Ferenc pápa imája a szenvedő emberiségért
Szeplőtlen Szűz! Remény és aggódás közt ingadozó szívvel jövünk hozzád. Szükségünk van rád, Édesanyánk! De mindenekelőtt köszönetet szeretnénk mondani neked, mert szokásodhoz híven csendesen őrködsz e város felett, mely szeretetének jeleként ma virággal halmoz el téged.
Éjjel-nappal csendesen őrködsz felettünk: a családokon, általad jól ismert örömeikkel és gondjaikkal együtt; az iskolákon és a munkahelyeken; az intézményeken és a közhivatalokon; a kórházakon és az idősotthonokon; a börtönökön; az utcán élőkön; az egyházközségeken és Róma egyházának összes közösségén. Köszönjük tapintatos és állandó jelenlétedet, mely vigaszt és reményt nyújt nekünk.
Tudod, szükségünk van rád, Édesanyánk, mert te vagy a Szeplőtlen Fogantatás! Személyed, létezésed puszta ténye
emlékeztet bennünket arra, hogy nem a gonoszé sem az első, sem az utolsó szó; hogy sorsunk nem a halál, hanem az élet, nem a gyűlölet, hanem a testvériség, nem a konfliktus, hanem a harmónia, nem a háború, hanem a béke.
Felnézve rád megerősödünk ebben a hitben, melyet az események néha keményen próbára tesznek. Édesanyánk, fordítsd irgalmas tekintetedet az igazságtalanságtól és szegénységtől szenvedő népekre, melyeket háború sújt: Édesanyánk, nézz a meggyötört ukrán népre, az erőszak spiráljában vergődő palesztin és izraeli népre!
Szűzanya, ma szemed elé hozzuk azt a számtalan édesanyát, akik – amint veled is történt – tele vannak szomorúsággal: a háborúban vagy terrorcselekményben meghalt gyermekeiket gyászoló anyák, a kétséges reményekkel útnak induló fiaiktól búcsúzó anyák, a függőségek rabságából gyermekeiket kiszabadítani próbáló anyák, a hosszú, súlyos betegségben szenvedő gyermekeik ágyánál virrasztó anyák.
Ma, Mária, szükségünk van rád mint nőre, hogy rád bízzunk minden nőt, aki erőszakot szenvedett, és azokat is, akik még ma is áldozatok ebben a városban, Olaszországban és a világ minden táján. Te egyenként ismered őket, ismered az arcukat. Kérünk, töröld le könnyeiket és szeretteik könnyeit. Minket pedig segíts, hogy a nevelés és a megtisztulás útját járjuk, hogy felismerjük és elutasítsuk a szívünkbe és elménkbe költözött erőszakot, és kérjük Istent, hogy szabadítson meg tőle!
Ó, Édesanyánk, mutasd meg újra a megtérés útját, mert nincs béke megbocsátás nélkül, és nincs megbocsátás bűnbánat nélkül! A világ akkor változik, ha a szívek is változnak; és valamennyiünknek azt kell mondanunk: az enyémmel kezdve.
Ám az emberi szívet csak Isten tudja megváltoztatni az ő kegyelmével: azzal a kegyelemmel, amely léted első pillanatától fogva beborított téged, Mária.
Ez Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak a kegyelme, akit világra szültél, aki meghalt és feltámadt értünk, és akit mindig mutatsz nekünk. Ő az üdvösség minden ember és az egész világ számára.
Jöjj, Urunk, Jézus!
Jöjjön el a te szeretetet, igazságosságot és békét teremtő országod!
Ámen.
Fordította: Tőzsér Endre SP
Magyar Kurír
