A Szeretetláng lelki gyógyító hatása Kindelmanné Erzsébet asszony életében - 3. rész
Isten ingyenes és mindent megelőző szeretetének a megértése, megélése minden lelki gyógyulás alapja és központja. Hogy milyen nagy szükségünk van nekünk erre, azt jól mutatja, hogy még Jézus Krisztusnak is szüksége volt az Atya ingyenes és mindent megelőző szeretetének emberi tapasztalatára!
Amikor tizenkét éves korában elmegy a szüleivel a templomba, úgy megragadja őt annak felismerése, hogy Isten nem valami távoli „Seregek Ura”, hanem az ő személyes apukája, az Atya, hogy ott ragad a templomban. Amikor pedig megkeresztelkedik a Jordánban, égi szózat hallatszik, az Atya tanúságtétele a Fiú mellett: „Te vagy az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm!” (Mk 1, 11) Az átváltozás hegyén – Jézus végső önfeláldozása előtt - a tanítványok ugyanezt hallják: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” (Mk 9, 7)
De Jézus maga is így hivatkozik önmagára a példabeszédben, ahol előre elmondja, hogy meg fogják ölni: „Akkor így szólt a szőlő gazdája: Mit tegyek? Elküldöm szeretett fiamat, őt talán meg fogják becsülni.” (Lk 20, 13)
Hasonlóképp nevezik az égiek Erzsébetet szeretett lányuknak, aki szeretettel válaszol az ő szeretetükre. Jézus újra és újra átelmélkedi vele az egyesülés imáját, és időnként úgy elárasztja választottját szeretetével, hogy azt Erzsébet szavakba sem tudja önteni.
Íme egy példa, ahol Jézus az egyesülés imájának egy részletét magyarázza, s közben szabadítja őt a teljesítmény-kényszer rabságából és bevezeti ingyenes szeretetébe:
„A mi elménk gondolata mindig egy legyen. Szeresd ezt az imát, melyre azért tanítottalak meg, hogy minden szavába akkor és úgy fogóddz bele, hogy mindenkor megtaláld az erőt, melyre lelkednek szüksége van. Leányom! Higgy! El ne tántorítson semmi! A Belém vetett hit és bizalom fog üdvözíteni. Nem a te erőlködésed csupán, mert a Belém vetett hit és bizalom nélkül bizony valóban gyengécske vagy. De hisz éppen azért választottalak ki téged égi közléseink eszközéül, hogy lássa a világ az isteni akarat érvényesülését, melyet csakis a gyengék által akarunk nyilvánosságra hozni. Én a természet rendjét nem bontom és nem függesztem fel körülötted. Ezt az Én isteni bölcsségem és az ügy szükségessége szerint cselekszem. A gonosz kísértése, mellyel lelkedet és elmédet zavarja, ne térítsen el a Belém vetett hit és bizalom útjáról. Bármily gyengének is érzed magad, az nem baj, mert sem gyengeséged megnyilvánulása, sem állandó erőlködésed nem juttatja célhoz ügyünket. Csupán rejtett alázatosságod az, mely (az) egyetlen és fő eszköz kezedben, mely segíti az ügyet érvényre jutni.”
Isten ingyenes szeretetéről biztosítja Erzsébetet, de mint jó apa, motiválja is gyermekét a feladat elvégzésére:
„Az Úr Jézus erről beszélgetett: Kislányom, tudod milyen nagy az olvasók tábora? Sokszor és sokat olvasnak szent tanításomról, de nem érnek el vele semmit. A lámpafény, a napfény csak a betűket világítja meg. Értelmét csak azok fogják fel igazán, akik Hozzám jönnek. Én isteni fényességemmel az Előttem leboruló léleknek átadom Istenségem értelmét, és ezáltal felér majd elméjükbe az Én örök óhajtásom, mely a lelkek megmentése. Akarjatok részt venni az Én megváltó munkámban! Ez legyen életetek legfőbb célja, mely az egyetlen érték, amit Elém hozhattok. Ragadjatok meg minden alkalmat és módot a lelkek megmentésére! Ezért fáradozzatok! Tudod, mit olvastál egyszer. Ha minden ember csak egyetlen lelket mentene meg, nem volna elkárhozott.
S amint az Úr Jézus befejezte szavait, a Szűzanya szólt hozzám fájdalmas szavaival: Kislányom! Én akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is Velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja.
És míg e szavakat mondta, az én lelkemben is fokozta Szívének fájdalmát.”
Szüksége van Erzsébetnek erre az átölelő szeretetre, belső motivációra, a lelki gyó-gyulásra és megerősödésre, hogy a feladat nagysága össze ne törje. Jézus Krisztus és a Szűzanya küldetése ugyanis szinte felfoghatatlanul nehéz. Kapcsolatok nélkül, diploma nélkül, mindenféle befolyás nélkül kell helytállnia, megértenie és elfogadtatnia az égi közléseket. Kit ne fogna el szorongás, ki ne érezne kisebbrendűséget ilyen helyzetben?
Ráadásul az az életforma, amit Jézus és Mária kér a nagy mű elindításához, csak még tovább nehezíti napjait. Szinte állandó böjt és önmegtagadás, szentségi fegyelem, külön imaórák, virrasztás – egyszóval a tisztulás és életszentség útjának radikális végigjárása, hogy Erzsébet asszony alkalmas edénye legyen a nagy kegyelemnek, s ő maga is élő Szeretetlánggá váljon.
A tisztulás útja azonban egyben a gyógyulás útja is, amely az önismeret elmélyülését is jelenti. Ennek az erős és határozott asszonynak mindez a gyöngeség, tehetetlenség és kiszolgáltatottság elfogadását is jelenti.
Ahogy a Lelkinaplóból származó idézetben olvashatjuk, az égiek radikálisan szembe-sítették Erzsébetet saját erejének és határo-zottságának a vadhajtásaival is, amelyek eddigi életében ugyan segíthették, ám most mégis gyógyulnia kell belőlük:
„Az Örök Atya tudja, milyennek teremtett. Ismeri erőszakos, rossz természetedet. Ezt át kell alakítanunk.”
Íme az átalakítás munkája:
„Alázatosságod oly nagy legyen, hogy a jóság és szeretet áradjon azokra, akikkel érintkezel. Kislányom, mi mindig együtt leszünk. Csak kérd mindenkor Szűzanyánkat, tartson meg téged rejtett alázatosságban. Tanulj meg minden felebarátod nyelvén úgy szólni, hogy beszéded által Hozzám vezesd őket. Szeretetet Tőlem kérj, Belőlem meríts! Az áldozatokat szünet nélkül meg kell hoznod, mert ez lendítőkerék a cél elérésére. Az Örök Atya tudja, milyennek teremtett. Ismeri erőszakos, rossz természetedet. Ezt át kell alakítanunk. Az Én Szívem szerint erőszakot csak a rosszal szemben használhatsz ezentúl. De ne csüggedj! Nézz fel Rám bizalommal, és kérj sok-sok kegyelmet! Leánykám, családod körében légy égő áldozat. Különösen a kis, jelentéktelen áldozatokat hozd meg, és jöjj Hozzám, mert elhagyottan szenvedek! Ne aggódj amiatt, hogy csak kis dolgokat tudsz cselekedni. Nem áll ez jól neked, maradj csak egészen kicsinek! Oldódj fel Bennem, mint csepp víz a borban.”
Már a naplóírás sem könnyű feladat a kiválasztottnak. Ebben is sérült, önmagát tanulatlannak tartja és alkalmatlannak erre a munkára – ebből is gyógyulnia kell:
„Még a múlt héten történt ez, de én olyan nehéz író vagyok. Pedig már tavaly elhatá-roztam, hogy ebben az évben szorgalmasabb leszek, és nem hagyom az Úr Jézus szavait leíratlanul. De van idő, amikor arra gondolok, hogy az Úr Jézus ezt nekem mondta, és másoknak bizonyára mást mondana. Ő azonban megkért, hogy írjam csak le szavait, mert másnak is kegyelmet osztogat általam, és legyek én a munkatársa ebben is. Megvallom, mivel kevés iskolám van, nemcsak az írás könnyedsége nem énem, hanem a helyesírás sem ismert előttem. Ezek miatt aztán állandó gátlásaim vannak, hogy mindent papírra vessek. Emlékezetemben sok mindent elraktározok és megjegyzek magamnak. De ez évtől lehetőleg igyekszem mindent megírni.”
Részlet Sípos (S) Gyula: Belső gyógyulás a Szeretetláng által című, most megjelent füzetéből
