Kiállítások a Rimini Meetingen
A nemzetközi találkozó kiállításairól, tárlatairól, továbbá a pénteken elhangzott előadásokról készített összefoglalót Varga János, a Collegium Pázmáneum rektora.
A kiállítások között központi helyet foglal el az Alkotók Társasága (Compagnia delle Opere) által megvalósított Az új világ szimfóniája – Egy egyesült Európa az Atlanti-óceántól az Uralig című kiállítás. Az Európai Unió történetét, lényegét összefoglaló kiállítás impozáns módon mutatja be azokat az értékeket amelyekre alapozva az Uniót létrehozták. „Az, ami összeköt minket, sokkal erősebb, mint ami szétválaszt”.
Az egyik tabló kiemeli Konrad Adenauer, Robert Schuman, Alcide de Gasperi, Jean Monnet, Altiero Spinelli személyét, egy másik az újraalapítók közül: Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, Giulio Andreotti és nem utolsó sorban Boldog II. János Pál pápa alakját.
A kiállítás hangsúlyozza: az Egyház hozzáállása a páneurópai gondolathoz már a kezdetekkor két szóval fejezhető ki: realizmus és előrelátás. Idézi XII. Pius pápa 1957-es beszédét, amelyben kimondja: „…a keresztény üzenet – a, csakúgy mint tegnap ľ a legkiválóbb érték, amelynek Európa a letéteményese.”
Nagy sikernek örvend A menny egy szobában – Isten hozott a Chesterton-házban elnevezésű tárlat, amelyet egy díszletként megépített kertes házban rendeztek be. A mostani találkozón kiemelt helyen szerepel Gilbert Keith Chesterton: kiállítás, színdarab, könyvbemutató is foglalkozott munkásságával.
A fény a sötétben világít: az orosz ortodox egyház tanúságtétele a szovjet vallásüldözés éveiben; Az újra megtalált arc – Jézus összetéveszthetetlen arcvonásai; Természetes, mesterséges, megművelt – Az ember ősrégi párbeszéde a természettel – ezek voltak a nagyobb kiállítások.
A kisebb tárlatok a következők: Örményország, a kereszténység bölcsője; Micsoda műremek az ember! – A szépség, mint nevelési lehetőség; Köszönjük Federico! – az 1997-ben boldoggáavatott Federico Ozanam, (1813–1853) születésének 200. évfordulója alkalmából; Hit, szabadság és közjó – Bologna és a San Petronio katedrális; Jól tenni a jót – San Giovanni Battista Piamarta atya; Giovanni Testori (1923–1993) – egy költő az élet küzdőterén.
Gyermeknek is készült egy kiállítás, amely Ferenc pápa névválasztása alapján Assisi Szent Ferenc életét, alakjának, példájának aktualitását mutatja be. Említésre érdemes a San Carlo Borromeo Papi Fraternitás standja, amely nem kiállítás, hanem egy folyamatos beszámoló a világ többmint hetven országában folyó missziójukról, imádsággal, énekekkel megszakítva.
Mi adja vissza az emberséget? – pénteken délelőtt ezzel a címmel került sor Jonathan Fields tanúságtételére. Fields Amerikából érkezett, zenész, zsidó családban született, és a zenén keresztül érintette meg Krisztus, olyannyira, hogy egyszer csak hangosan felkiáltott: Jézus a Messiás. „Hiszem, hogy a találkozás ajándéka alapvető mindannyiunk számára” – fogalmazott. „Jézus fel tudja forgatni az ember életét, ami a változás, további élet forrása lehet, és vonatkozási pontot jelenthet mások számára is.”
A vallásszabadság a béke útja – maga a cím is beszédes ars poetica. A bevezetőben elhangzott: „Aki a vallásszabadság ellen harcol, az ember ellen harcol”.
Naszir Abdulaziz, az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke, a Szövetség a Civilizációért képviselője videóüzenetet küldött a találkozóra, amelyben az egyensúlyvesztés és polarizáció veszélyeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: „sokféle kultúra van, de csak egy emberiség. A vallásközi párbeszéd segíthet megoldani a konfliktusokat.”
Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke felszólása elején egy perces csendes imára szólította föl a részvevőket a vallási konfliktusok élő és elhunyt áldozataiért. Hangsúlyozta: „a vallásszabadság minden személy elidegeníthetetlen joga. Minden ember szabad kell, hogy legyen hite megválasztásában és ez a szabadság rendkívüli gazdagságot jelent a társadalmaknak. Az általános emberi értékek – mint például mások szolgálata – segíti a növekedésben az egyént és a közösséget egyaránt.”
Paul Bhatti, Pakisztán vallási kisebbségekkel foglalkozó miniszterelnöki tanácsadója, akinek testvére – Shabaz – a vallásos intolerancia áldozata lett, elmondta: Pakisztánban naponta meg kell küzdeni a vallásszabadságért. A béke közös felelősség – hangsúlyozta. Az erőszak sokakat szomorúvá, visszafogottá, reményvesztetté tett; a szolidaritás segítheti őket. Testvére emléke azt tanítja, hogy „hit és ima nélkül nem lehet küzdeni a szabadságért.”
Franco Frattini, korábbi olasz külügyminiszter elmondta: a vallásszabadságot az emberi jogok egyetemes nyilatkozata alapvető jogként deklarálta. Ezt nem szabad elfelejtenünk, hanem inkább garantálni kell, és elő kell mozdítani. Véleménye szerint Európának többet kellene tennie ebben a témában, miközben az Európai Unió félénk, bürokratikus és elégtelen politikával közelít a kérdéshez. Az olasz politikus tüzes lelkű beszédében felvázolta a vallásszabadságért folytatott küzdelem távlatait, és megígérte, hogy az olasz elnökség idején prioritás lesz a vallásszabadság is, és elviszik Brüsszelbe a Meetingen megfogalmazott nyilatkozatot, amelyet a beszélgetés részvevői is aláírtak – írta Varga János.
Magyar Kurír
