Sarlatán-bolygó
Ki vásárolna meg egy olyan ételt, ami ugyan szemre szép, reklámozzák is, csak épp nincs benne semmilyen tápanyag? Értelmes ember biztos nem (bár azt el tudom képzelni, hogy ez lesz a legújabb drága pénzért megvehető fogyókúra-őrület). Hogy mennyire visszabolondult a világ, az abból is látható, hogy újra „bevesszük” a hatóanyag nélküli „gyógyszereket”, Isten nélküli hiteket, teljesítmény nélküli sztárokat és program nélküli politikusokat…
Sarlatánnak, csalónak neveztük egykor az olyan embereket, akik megalapozott tudás nélkül, személyes vonzerejükre és/vagy jól hangzó szlogenekre építve különböző kegyszerekkel és vegyszerekkel becsapták az embereket. Ma üzletembereknek, alternatív gyógyászoknak, politikusoknak hívjuk őket. Egykor nyomoztak utánuk, eltiltották őket a tevékenységüktől, a társadalom megvetése és börtön várt rájuk. Most azért nyomoznak utánuk, hogy címlapra tehessék őket mint sikeres embereket, bátorítják őket mert pénzt „termelnek”, megbecsültség és trónszék vár rájuk.
Teljesen egyértelmű, hogy a homeopátiás szerekben nincs semmilyen hatóanyag – mégis felírhatják őket az orvosok, árulhatják a patikák, mindenki tetemes hasznot zsebelhet be rajta, kivéve a gyanútlan beteget, akit átvernek. (Vajon mit szólnának, ha én egy kiló cukrot dekánként aranyárban árusítanék, mert abban csodálatos varázslat folytán – a titkot ismerem, jó pénzért azt is tovább adom -, gyógyító erő rejlik? Attól félek, sokan bevennék ezt is…) Ja, hogy ez erkölcstelenség és csalás? Ki érdekel?
Teljesen egyértelmű, hogy a különböző kristály-, szín-, illat-, urina- (köznapi nevén vizelet) és egyéb ezoterikus és „természetgyógyász” terápiákban semmi megnevezhető, vizsgálható hatóanyag nincs. Ettől persze még néven nevezik, sőt csodálatos neveken, amikben a kozmikus energiától kezdve a belső megvilágosodásig, harmóniáig, egyensúlyig minden megtalálható – és semmi sem igaz. Szépen hangzó hablaty, emberek becsapására szolgáló pénztermelő hazugság – de kit érdekel?
Még ennél is tovább megy a vallási sarlatánság, minden összekeverése mindennel, jó pénzért, itt a bolondok hajóján. Jó példa erre a nyugati reinkarnáció-zagyvaság. A régi keleti ember hite szerint az lét-körforgás, a karma törvénye, a reinkarnáció köre a legnagyobb szenvedés! A vallásos törekvés arra irányult, hogy ebből a karmikus körből valahogy kitörhessen. Mi lett ebből mára nekünk? A reinkarnáció örömhíre, azaz tovább élhetek, örökkön örökké… Olyan apróságok, mint hogy a reinkarnáció tana tagadja a személyiséget (ki is él akkor örökké?), hogy ellene mond a szeretetnek (csak személy szerethet személyt) - kit érdekel, amikor ilyen könnyen elhessenthetem magamtól az élettel és halállal való szembenézést?
Jézus Krisztus szerint Isten személy, aki személyesen szeret minket személyeket (önazonosságunk van), egyszer élünk – ezért kell felelősséget vállalnunk -, halálunk után pedig ítélet jön és vagy mennyek országa (esetleg a tisztítótűzön keresztül), vagy pokol. Jézus meg a „guru” nem lehet ugyanolyan „nagy tanító” – vagy egyik, vagy másik…
A világ lassan nem egyértelmű és sokszínű lesz, hanem elmaszatolt és kétszínű. Ebben benne vannak a tolerancia nevében a keresztényeket üldöző liberálisok éppúgy, mint a keresztény cimkét magukra aggató gyűlölködők. Kirakatpolitikusok, a világ megmentését abortusszal és eutanáziával segíteni kívánó milliárdosok, mindenoldalú mutyipártiak. A mindent elmaszatolók, akik az éremnek csak a számukra kedvező és veszélytelen oldalát szeretnék látni.
Az éremnek azonban két – egymással szembenéző - oldala van. Ha az egyik oldalt meg akarom kapni, akkor a másikkal is számot kell vetnem. Ha hiszek az Igazságban, akkor meg kell neveznem a Hazugságot is. Ha elfogadom az értelmes gondolkodás és a tudományos megismerés (oh, keresztény Európa!) igazságait – a mérnököket, orvosokat, kerékpárt és villanylámpát -, akkor egyben tagadnom is kell, például az ezoterikus butaságokat (akkor is, ha az épp a világ rajongásának tárgya). Ha elfogadom Jézus Krisztus tanítását, akkor egyben tagadnom kell azt, ami ennek ellene mond.
Ráolvasással nem lehet meggyógyítani a világ bajait. Ha nem akarunk, nem merünk dönteni, ha szeretnénk elmaszatolni a dolgokat, szeretnénk jó fiúk lenni mindenki előtt – akkor ennek az árát előbb-utóbb mindannyian keservesen megfizetjük.
(Egy régebbi írásban közzé tettem egy megvallás-megtagadás listát, itt olvasható: http://szeretetfoldje.hu/index.php/eheti/3659-doentes-megvallas-es-megtagadas)
Sípos (S) Gyula, www.szeretetfoldje.hu