Jegyzetlapok 36. (Ölni)
Nehéz megölni egy embert szemtől szemben, ha valamennyire is egészséges a lelkünk. Le kell győzni a lelkiismeretünket, indulatba kell jönnünk, ki kell fordulnunk önmagunkból. A csaták előtt is ezért kellettek a harci dalok, illetve az a dresszúra, a fegyelem és ölés begyakorlása a gyakorlóterepen, hogy az átnyomja a harcost a lélektani határon, "lélektelenné" tegye. (Még így is - olvasom egy szakértő írásában -, a katonák több, mint harmada az ellenség fölé céloz, illetve vaktában lő...)
Minél messzebb van tőlem a másik ember, illetve minél személytelenebbé válik számomra, annál könnyebb megölni. Meghúzni a ravaszt egy távoli célpontra könnyebb, mint szemtől szemben szúrni. Bombát kioldani még könnyebb. Egy szobában ülve számítógép előtt drónnal megölni egy másik embert, az a legkönnyebb, közben még pizzát is ehetünk.
Társadalmunk pedig egyre személytelenebb, kultúránk pedig egyre erőszakosabb - ha meghosszabbítjuk ezt a két vonalat, az hová vezet?
Sípos (S) Gyula, szeretetfoldje.hu
