Galgóczy Erzsébet emléknapjára: Szentéletű magyar nők ismerete...
1962. március 27-én, nagypénteken hunyt el fehér vértanúnk, a stigmatizált Galgóczy Erzsébet. Mi a '90-es évektől kezdve igyekeztünk emlékét ápolni, ismeretét terjeszteni előadásokkal, szervezőmunkával. Ennek részeként adtuk ki tíz évvel ezelőtt, 2016-ban könyvünket "A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete és misztikája" címmel (majd később egy kis füzetet is a verseiről). A könyv már régen elfogyott és sokan sürgették újrakiadását. Végül most, a 10 éves évfordulóra újra kiadjuk, s az elejére írtam egy rövid összefoglalót is az azóta eltelt eseményekről. Ebből olvasható itt egy részlet: Szentéletű magyar nők ismerete a rendszerváltás idején és napjainkban:
A Kádár-korszak alatt, és még a rendszerváltás után is egy ideig inkább csak a keresztény „második nyilvánosságban” lehetett hallani a hazai keresztény nép körében tisztelt, de a hivatalos nyilvánosságban mellőzött szentéletű keresztény asszonyainkról és lányainkról. Ráadásul, szerencsétlen egybeesésként olyan névhasonlóságok is fennálltak, amik zavart kelthettek.
Bódi Magdi (Bódi Mária Magdolna) magyar munkáslány keresztény vértanúnk szentté avatási eljárását ugyan Mindszenty József veszprémi püspök kezdeményezte 1945-ben, de ez akkor a történelmi okok miatt elakadt, és majd csak 1990-ben Szendi József püspök által indított perújrafelvétellel vette ismét kezdetét. Nevét viszont könnyen össze lehetett keverni az 1970-es években sikeres magyarországi énekesnőével, Bódy Magdival.
Hasonló tévedésekre ad okot napjainkig a szocialista korszak jelentős és kitüntetett írónője Galgóczi Erzsébet (i betűvel), valamint a szentéletű stigmatizált Galgóczy Erzsébet (y betűvel) neve, aki szintén a XX. században élt közöttünk, mint Krisztus tanúja. Az ő életéről jelentetett meg könyvet Kis Mária Hortenzia: „Új idők apostola” címmel, és Roth Anna irgalmasrendi nővér is, „A szeretet nem ismer határt” címmel. Szintén Roth Anna nyomtattatta ki Kindelmanné Erzsébet asszony Szeretetláng lelki naplóját is még a ’80-as években és így került forgalomba „szamizdatként” hazánkban. A Szeretetláng lelki mozgalom elfogadása és beintegrálódása a hazai egyházba csak a rendszerváltás után indult meg, a lelki napló hivatalos, kritikai kiadásának éve 2010.
Érdekességként megemlítem, hogy Erzsébet asszony ugyanúgy Törökbálinton hunyt el (1985) – halála helyén áll ma a Szeretetláng kápolna és közösségi ház -, mint Kovacsics Mária Natália nővér (1992), a Világ győzelmes királynője magánkinyilatkoztatás lejegyzője. Ő már 1940-ben kérelemmel fordult Serédi Jusztinián hercegprímáshoz, hogy engedélyezze Budán, a Normafánál, a Szent Anna réten a Világ Királynője Engesztelő Kápolna fölépítését, aminek alapkőletétele 1944-ben meg is történt, de akkor felépíteni már nem tudták. Végül 2023-ban készült el az Anna-réti engesztelőkápolna a Normafánál. A hívek adományából felépült, alig 30 négyzetméteres, de nyitható oldalú, és így szabadtéri szertartások megtartására is alkalmas misézőhelyet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg december 8-án.
Sánta Lászlóné, született Csépe Klára 1947-ben kapott látomást a Szűzanyától egy forrásról és az ott felépítendő kápolnáról. A kápolna három hónap alatt felépült és csodás gyógyulások is történtek, ő viszont súlyos üldöztetéseken ment keresztül. Az egyház hivatalosan 1989-ben ismerte el a zarándokhelyet, amikor ott új templom is épült, Béke királynője titulussal. Életrajzának megjelentetését törökbálinti tisztelője, Dér József kezdeményezte. Először 1998-ban jelent meg, majd a jelentősen bővített új kiadást Klára néni naplójával együtt 2019-ben adtuk ki.
Talán ebből a rövid összefoglalóból is kitűnik, hogy a szentéletű magyar asszonyaink életének megismertetése nem volt zökkenők nélküli, így Galgóczy Erzsébeté sem. Mégis több előrelépés történt, még ha az igazi áttörés – a boldoggá avatási eljárás megindítása -, még hiányzik is. Jöjjön most néhány jó hír, esemény, Galgóczy Erzsébet tisztelőinek:
- A kétezres évek eleje óta több előadást tarthattunk Erzsébet életéről különböző plébániákon és életét ismertették keresztény média több felületén is.
- Erzsébet életét feldolgozták hangjátékban, versekben is, amelyek olvashatók, meghallgathatók honlapunkon (szeretetfoldje.hu) is a Galgóczy Erzsébet menüpont alatt.
- Halálának évfordulóján, március 27-én országszerte több helyen megemlékeznek róla és emlékmisét mutatnak be érte, illetve a boldoggá avatásáért.
- 2020 június 28-án a felújított szolnoki Vártemplom falán avattak emléktáblát Galgóczy Erzsébet tiszteletére.
- 2022. november 19. veresegyházi Szentlélek templom falára került fel hasonló módon emléktábla.
- A Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet lengyel nyelven megjelentette a Galgóczy Erzsébet életéről szóló könyvet, a Szeretet nem ismer határt-t.
Sípos (S) Gyula
