A stigmatizált Galgóczy Erzsébet veresegyházi éveiről
Szolnokon született 1905.június 27-én 10.gyermekként. Elemi iskoláit is ott végezte. 1919-ben a bombázás alatt álló templomból a Zagyvát átúszva mentette meg az Oltáriszentséget (a fejére kötötte). 1920. március 12-től, 42 éven át súlyos testi és lelki szenvedéseken ment keresztül, melyet felajánlott nemzetünkért és a lelkek megmentéséért. 1929 nagyböjtjén látható módon megjelentek kezén, lábán és oldalán Jézus sebhelyei. Karácsony éjszakáján megkapta a töviskoronát, 33 éven keresztül viselte Jézus sebhelyeit, s élte át halálát.
Rejtett életet kért tőle a Szűzanya.
1945. február 24-én Szolnokról átköltöztették Kisújszállásra, ahol Doroszlai Kálmán plébános, érseki tanácsos lett a lelki vezetője. Az egri érsek döntése alapján lelki atyjának el kellett volna távolítani őt a papi lakásból. Sok rágalom érte őket, a közhangulat is ellenük volt, szó szerint elmenekültek Veresegyházra 1954-ben. Várhelyi Vilmos atya fogadta be őket.
Az akkori plébánia a Szent Pió Idősek Klubja helyén volt. A plébánia hátsó sarkában élt, ahol udvari szoba és konyha volt, kis előszobával. Ella István és öccse, Péter is itt gyakoroltak, mivel még náluk nem volt zongora.
Sejtes Imréné (szül: Gerháth Júlia) - aki 78 évesen, most is Veresegyházon él -, személyesen járt segíteni a nővérkének, később Máriaremetén is tartotta vele a kapcsolatot. Két gyönyörű szentkép van a birtokában, a nővérke kézírásával. Erzsébet nővérkéék nagyon szerettek itt élni. 1959-ben, 4,5 év után költöztek Máriaremetére. Innentől Vilmos atya idős édesanyja, Tilda néni élt itt.
1961. július 2-án Doroszlai atya aranymiséjére Vilmos atya vezetésével mentünk, régebbi ministránsai (volt közöttük kispap), Mária-tartó lányok, akik a hordozható Szűzanya szobrot is hozták és mi, lámpáslányok is ott voltunk. A vezetőnk Dibusz Marika (Anyamadár)volt. Abban az időben lányok még nem ministrálhattak.
Galgóczi Erzsébet nővér 1962.március 27-én Máriaremetén halt meg. A nővérke sírja a Farkasréti temető 6.parcellájában van. Az új, fekete márvány síremléket 2014-ben áldotta meg az azóta elhunyt Snell György püspök atya. Ide is szeretnénk elzarándokolni.
2020. június 28-án Szolnokon a Vártemplom homlokzatára kerülő emléktáblát Máté György atya áldotta meg. Erre a táblára is felkerült Szent Pió atya mondata, miként a miénkre is: ”Minek jönnek ide Magyarországról? Van maguknak is stigmatizáltjuk: Galgóczy Erzsébet!”
Az ünnepélyes szentmisén többen voltunk Veresről: Ella István és felesége (István a misén orgonált), Tűzkő család (4 fő), Nagy Zsolt és jómagam.
Várhelyi Vilmos atya 1989.március 9-én hunyt el, türelemmel viselt, súlyos betegség után. Az itt töltött 34 év lelkiismeretes szolgálatáért „Veresegyház Díj” POSZTUMUSZ díját 1997.december 31-én kapta meg.
Az emléktáblát az Ő tiszteletükre 2022.november 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet emléknapján állítjuk, mi veresegyházi hívek. Emléküket megőrizzük!
(Lejegyezte Necz Pálné 2022.októberében)
Kapható könyvünk, "A stigmatizált Galgóczy Erzsébet élete és misztikája" (1.200 Ft), illetve egy füzet "A stigmatizált Galgóczy Erzsébet versei, magyarázatokkal" (500 Ft), megrendelhetőek: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. , vagy tel.: 06-30/33-88-245
