A világot átalakító erő
Jézus Krisztus Isten országának terjedését, növekedését képekben, hasonlatokban fejezte ki. Szántóföldbe rejtett kincs, ami értékesebb mindennél. Olyan, mint egy mustármag, amit elvetnek a földbe, s nagy fává nő és még az égi madarak is lakást vesznek benne. Mag, amely kikel és növekszik, éjjel és nappal, ha akarjuk, ha nem. Isten országa, amely bennünk és körülöttünk van, láthatatlanul és mégis valóságosan.
De már Ezekiel prófétának is volt egy nagyon buzdító, képszerű látomása Isten országáról, amelyben a templom küszöbénél forrás fakadt (Isten kegyelmének forrása, amely Jézus Krisztusban teljesedett be tökéletesen): „Ekkor a férfi, akinek kezében mérőzsinór volt, kiment kelet felé és ezer könyököt mért, majd átvezetett a vízen, és az bokáig ért. Majd ismét ezer könyököt mért, és átvezetett a vízen, és az térdig ért. És ismét ezer könyököt mért, és átvezetett a vízen, és az vesékig ért. Azután még ezer könyököt mért, és nem tudtam többé átmenni a folyón, mert a vizek mély folyammá áradtak, amelyen már nem lehetett átgázolni. Ekkor azt mondta nekem: Láttad ezt, emberfia? Majd ismét visszavitt a folyó partjához. Amikor visszatértem, íme, a folyó partján igen sok fa volt mindkét oldalon. Azt mondta nekem: Ez a víz a keleti homokdombok felé indul, majd lefolyik a sivatag síkságára és a tengerbe ömlik; amikor beleömlik, annak a vize egészséges lesz. Amerre ez a folyó ér, minden élő és mozgó lény élni fog. Ahová eljut a víz, igen sok lesz a hal; ahová elér a folyó, egészséges lesz és élni fog minden lény. A partján halászok állnak majd; Engaditól Engallimig hálókat szárítanak. Igen sokféle hala lesz, annyiféle és olyan nagy mennyiségű hala lesz, mint a nagy tengernek. A tócsáiban és a mocsaraiban azonban semmi sem lesz egészséges, mert ezek sógödrökké lesznek. A folyó mentén pedig, annak mindkét partján mindenféle gyümölcsfa nő; lombjuk le nem hull, s a gyümölcsük el nem fogy. Havonta friss gyümölcsöt teremnek, mert vizük a szentélyből fakad. Gyümölcsük eledelül szolgál, a lombjuk pedig orvosságul.” (Ez 47, 3-12)
Ha ezer lépést ezer évnek veszünk, akkor azt gondolhatjuk, még csak most járunk ott, ahol térdig ér a mennyei folyó. De micsoda változás ez Krisztus korához képest! Akkor természetes dolog volt a rabszolgaság, a gyermekek és nők jogfosztottsága, szórakozás a nyilvános gyilkosság, elfogadott a pedofilia és minden szexuális visszaélés, a babonaságok, a hamis isteneknek szóló gonosz rituálék és emberáldozatok – és még hosszan sorolhatnánk. És mennyivel kevesebbet értettünk az ember belső világából! Már az nagy szó volt, ha a bosszúhadjáratok helyett elfogadták a „szemet-szemért” logikáját (azaz csak annyit lehet követelni, amennyi a kár volt), és milyen messze voltunk még az enyhítő körülmények és belső motivációk megértésétől és elfogadásától! Az milyen lesz majd, amikor a kegyelem áradata nem csak térdig vagy veséig ér, hanem teljesen átjárja az egész emberi kultúrát és történelmet! De ami a történelemben még csak jövő, a személyes életünkben máris valóság lehet: Isten kegyelme minket átjárhat tetőtől talpig, hogy Élő Szeretetlánggá legyünk!
Igen, ha hullámvölgyeken keresztül is, de Isten országa mint egy kovász, megkeleszti az emberi kultúrákat. Ő még mindig bízik bennünk, aminek egyetlen és legfőbb bizonyítéka, hogy még mindig itt vagyunk és Isten velünk van.
„Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek – mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusz-tulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek. Ha majd segítségül hívtok és könyörögve hozzám jöttök: meghallgatlak titeket.” (Jer 29, 11-12)
Éppen ezért a sátán egyik nagy támadása az, amikor minket elcsüggeszt, hogy reménytelenné, jövőtlenné váljunk. A Szeretetláng lelki naplóban több figyelmeztetést is olvashatunk erről: „A Szűzanya szólt, vagyis beszélgetett. „Kislányom és mindannyian, kedves gyermekeim! Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábaitok alól a remény talaját. Tudja ő nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie, mindent elvett tőletek. A reményét vesztett lelkeknél már bűnre sem kell kísértenie. A reményét vesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti (számára). Ó, gyermekeim, imádkozzatok szüntelenül egymásért, engedjétek kegyelmeim hatását létrejönni lelketekben.” (1981. XII. 12.)
Fontos ezért, hogy röviden beszéljünk arról, hogy Isten évszázadában élünk.
(…)
Hiszem, hogy Isten hazánkat és a Kárpát-medencét annak példájává akarja tenni, hogy létezik békés út, lehetséges visszaszorítani a nagy, külső elnyomó struktúrákat és megállítani az erkölcsi romlást, szétesést is. Az Úr minket, keresztényeket arra hív, hogy legyünk ennek katalizátorai, kovászai, legyünk az újjáépülés oszlopai, megtartó ereje. Imádsággal, a szeretet cselekedeteivel, alkotásaival… hogy hazánk a Szeretet földje legyen.
Végső soron minden választás erről szól. Isten mellett állsz? Akkor – ha mást nem tudsz –, legalább válaszd a legkisebb rosszat…
Az egész világ nagy megpróbáltatáson megy keresztül. A Szentírás legtitokzatosabb könyve, a Jelenések könyve elején az Úr hét levelet diktál a hét egyháznak, ebből egyik a filadelfiai egyház. (Beszélő név, a testvéri szeretet egyháza.) Ez az egyetlen levél, amely nem tartalmaz feddést, viszont egy prófétikus részletben úgy utal a végidőkre, mint a megpróbáltatás órájára, de egyben azt is megmutatja, hogy Isten meg tud őrizni minket ennek rombolásától.
„Mivel megőrizted béketűrésem igéjét, én is megőrizlek téged a megpróbáltatás órájától, amely eljön az egész földkerekségre, hogy próbára tegye a föld lakóit. Íme, csakhamar eljövök! Tartsd meg, amid van, hogy senki se vegye el koronádat! Aki győz, azt oszloppá teszem Istenem templomában, és nem megy ki többé, és ráírom Istenem nevét és Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely leszáll az égből Istenemtől, és saját, új nevemet.” (Jel 3, 10-12)
Most pedig (újra) itt a próbatétel ideje, a megpróbáltatás órája. Vajon győztesek leszünk-e, vagy hagyjuk, hogy elöntsön minket a bűn, az erőszak és az összeomlás? És hogyan lehetünk győztesek? Milyen lelkülettel kell élnünk, dolgoznunk, mentenünk és újjáépítenünk?
(Részlet Sípos (S) Gyula: Az Istennel való egyesülés útja – Élő Szeretetláng szeminárium című könyvéből Lásd bővebben: https://szeretetfoldje.hu/index.php/konyveink/17320-az-istennel-valo-egyesules-utja-elo-szeretetlang-szeminarium )
