecsetekké alakításával kapcsolatos, egyre ismétlődő kijelentései keresztények millióinak érzéseit sértik” – nyilatkozta november 20-án Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter, reagálva Bülent Arinç török külügyminiszter november 16-i megnyilatkozására.
Ankara nem hagyta szó nélkül a görög külügyminiszter kijelentését: a török külügyminiszter válaszközleményében kifejti, hogy nézetei szerint Törökországnak „nincs tanulnivalója” Görögországtól,a vallásszabadság és a nemzeti műemlékek védelme területén, hiszen „mindenki tudj, Görögország millyen mosthohán bánik az ottomán kori istentiszteleti helyeivel és műkincseivel
Magyar Kurír
(já)
