A kínai kormány keresztutat rombolt le Honan tartományban
Az új kínai pártfőtitkár elnyomó intézkedések sorát vezette be a keresztények ellen. 18 éven aluliak törvényesen még egyházi épületbe sem léphetnek be...
A Kína Honan tartományában található Kármelhegyi Miasszonyunk-kegyhely kedvelt zarándokhely a katolikusok körében, 1903-as alapítása óta már ezrek fordultak meg itt, és járták végig imádkozva a keresztutat Most azonban, június 5-én este a helyi hatóságok eltávolították a kegyhelyhez tartozó keresztút Krisztus-képeit, miután néhány héttel azelőtt felszólították Joseph Csang Jin-lint, Vejhuj (Anjang megye) püspökét, hogy távolítassa el a keresztutat. A döntésüket nem indokolták meg.
A keresztutat múlt keddről szerdára virradó éjjel rombolták le, mondta Csang püspök, amikor „markológépek és kisteherautók érkeztek a környékre az éj leple alatt, mert a hatóságok attól féltek, hogy nappal túl sok keresztény tartózkodik a templom környékén” – olvasható az UCA News ázsiai katolikus hírportálon.
Helyi szerzetesnővérek videóra vették és fényképeket is készítettek a rombolásról, és azokat különböző chatcsoportokban megosztották, így örökítve meg a vandalizmust. Egy szerzetesrend információi szerint a kommunista párt ezzel példát akart statuálni, mondván, hogy a kormány „eltűri a katolicizmus létezését, de fejlődni nem engedi”.
A – Tiencsiacsing községben található – Kármelhegyi Miasszonyunk-kegyhely Honan tartomány egyetlen zarándokhelye. A kegyhely Stefano Scarella püspök (Külmissziók Pápai Intézete) kezdeményezésére jött létre, aki 1884-től haláláig, 1902-ig Észak-Honan apostoli helynöke volt. Scarella a kegyhelyet Szűz Máriának ajánlotta, hálából, amiért megoltalmazta a misszionáriusokat a boxerlázadás idején.
A kegyhely július 16-án tartja éves ünnepét, amire korábban zarándokok ezrei indultak útra a közeli Hopej és Sanhszi tartományokból. 1987-ben a kormány betiltotta a nagyobb zarándoklatokat, és a zarándokok számát háromszázban maximálta.
Annak ellenére, hogy a kegyhely régóta szerves része a tartomány életének, a mostani vandalizmus után bizonytalanná vált a jövője.
A Kármelhegyi Miasszonyunk-kegyhely megrongálása a vallásszabadság elleni támadások sorába illeszkedik. Tavaly ősszel ugyanebben a tartományban egy protestáns templomot bontottak le, februárban pedig Honan tartomány városaiban betiltották a vallásos anyagok terjesztését.
A kormányzat eltávolíttatta a kereszteket is a katolikus templomokról Honanban, abban a tartományban, amelyben egy 2009-es kutatás szerint valószínűleg a második legnagyobb keresztény közösség él Kínában, mintegy 2,4 millió fő. Az Egyház által működtetett óvodákat az állam szintén átvette, majd bezárta minden további indok nélkül, egy egykori püspök sírját pedig megszentségtelenítették.
Honan tartomány tíz egyházmegyéjéből nyolc ellen komoly szankciókat vezettek be, mióta Vang Kuo-seng lett a kommunista párt főtitkára a tartományban márciusban.
Csöcsiang tartomány szintén a helyi keresztényellenes kormányzat látóterében állt egy ideig. Ugyancsak hallottunk híreket templomok lerombolásáról és keresztek eltávolításáról Sanhszi tartományban és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.
Egy a vallásszabadságért küzdő amerikai bizottság 2018 áprilisában közzétett jelentése a kínai helyzetet különösen aggasztónak találja. Ezt a címkét azok a külföldi kormányzatok kapják meg, amelyek előmozdítják vagy tolerálják a vallásszabadság „szisztematikus, folyamatos és példátlan” megsértését.
Áprilisban a kínai kormányzat egyik vallási ügyekkel foglalkozó tisztségviselője azt mondta, hogy a kormánynak a püspökök kinevezésébe való beavatkozása nem nevezhető a vallásszabadság megsértésének, hiszen Kínában a vallásokat „át kell alakítani a szocialista társadalom igényeinek megfelelően”.
Hszi Csin-ping elnök, akit márciusban hivatalának élethosszig tartó viselésével bíztak meg, nagyobb állami felügyeletet és kevesebb külföldi befolyást sürgetett a vallásokat tekintve Kínában. Február elsején új szabályozások léptek életbe, melyek szerint 18 év alattiak törvényesen nem léphetnek be egyetlen egyházi épületbe sem.
Az év elején olyan hírek is szárnyra kaptak, miszerint a Szentszék nagyon közel volt a kínai kormánnyal való megállapodáshoz a püspökök kinevezésével kapcsolatban.
Az Egyház Kínában két részre szakadva él: egyrészt létezik a földalatti katolikus egyház, másrészt pedig a hivatalosan elismert Kínai Katolikus Hazafias Szövetség. Minden Peking által elismert püspök tagja kell hogy legyen ennek a szövetségnek, amely a Kínai Kommunista Párt közvetlen felügyelete alatt áll.
Fordította: Koszoru Péter
Forrás: Catholic News Agency
Magyar Kurír
