Taníts minket imádkozni!

Kategória: Hegyi beszéd Megjelent: 2015. február 03. kedd

A Hegyi beszédnek szinte a közepén található, és valóban középponti jelentőségű rész, amikor Jézus Krisztus imádkozni tanítja követőit. Lukács a maga evangéliumában ezt olyan fontosnak érzi, hogy kiemeli a beszéd egészéből, külön szerepelteti és egy saját felvezető szöveget ad hozzá:

 „Történt egyszer, hogy (Jézus) valahol éppen imádkozott, és amint befejezte, tanítványai közül az egyik azt mondta neki: Uram! Taníts meg minket imádkozni, ahogy János is megtanította tanítványait.” (Lk 11, 1)

 Lukács evangéliumában azonban már előtte is hangsúlyosan szerepel Jézus Krisztus imaélete. Az evangelista leírja, hogy mielőtt a Messiás kiválasztotta a tizenkét apostolt, szintén kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. (Lk 6, 12) Ugyanígy, a szenvedéséről való első jövendölése előtt is egyedül imádkozott (Lk 9, 18) majd a prófétai beszéd után mintegy nyolc nappal, hogy maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felment a hegyre imádkozni. Miközben imádkozott, arcának színe elváltozott, a ruházata fehér lett és fényben sugárzó. És íme, két férfi beszélgetett vele, Mózes és Illés, akik dicsőségben megjelentek, és beszéltek az ő eltávozásáról, amelyet Jeruzsálemben készült beteljesíteni.” (Lk 9, 28-31)

 Láthatjuk tehát, a tanítványoknak konkrét tapasztalatuk volt arról, hogy Mesterük imádkozó ember és olyan erőteljes módon tud imádkozni, hogy annak hatására megnyílnak az egek, meggyógyulnak a betegek, elfutnak az ördögök és Isten bölcsessége megmutatkozik az emberek előtt. Érthető hát, ha azt kérik: „taníts minket imádkozni”!

 A tanítványok Keresztelő Jánosra hivatkoznak, aki szintén tanította imádkozni tanítványait – ahogy egyébként az minden rabbinak, mesternek is szokása és kötelessége volt.

 Egy jó tanító mindig az életpéldájával tanít és Izrael nem volt híján a jó tanítóknak. Mit tudott azonban megtanítani egy okos mester? A zsoltárokat, az ószövetségi igéket, templomi rítusokat – amik mind helyes és jó imák voltak, erőt adhattak a tisztességes életre – de hol volt ezek ereje és hatékonysága akár Keresztelő Jánoséhoz is, akinek szavára kiment a nép és bűnbánatot tartott? És mi volt Keresztelő János imája a Messiáséhoz képest, akinek szavaira még a tenger is lecsendesült és a halottak is feltámadtak?

 Ó, igen, mi is így akarunk imádkozni, taníts minket Urunk!

 Jézus Krisztus pedig tanítja őket. A Hegyi beszéd teljessége sem más, mint egy hatalmas tanítás arról, hogyan éljen az, aki szeretné, hogy imái megmozdítsák az Eget. Az az ima azonban, amit mi „Miatyánk” néven ismerünk, mindenen túl tesz forradalmi újdonságával és erejével!

 Nehéz ezt ma meglátnunk, hiszen úgy megszoktuk már, hogy eldaráljuk „az Úr imáját”. Egyetlen rózsafüzérben hatszor elmondjuk, és ki tudja még hányszor napjában, egész életünkben pedig… kiszámolni is nehéz lenne! Így aztán nem is értjük: ha Jézusnál ez „működött”, miért nem „működik” nálunk is?

 A válaszhoz ugyan nem visz közelebb, de itt fontos megjegyezni, hogy sokan mágikus módon gyakorolják az imát. Mintha varázs-szavak lennének, amiket ha helyesen kimondunk, megtörténik, amit kérünk. (Mint a fantázia-könyvekben: csiribú-csiribá – és már itt is a sült galamb!) Isten azonban nem kóla-automata, amibe ha megfelelő mennyiségű pénzt (imát) dobunk be, garantáltan kijön az üdítő – és ha véletlenül mégsem, lehet szólni a szerelőnek, hogy javítsa meg és térítse meg a kárunkat!

 Természetesen itt nem az ima ellen beszélek, hiszen még egy szétszórtan vagy kapkodva elmondott ima is jobb, mint ha nem imádkozunk. Jézus egyenesen felhív minket: „Virrasszatok tehát, és szüntelenül (minden időben) imádkozzatok, hogy megmeneküljetek mindattól, ami be fog következni, és megállhassatok az Emberfia előtt.” Ezt nem lehet szimplán kimagyarázni azzal, hogy a jó munka is imádság, még ha van is abban igazság. Nem, az ima az Istennel való eleven és forró kapcsolat, a szakadás nélküli szerelmes összeköttetés – és ezt nem lehet pótolni semmi mással, mint ahogy egy házasságban és családban sem lehet az egyik felet pótolni egy másik emberrel.

 A következőkben szeretném bemutatni, miért volt forradalmi újdonság Jézus krisztus imája - a Miatyánk, ahogy azt ma ismerjük –, hogy mi is megtanulhassuk Isten Fiától, hogyan imádkozzunk.

 Mielőtt azonban ebbe belefognánk, nézzük meg, mit mond Jézus arról, hogyan ne imádkozzunk.

 Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)

Hozzászólások   

#1 Keresztelő 2015-02-04 06:05
Szép magyar beszédünket, ha jó célokért használjuk, a gondolat önmagát tisztítja meg.
Szavaink imádsággá válnak. Megdicsőítjük a Fölséges Istent életünk napjaiban. Ebben a szolgálatban boldogság van. Megműveljük a földünket, tisztán tartjuk ünnepeinket és megszabadulnak vágyakozásaink és ajándékozzuk mindezeket embertársainkna k boldogan.
Ez az ünnep és Isten imádása.

You have no rights to post comments