Főmenü
Misszió
Rólunk
Ki olvas minket?
Oldalainkat 697 vendég és 0 tag böngészi
Atomfegyverek Magyarországon
A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost. Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket.
Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt.
Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai.
Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát).
A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult.
Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti.
A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította:
A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik.
Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül.
(rubicon.hu)