Jegyzetlapok 47. Győzelem a pogány istenek felett – Szűz Mária, a Boldogasszony
A keresztény nyelvekben általában Máriát Szent Máriának hívják. Hazánk a kivétel, nálunk a szüzesség és anyaság látszólag kibékíthetetlen ellentéte összekapcsolódik a Szűz Mária névben (lásd még az istenparadoxonokat). Ez népünk lelki érzékenységét mutatja, ami megjelent őseink pogány Boldogasszony kultuszában.
Ez egyszerre volt a termékeny asszonyiság megtestesítője (és a maszkulin, férfias törzsi élet és hierarchia ellenpontja és szelídítője), a mennyekbe felvett Szűzanya létének megsejtése, de közben egy, a „levegőégben lakozó fejedelemségek és hatalmasságok” közül való bukott szellem megnevezése is, amelyek a Szentírás tanúsága szerint máig uralkodnak a népek felett és befolyásolják azok életét. Amikor népünk felvette a kereszténységet, és Jézus Krisztus győzött a gonoszság felett, e bukott szellem helyét foglalta el a Szűzanya, mint égi pártfogónk. Ennek jele az, hogy a kultúránkban a Boldogasszony kifejezés – megint csak, egyedülálló módon -, a Szűzanya elnevezése, s így az ő tisztelete Istenhez vezet minket, és egyben beteljesíti Mária imáját: lám, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék...
Sípos (S) Gyula (szeretetfoldje.hu)
