Megdőlt az áramfogyasztási rekord - jól szerepeltek az alternatív energiaforrások
A markáns lehűlés következtében február 11-én este hat óra körül - , ha nem is sokkal, de megdőlt Magyarország mindenkori áramfogyasztási rekordja. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) hitelesített adatai szerint csütörtökön a 17:45 és 18:00 közötti időszakban az országos rendszerterhelés elérte a 7119 MW-ot, ami újabb történelmi rekordnak számít.
Az előző csúcsot 2019. december 5-én regisztrálta a rendszerirányító, ami akkor 7105 MW volt a 16:30 és 16:45 közötti időszakban. Az új rekord felállítása után egy nappal ismét hasonlóan magas, egyébként a régi rekorddal pontosan megegyező értéket mértek (7105 MW), de a hasonlóan alacsony külső hőmérséklet ellenére pénteken nap közben jelentősen kisebb volt a terhelés az egy nappal korábbinál.
Ez nagyrészt a derült időben alaposan belehúzó, egyre nagyobb (2020 szeptemberében már 640 MW) magyar háztartási naperőmű kapacitásnak volt köszönhető, melyek termelése tehát nagyban tehermentesítette az országos rendszert.
Az új rekord egyben azt is jelenti, hogy az ezredforduló óta mintegy negyedével, közel 24 százalékkal nőtt a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelése. 1990-ben, a szocialista nagyipar végóráiban még 6500 MW fölött alakult a csúcsterhelés, előbbi összeomlását követve azonban a csúcsterhelés is nagyot esett, hogy aztán majd csak a 2000-es évek második felében érje el ismét ezt a szintet. Ezt követően a világgazdasági válság hazai hatásai következtében ismét visszaesés, illetve stagnálás jött, így csak a 2010-es évtized második felében sikerült tartósan meghaladni az 1990-es értéket.
Az országos villamosenergia-igény biztosítása a rekord idején sem volt veszélyben, ugyanakkor érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy az adott időszakokban milyen forrásokból sikerült kielégíteni a keresletet. Ehhez ismét a Mavir adatait hívjuk segítségül. Ezekből az derül ki, hogy Magyarország villamosenergia-ellátásának legnagyobb részét a csütörtök esti csúcsdöntés idején külföldi erőművek biztosították: az import 37-38 százalékkal részesült az ellátásból, és egy nappal később hasonlóan jelentős volt a szerepe. Összevetésül, 2020-ban egész évben valamivel 25 százalék felett alakult az átlagos behozatali arány. A magyar energiastratégia célja, hogy 2030-ra 20 százalék alá csökkentse az importfüggőséget.
A legnagyobb hazai forrás a Paksi Atomerőmű volt közel 24 százalékkal, a felpörgetett gázerőművek termelése több mint 22 százalékos súlyt képviselt, míg ezektől jelentősen elmaradva, nem egészen 5 százalékkal vették ki részüket az ellátásból a Mátrai Erőmű nagyrészt lignites blokkjai, közel 4 százalékkal a szélerőművek és kevesebb mint 2 százalékkal a biomassza-erőművek. Jól látszik, hogy míg a csütörtökön a borús idő miatt a naperőművek termelése nap közben is minimális volt, pénteken már a hazai termelés igen nagy részét ezek adták. A napenergia valós részaránya azonban a jelzettnél is magasabb volt, mivel a termelési adatok a háztartási napelemek termelését nem tartalmazzák.
Az adott időszakban a Paksi Atomerőmű a Mavir adatai szerint 1690 megawatton termelt, közel 83 százalékos teljesítménykihasználással. Az átlagosan 90 százalék feletti kihasználáshoz képest alacsonyabb értéket az magyarázza, hogy az atomerőmű 1. blokkján éppen ekkorra időzített tervezett karbantartást végeztek a szakemberek, akik a munkálatok idejére a blokkot 50 százalékkal leterhelték, mielőtt péntek reggelre ismét 95 százalékosra nőtt volna az erőmű kihasználása. A második legnagyobb hazai erőmű, a Mátrai Erőmű a rendszerterhelési csúcs megdöntése idején körülbelül 35 százalékos kihasználtsággal termelt, ugyanakkor a naperőművek termelése elhanyagolható volt, ami persze nem meglepő, hiszen napnyugta után körülbelül egy órával jártunk ekkor.
Rendkívül magas kihasználtsággal szerepeltek viszont a magyarországi szélerőművek. 330 megawattos beépített teljesítményüket figyelembe véve a 270-280 MW közötti termelésük gyakorlatilag a Paksi Atomerőművel megegyező teljesítménykihasználtságot jelentett. A csütörtöki, gyakran viharos szélben egész nap nem esett 250 MW (75 százalék körüli kihasználtság) alá termelésük, de kora délután tartósan 300 MW körül alakult, ami 90 százalékos kihasználtságot és idei csúcsot jelent. Hogy ez milyen kiemelkedő érték, azt jelzi, hogy a MEKH adatai szerint 2019-ben 24,75 százalék volt éves átlagos kihasználtságuk. Az új rekord megszületése utáni napon, a közel olyan magas rendszerterhelést hozó péntek estén már csak 23 százalék körüli kihasználtságot mutattak a hazai szélerőművek.
(portfolio.hu)
