Szomorúság: két negatív rekord hazánkban
A KSH adatai szerint az elmúlt időszakban minden eddiginél kevesebb gyerek született, valamint a kínai hitelfelvétellel újabb magasságba szökött az államadósság, többet költünk adósságszolgálatra, mint az egészségügyre... részletek:
1. Újabb negatív rekord született a magyarországi kórházakban. Mivel a halálozások csak lassan csökkennek, töretlenül fogy az ország népessége.
Idén júniusban csupán 6040 gyermek született, és 8863 fő halt meg Magyarországon – adta hírül előzetes adatait a KSH. Tavaly júniushoz képest a születések száma 17, a halálozásoké 5,9, a házasságkötéseké pedig 14 százalékkal csökkent.
A friss adatok szerint 2024 júniusában 6040 gyermek született, ez 1217 újszülöttel kevesebb, mint 2023 júniusában; 8863 ember vesztette életét, ez 560 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Így a természetes fogyás a 2023. júniusi 2166 fővel szemben az idei hatodik hónapban 2823 fő volt. A hónapban 4946 pár kötött házasságot, ez 789-cel kevesebb a 2023. júniusinál.
A júniusi 6040-es számmal soha nem látott mélységbe zuhant a magyar születésszám. A korábbi negatív rekordot idén április tartotta, amikor az előzetes adatok szerint 6139 gyerek született (azóta ez az érték 6170-re módosult), valamint a 2022. február a maga 6094 újszülöttjével.
Az első féléves összkép így különösen szomorú: január–júniusban 37 898 gyermek jött világra, ez 9,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ezen belül január–márciusban 9,1, áprilisban 3,3, míg május–júniusban 13 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma, mint 2023-ban.
A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke idén január–júniusban csupán 1,36, ami egy évvel korábban még 1,49 volt.
2. A magyar államadósság viszonylag magas az uniós összehasonlításban, különösen a hasonló fejlettségű uniós államokhoz viszonyítva. Ráadásul az előző évek inflációs válsága miatt a forintkamatok az elmúlt években az egekbe szöktek. Emiatt az idén már 3109 milliárd forintot költ a kamatokra költségvetés, holott 2020 előtt ez az összeg még az évi ezermilliárdot sem érte el.
Az elhibázott gazdaságpolitika, a magas infláció és a magas államadósság miatt ma a magyar állam többet költ az államadósságra, mint az egészségügyre (2553 milliárd forint), illetve GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.
Az adósságszolgálat idén és jövőre ilyen magas, ez az évi 3000 milliárd forintot meghaladó kiadás egyszerűen megfojtja a büdzsét. Lassú csökkenés majd 2026-tól várható. Idén az államháztartás hiánya – ha minden jól megy, 4000 milliárd forint lehet – vagyis a deficit háromnegyede kamatfizetés.
Ehhez jön még hozzá. hogy a magyar állam idén tavasszal, suttyomban egymilliárd eurós hitelt vett fel több kínai banktól. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint a változó kamatozású kölcsönt április 19-én hívta le az állam, mind az egymilliárd euró (körülbelül 392 milliárd forint) erejéig.
A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.
A kamatszintet és a törlesztés ütemezését sem hozták nyilvánosságra. Annyit tudni, hogy hároméves lejáratú változó kamatozású hitelről van szó, vagyis 2027 április 19-ig kell visszafizetni. Ezzel a hitelfelvétellel a kritikus 30 százalékos szint közelébe emelkedett a devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül.
(hvg.hu)
