EGY KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA
A Szeretetláng közösségi házban most látható a Kisgrafika Barátok Körének karácsonyi ex libriseiből nyílt kiállítás. Alkotóközösségünk oszlopos tagja, Tari Zsuzsa ebben az írásában bemutatja nekünk a műfajt és az alkotókat (a kiállítás egész decemberben megtekinthető a közösségi termünkben):
A „Kisgrafika Barátok Köre” Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület (KBK) civil országos szervezet székhelye a mindenkori titkár/ügyvezető lakhelye. Ezt a tisztséget én (Antalné Tari Zsuzsanna) töltöm be, tehát a KBK a törökbálinti civil egyesületek listáját gyarapítja. A KBK 1959-ben alakult meg ex libris gyűjtőkből és művészekből, tagjaink száma 130. 1966 óta tagja vagyunk az exlibris-barát egyesületek nemzetközi szövetségének (FISAE) is. Negyedévenként jelenik meg a Kisgrafika című szakfolyóiratunk, változatos tartalmával, sok kisgrafikai illusztrációval tájékoztatja olvasóit a magyar és nemzetközi kisgrafikai életről, művészekről, kiállításokról.
Mi is az ex libris, mit is nevezünk kisgrafikának?
A könyvnyomtatás feltalálása óta sokszorosító eljárással készült díszes kivitelű lapot ragasztottak a könyvtábla belső oldalára. Ennek latin nyelvű szövege az EX LIBRIS, azaz az ÉN KÖNYVEM. Ezért ezeket a rajzolt, szép kis grafikákat ex librisnek nevezték el. Magyarul ezt a grafikai műfajt a könyvjegy szó jelenti. Alkotói között már a neves mesterek szerepeltek, mint Albrecht Dürer vagy Hans Holbein.
De a könyvjegyeken kívül hamar sorra kerültek, divatba jöttek a névre szóló egyéb alkalmi grafikák (melyeket aztán akár postán szét lehetett küldeni), ilyenek pl a karácsonyt, újévet vagy más ünnepeket köszöntő lapok, de ide tartoztak a házasságkötést, a gyermekek születését hirdető lapok, és egyéb jubileumokat ábrázoló grafikák, vagy például báli meghívók.
Az alkalmi grafikákat és az ex libriseket gyűjtőnéven kisgrafikáknak nevezzük. Az elnevezés kis méretükre utal, de nem ez a legfőbb jellemzőjük, hanem inkább a tulajdonos személyére, foglalkozására, érdeklődési körére, hobbijaira utaló személyes tartalom. A kisgrafikák leggyakrabban sokszorosító grafikai eljárásokkal (fa- és linómetszet, rézkarc, rézmetszet stb.) készülnek, azaz eredeti grafikai alkotások. A fadúcos nyomtatás a legősibb nyomtatási módszer. A lapok alján rejtélyesnek tűnő betű és számjeleket láthatunk a művész aláírásával. Ezek jelzik, hogy rézkarc, fametszet vagy éppen linómetszet a grafika, valamint hány db nyomtatás készült, és ebből éppen hányadik a lap.
A kiállításunk témaköre:
Mint említettem, alkalmi grafikák akár születésnapi köszöntésre is készülhetnek. Az ádvent az az időszak, amikor várjuk azt a pillanatot, amikor megszületik a Megváltó, vagyis Jézus. Gondolunk–e manapság arra, hogy tulajdonképpen az Ő születésnapját ünnepeljük karácsonykor, másképp fogalmazva azért írunk ma 2023-at, mert Jézus születése az új időszámításunk kezdete?
Kiállításunkra a karácsonyi témakört ábrázoló kisgrafikákat hoztuk, de van néhány újévet üdvözlő lap is.
Az alkotóművészek:
FERY ANTAL 1908-1993 a magyar fametszés nagy alkotója
Nemzetközileg is elismert grafikusunk. Első ízben a magyarok közül őt hívták meg a Malborki Exlibris Biennaléra. Itthon és külföldön is nyertek díjakat fametszetei. Jelszava a német ősnyomdászoké volt: irtsd a feketét (azaz könnyítsd meg a nyomtatást). Ez teszi világossá, érthetővé lapjait.
KÉKESI LÁSZLÓ Szarvas1919-1993.
Grafikus, festőművész, bélyegtervező. Középületek és templomok részére freskókat és üvegablakokat készített, melyek 36 magyarországi templombelsőt és középületet díszítenek. Minden grafikai technikában otthonosan mozgott, itt fametszeteket látunk tőle. 1938-ban részt vett az aranyvonat Szt Jobbot szállító kocsijának kifestésében.
DRAHOS ISTVÁN Budapest, 1895. -1968.
A fametsző művészünk neve a nemzetközi csereforgalom révén már a harmincas évek derekán túljutott az ország határán. Különféle tankönyvek, irodalmi művek, sebészeti szakművek illusztrálására is felkérték. Fametszői ars poeticája: akármilyen csöppnyi alkotás az exlibris, azt bizony meg kell komponálni…”
SÓS ZSIGMOND 1935-
1962-től Németországban élő grafikusunk. Ő az egyetlen, aki nem művészeti főiskolát végzett, hanem a Műszaki egyetem gépészkarán szerzett diplomát. Sose kért tiszteletdíjat, mondván a művészet mindenkié!
STETTNER BÉLA 1928 -1984
1947-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Kmetty János Rengeteg díjat zsebelt be.1960-1963: Derkovits-ösztöndíj; 1966: Munkácsy-díj; 1970: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj; 1971: a Művészeti Alap Képzőművészeti Szakosztályának díja; 1972: érdemes művész; 1982-1983: Szakszervezetek Országos Tanácsa művészeti ösztöndíj. Évekig a Kisgrafika Barátok Körének művészeti vezetőjeként tevékenykedett. Kiállított itthon és külföldön is.
Végül pedig kívánom mindenkinek, hogy örömmel nézze a fent említett művészek tablóit, el lehet gondolkodni azon, hogy nekem is lehet személyre szóló kisgrafikám! Sőt, jó lenne, ha ez a „kézműves” hagyomány újraéledhetne napjaikban, ne csak kézműves kolbászt, csokoládét, süteményt, bort fogyasszunk, hanem kisgrafikát is!
Antalné Tari Zsuzsanna
