Ítélet-hirdetés első fokon a roma-gyilkoságok vádlottainak
Tényleges életfogytiglanra ítélte kedden első fokon a Budapest Környéki Törvényszék a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat első, másod- és harmadrendű vádlottjait. A bíróság szerint Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt bűnös előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntettében. Emellett kétrendbeli rablásban, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélésben találták őket bűnösnek. - részletek:
Pető Zsolt mint társtettes, Kiss István részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, Kiss Árpád részben mint tettes, részben mint társtettes, részben mint bűnsegéd bűnös a gyilkosságsorozatban.
A negyedrendű vádlott Csontos Istvánt 13 év börtönbüntertésre ítélték, őt bűnsegédként találták bűnösnek, és nem bocsátható feltételes szabadlábra. A büntetését mind a négy vádlott fegyházban fogja letölteni, valamennyiüket tíz évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
Augusztus 21-én lesz 4 éve, hogy a vádlottak börtönben, előzetes letartóztatásban vannak. Csontos István esetében ez beleszámít a büntetésébe.
A büntetőeljárás összköltsége 107 millió forint, ebbők Kiss Árpádra 34, Kiss Istvánra 32, Pető Zsoltra 31, Csontos Istvánra 6 millió jut.
Tudósítónk szerint a vádlottak érzelemmentes, merev arccal hallgatják a bírót. Az ítéletet zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben olvassa fel Miszori László tanácsvezető bíró. Az indoklás órákig fog tartani.
A perre az áldozatok rengeteg rokona jött el, sokan be sem jutottak a terembe. A tárgyalás elején behallatszott, ahogy a kint rekedtek a teremőrökkel vitatkoznak.
Az állam ellen is indulhat még per
Közel két és fél éve tartó tárgyalássorozat ér ezzel véget, de az ítélet nem jogerős. A folytatás nemcsak a másodfokú büntetőper lesz, hanem polgári peres, kártérítési eljárás is várható. Jó esély van rá, hogy az áldozatok hozzátartozói az államot is beperelik a cigánygyilkosságok, a nyomozás során elkövetett hibák miatt. Az egyik sértetti képviselő szerint életek múlhattak ezeken a hibákon: ha korábban látókörbe kerültek volna a gyilkosok, az utolsó áldozatoknak nem kellett volna meghalniuk.
A támadássorozat a galgagyörki támadással kezdődött 2008. július 20-án. Az első gyilkosságot Nagycsécsen követték el 2008 november 3-án. Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön a 28 éves Csorba Róbertet és 4 éves kisfiát lőtték agyon. Tiszalökön 2009. április 22-én lelőtték az 54 éves Kóka Jenőt. Az utolsó támadás 2009. augusztus 22-ről 23-ra virradóra történt Kislétán. Ekkor meggyilkolták az ágyában alvó 43 éves Balogh Máriát, 13 éves kislányának pedig maradandó sérüléseket okoztak.
Védelmi taktikák
A négy vádlott egyike sem ismert el egyetlen olyan bűncselekményt sem, amely halállal végződött. A testvérpár, a harmadrendű Pető Zsolt és a negyedrendű Csontos István más-más taktiktát választott.
Csontos úgy döntött, hogy terhelő vallomást tesz a társaira. A biztonsága érdekében őt egyedül másik börtönben is helyezték el az előzetes idejére, mint a többieket. Csontos azt állította a bíróságon, hogy ő a tiszalöki támadás előtt nem tudott arról, hogy gyilkosság készül, azt hitte, vadászni mennek, később pedig fenyegetve érezte magát és családját, ezért engedelmeskedett. "Védencem egyszerű átlagemberként egyik pillanatról a másikra csöppent bele Magyarország legsúlyosabb gyilkosságsorozatába" - bizonygatta az ügyvédje. Csontos István volt az egyetlen, aki igazán kihasználta, hogy beszélhet az utolsó szó jogán. Róla "mint emberről" szerinte azt kell tudni, amit az édesanyja nyilatkozott korábban a sajtónak: bűnös, de nem bűnöző.
A másik három vádlottnak maguk a nyomozó hatóságok adtak a kezükbe eszközt a védekezésre: az olykor egészen elképesztő eljárási hibák széles tárházát.
Kezükre játszottak a hibák
A bíróságon a négy vádlott közül a harmadrendű Pető Zsolt passzív volt. Abban bízott, hogy akkor jár a legjobban, ha makacsul hallgat. Még annyit sem ismert el az ellene felhozott vádakból, mint a Kiss testvérek. Végig következetesen tagadott mindent, és nem volt hajlandó vallomást tenni. Az ügyvédje a bizonyítékok megkérdőjelezésére koncentrált, védőbeszédének alapgondolata az volt, hogy az ügyészség dolga kétséget kizáróan bizonyítani a bűnösséget, és ha ez nem sikerül, akkor a vádlottat fel kell menteni. Az utolsó szó jogán annyit mondott: "ártatlan vagyok, a bűncselekményeket nem követtem el".
A K-testvérek egyes vádpontokban elismerték a bűnösségüket, de tagadták, hogy ölni akartak volna. Állításuk szerint csak olyan támadásokban vettek részt, amelyeknél nem volt halálos áldozat, a roma lakosság megfélemlítése és figyelemfelhívás volt a céljuk. Kiss István ügyvédje igyekezett kisebbíteni védence szkinhed múltjának jelentőségét. Kiss Árpád ügyvédjének védőbeszéde majdnem egy teljes napon át tartott, de alibiről nem volt benne szó, se arról, hogy a vád állításaival szemben mi volna a valóság. Az ügyvéd mindent arra tett fel, hogy a sokszor csapnivaló nyomozás hibáira hivatkozva szétbombázza a védence ellen szóló bizonyítékokat.
A hibák súlyosságáról sokat elárul, ami például Tatárszentgyörgyön történt. Ott több mint 12 óra eltelt a bűncselekmény után, mire elkezdődött a helyszíni szemle, teljesen összejárták a helyszínt. A halál okaként ott először füstmérgezést állapítottak meg, az áldozatok testén lévő sebekről pedig azt mondták, hogy a lehulló gerendákból kiálló szögek okozták azokat.
Nyitott kérdések - Biztosan vége van?
A több mint 160 tárgyalási nap jó része azzal ment el, hogy a bíró megpróbálta korrigálni az eljárási hibákat, pótolni a hiányosságokat, ahol lehetett. De hiába a két és fél év, a 209 tanú, a 43 szakértő, maradtak nyitott kérdések.
A legfontosabb, hogy nem volt, ami eloszlassa a kételyt: talán nem állítottak bíróság elé mindenkit, akit kellett volna. Nem kaptunk választ az esetleges felbujtók, támogatók létezésére. Most sem tudni, honnan volt pénzük a jómódúnak távolról sem mondható vádlottaknak eszközökre, lőszerre. Azt sem sikerült kideríteni, ki volt az a titokzatos negyedik ember, aki a Kiss testvéreken és Pető Zsolton kívül ott volt a besenyszögi vadász kirablásnál, amikor a fegyvereket beszerezték. Az ügyész a vádbeszédben tényként kezelte, hogy volt egy máig ismeretlen társuk.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata lenne, hogy fellépjenek a szélsőséges nézeteket valló, erősödő csoportok ellen. A Nemzetbiztonsági Szolgálat azonban a romagyilkosságoknál kudarcot vallott. A későbbi vádlottak a hivatal látókörében voltak. Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága utólagos vizsgálata azt állapította meg, hogy "a magyar kriminalisztika eddigi legsúlyosabb bűncselekmény-sorozatával" összefüggésben jelentős szakmai hibák és hiányosságok voltak a hivatal működésében.
Janecskó Kata, index
