Háború
Orosz beismerés: kitört a háború - már egy orosz forrás is osztja az ukrán elnök véleményét, miszerint Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. A kelet-ukrajnai lázadók azt állítják, hogy csak szabadságukat töltő orosz katonák harcolnak az oldalukon. Ülésezik az EBESZ.
Petro Porosenko ukrán államfő szerint Oroszország inváziót indított Délkelet-Ukrajnában - jelentette a CNBC. A hírt egyelőre nem erősítették más hivatalos források, ám az biztos, hogy a régióban kialakult válság tovább eszkalálódott. Porosenko lemondta Törökországi látogatását és összehívta az ukrán biztonsági és védelmi tanácsot.
A Moszkva-barát szeparatisták vezetője, Alekszander Zakharcsenko elismerte, hogy oroszok harcolnak az oldalukon az ukrán hadsereg ellen, ám állítása szerint szabadságon lévő katonákról van szó, akik ahelyett hogy vakációra mentek volna, inkább nekik segítenek. Az erről szóló interjú az interneten jelent meg, amelyet átvett az orosz televízió. Zakharcsenko szerint 4000 orosz önkéntes harcol velük.
Ukrán katonai források szerint a szeparatisták elfoglalták a Savur-Mohyla stratégiai magaslatot. Ezenfelül kezükbe került Novozavoszk városa Ukrajna délkeleti részén, amelytől már csak egy ugrás Mariupol kikötőváros.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési szervezet (EBESZ) rendkívüli tanácskozást kezdett Bécsben.
A legfrissebb hír: Ella Poljakova, Vlagyimir Putyin orosz államfő tanácsadó testületnek tagja úgy véli: Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Amikor az emberek nagy csoportja parancsnokok irányítása alatt, tankokkal és páncélozott szállító járművekkel, felfegyverkezve masírozik egy másik állam területén, azt inváziónak tekintem - fogalmazott a Reutersnek nyilatlkozva. (napi.hu)
Csütörtökön a NATO információi szerint több mint ezer orosz katona hatolt be Délnyugat-Ukrajnába, az ország az EU katonai segítségét kérte.
Nagyjából júliustól kezdve látható trend, hogy az ukrán haderő komoly térnyerést ért el az oroszbarát szakadárokkal szemben, akik április–májusban még jelentős sikereket könyvelhettek el az akkor meg erősen szétzilált ukrán fegyveres erőkkel szemben – világította meg a mostani események hátterét az Origónak Rácz András, a Finn Külügyi Intézet (FIIA) tudományos főmunkatársa. Tavasszal még arra is volt példa, hogy az ukrán haditengerészet frissen kinevezett parancsnoka próbálta dezertálásra bírni az egész flottát – tette hozzá.
Ami a jelen helyzetet illeti, Moszkva stratégiai dilemmája abban állt, hogy az irreguláris hadviselést folytató szakadárok fokozatosan veszítettek el általuk ellenőrzött területeket az ukrán hadsereggel szemben, és ezt a folyamatot a nekik juttatott fegyverek is csak lassítani tudták, megállítani nem. Ahhoz tehát, hogy Oroszország fenn tudja tartani az Ukrajnát gyengítő szakadár mozgalmat, az eddiginél radikálisabb eszközökhöz kellett nyúlnia. A dilemma abban állt, hogy a nyílt katonai beavatkozás a szakadár mozgalmat erősítené ugyan, de a külpolitikai-gazdasági ára nagyon magas lehet – vélekedett a külpolitikai elemző.
Rácz szerint Oroszország a mostani lépésével a második stratégia mellett döntött, mivel teljesen egyértelművé vált, hogy a szakadárok erős külső katonai támogatás nélkül egyébként záros határidőn belül vereséget szenvednének. Magyar idő szerint fél háromkor NATO-források arról beszéltek, hogy az orosz reguláris hadsereg már „több mint ezer fővel” van jelen az érintett területeken. (...)
Csütörtökön felforrósodott a helyzet Kelet-Ukrajnában, mivel a NATO szerint ezer fölé tehető az Ukrajna területén bevetett orosz katonák száma, akik Délnyugat-Ukrajnában törtek előre. Petro Porosenko ukrán elnök elhalasztotta törökországi utazását, és bejelentette, hogy invázió történt országa ellen. Moszkva mindent tagad. Az EU mellé akkreditált ukrán nagykövet az unió katonai segítségét kérte. Litvánia az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, míg Németország újabb szankciók bevezetését követelte Oroszország ellen.
Az ukrán katonák pánikszerű visszavonulásáról írt a The New York Times amerikai napilap azzal a fejleménnyel kapcsolatban, hogy a jelek szerint Oroszország a héten új frontot nyitott Kelet-Ukrajna déli részén. Moszkva tagadja a katonai mozgásokat, ugyanakkor korábban jelezte: nem tűri el az Ukrajna többségében oroszok lakta keleti részén zajló felkelés leverését, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök számára hazájában jelentős politikai kudarccal érne fel – vélekedett a The New York Times. (origo)
Istenünk, kérünk, vess véget ennek a háborúnak! Kérünk, akadályozd meg a harcok kiterjedését, eszkalációját, segítsd elő a tárgyalásos rendezést és hozd el a békét minden érdekelt félnek!
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.