Elfogy a hó az európai sípályákon
Néhány adat hőmérsékletről, hóvastagságról és a síelési idényről:
Újranyitják a clevelandi magyar Szent Imre-templomot
Hazánkat is fenyegetheti vízhiány
A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti - derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.
Szép új világ - eltüntetik a focicsapatok a címereikből a keresztet
A norvég főváros 95 százalékkal akarja csökkenteni a károsanyag-kibocsátását
"Oslo lakosaival és a gazdasági élet szereplőivel együttműködve azon fogunk dolgozni a következő 11 évben, hogy felszámoljuk a város még megmaradt szén-dioxid-kibocsátó forrásait" - jelentette be Raymond Johansen, a norvég főváros polgármestere.
Erdő Péter: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal
Ferenc pápa: Csak az úton járó, fejlődő hit tudja megvilágítani az élet éjszakáit!
A Szentatya augusztus 11-én a déli Angelus elimádkozásakor először a virrasztásról szóló jézusi tanításról elmélkedett, utána pedig a genfi egyezmények hetvenedik évfordulójáról emlékezett meg. Ferenc pápa lefordított beszédét teljes terjedelmében közöljük.
Dicsőítő imanap Budaörsön
Isten nevének felmagasztalására nyitott dics?ít? imanapot tartanak április 20-án 17 órától 20 óráig az Imádás Házában (Budaörsön (Kamaraerd?), Kismartoni u 43. sz) Program:
Holokauszt emléknap - Élet menete
Radikálisan megnövelhető a napelemek hatásfoka
Az amerikai Rice Egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert arra, hogy a napelemek a fény mellett a termikus sugárzást is hasznosítani tudják, és ezáltal jelentősen megnövekedjen az áramtermelő képességük. Gyakorlatilag elkapják azt a hatalmas hőmennyiséget, amely egyébként csak a légkörbe kerülne.
Negyvenezer éves település nyomaira bukkantak 3500 méteren
Kevés levegő, erős UV-sugárzás, extrém hőmérséklet-ingadozások és művelhetetlen talaj: az élet a magashegységek szélsőséges körülményei között igencsak megterheli az emberi szervezetet. A kutatók emiatt sokáig úgy vélték, hogy az emberiség csupán nem olyan régen kezdett el 2500 méter feletti magasságban letelepedni. Az elmúlt évek régészeti felfedezései azonban azt mutatják, hogy a magashegyi területeken való letelepedés az eddig véltnél korábbra nyúlik vissza.
